Gulyás Gergely: Át kell tekinteni a bírósági intézményrendszert

2011.02.24. 19:10

A bírósági, alkotmánybírósági eljárásokat és a bírósági intézményrendszert is értékelni kell az új alkotmány megalkotása során - mondta csütörtökön a Lánchíd Rádió Sprőd című műsorában Gulyás Gergely.

Az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint felmerülnek azok a kérdések, hogy a peres eljárások miért lassúak illetve, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács "ebben a formában, vagy bármely formában alkalmas-e a feladatát betölteni vagy sem".

Gulyás leszögezte, vagy az alaptörvény, vagy a kétharmados törvények elfogadása során ezekről döntést kell hozni. Hozzátette azt is, ez a kérdés a Fidesz frakción belül is komoly vitatéma. Gulyás szerint az 1997-ben létrehozott igazságszolgáltatási szervezeti rendszer nem vált be.

Arra a felvetésre, hogy mi történik majd az Alkotmánybírósággal, leszögezte: ahhoz, hogy a jelenlegi alkotmány működjön, szükség volt a testület munkájára. A képviselő azt mondta, ők viszont abban reménykednek, hogy egy egyértelmű alkotmányt tudnak majd elfogadni, így "hiánypótló jelentősége nem kell, hogy legyen az Alkotmánybíróságnak".

Szavai szerint azt a célt tűzték ki, hogy az elfogadott és hatályba lépett törvények esetében minél inkább bízhassanak azok alkotmányosságában. Közölte, ezért az előzetes alkotmánybírósági vizsgálat kiszélesítésére lehetőség van, de az utólagos normakontroll kérés lehetőségét szűkíteni szeretnék.

A bíróságok helyzetéről azt mondta, szeretnék, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának neveznék. A képviselő közigazgatási bíróságok létrehozását érdemi változásnak nevezte. Megjegyezte, hogy ebben ötpárti egyetértés volt az alkotmány-előkészítő bizottságban addig, amíg annak munkájában az ellenzéki pártok is részt vettek.

A kétkamarás parlament kapcsán úgy vélekedett, ha egy választott második kamarát hoznának létre, akkor gyakorlatilag megkettőznék a jelenlegi parlamentet, ha egy, a különböző szerveztek résztvevőiből állót, akkor ott legitimitási problémák jelentkezhetnének. Felhívta a figyelmet, hogy a képviselők létszámát éppen most csökkentették kétszáz főre és a választók többsége azt látná, hogy a "hátsó kapun" hoznák vissza azokat a képviselőket.

A műsorban felmerült a téma, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a Biszku Béla ellen folyó eljárást és a testület az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A politikus azt mondta, hogy jogos is lehet a bíróság véleménye, mert évek óta vita folyik arról, hogy hol vannak a szólásszabadság határai. Saját véleménye viszont az volt, hogy Biszku Bélát nem azért kellene felelősségre vonni, mert azt állítja, hogy 56 nem volt forradalom, hanem azért mert az 1956 utáni felelősségre vonásoknak és tömeggyilkosságoknak az egyik részese és vezetője volt.

Az új alkotmányban várható közigazgatási változásokról azt mondta, hogy a nagy változás már az év elején megtörtént, amikor felállították a kormányhivatalokat.

Kijelentette, hogy az önkormányzatoknál az "önkormányzáshoz való jogot" általánosságban biztosítani kell, de át kell gondolni, szerencsés-e az a szabályozás, hogy minden hatósági jogosítvány a jegyzőé, nem lehetne-e ilyen jellegű feladatokat a megyei kormányhivatalokban megoldani. Hozzátette, hogy az alkotmányra inkább majd csak a szintek meghatározása fog tartozni.

Arra a kérdésre, hogy a Szent Korona-tan belekerül-e az alaptörvénybe, azt mondta, hogy a Szent Korona mindenképpen szerepel majd az alkotmányban. Megjegyezte, hogy a Szent Korona-tannak is vannak olyan elemei, amelyek a mai alkotmányosságnak is részei és az új alkotmánynak is részei lesznek. Példaként említette az ellenállási jogot, de megjegyezte, hogy az összetartozásról és a határon túli magyarokét viselt felelősségről is hangsúlyosabban szól majd az új alaptörvény.

Szerinte jó esély van arra, hogy az új alaptörvény a Himnusz szövegével kezdődjön. Felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánynak világos felhatalmazást kell adnia arra, hogy bizonytalan hátterű, például off-shore cégek ne vehessenek részt a magyar állami közbeszerzési eljárásokon.