Akik nem értek át a zebra túloldalára - Hogyan büntetik a halálos gázolásokat?

2011.02.26. 8:15

Egy miskolci zebrán kelt át egy hajnalban dolgozni induló 30 éves nő, amikor halálra gázolta egy, a megengedett sebességet túllépő autós, aki végül jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Bár a súlyos KRESZ-szabályszegések miatt egyre több baleset történik, és tavaly 144 gyalogos halt meg az utakon, az elérhető statisztikák szerint az esetek túlnyomó többségében a vétkes sofőrök nem kerülnek börtönbe. A bíróságok és még az egyes bírók gyakorlata is eltérő, az enyhítő körülményeket más-más súllyal veszik figyelembe. Mitől függ, hogy börtönbe kerül-e egy halálos baleset okozója vagy sem?

2008. december 8-án hajnalban, de még éjszakai sötétben szállt le a miskolci Auchanba dolgozni induló, 30 éves nő a bevásárlóközpont melletti buszmegállóban. A busz utasai közül ő volt az egyetlen, aki nem átvágott az úton, hanem elsétált a zebráig. Nyolc és fél métert haladt az úttesten, de még nem ért át az úton, amikor elgázolta egy autós. A kocsi 33 méteres féknyomot hagyott maga után. A nőt hiába vitték kórházba, nem lehetett megmenteni az életét. Az ügyben több mint kétéves eljárás után kedden született meg az ítélet: a gázolót egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte a bíró, de a végrehajtást két évre felfüggesztette.

Az [origo] által megtekintett bírósági iratok szerint a nemrégen elkészült, kétszer háromsávos úton még nem volt közvilágítás, viszont a zebránál sárgán villogó jelzőlámpa működött. Összesen négy szakértő készített szakvéleményt az eseményekről, közülük ketten arra jutottak, hogy az autós legalább 66-68 kilométeres sebességgel hajtott, ketten viszont - őket az elgázolt nő családjának ügyvédje kérte fel - legalább 75-76 kilométeres sebességet számoltak ki. Mivel azon a szakaszon 60 kilométer volt a megengedett sebesség, a vezető mindenképpen túl gyorsan hajtott - már csak azért is, mert a gyalogátkelőt nem közelítette meg a KRESZ által megkövetelt óvatossággal, azaz feltehetően nem lassított, amikor a közelébe ért. A szakértők többé-kevésbé egyetértettek abban, hogy az autós olyan sebességgel haladt, hogy már nem láthatta be a saját féktávolságát, és a gyalogost csak mintegy 40 méterről, a saját fényszórójának a fényében vette észre, akkor pedig már késő volt.

"A megengedett sebesség nem alanyi jog, a vádlott a megengedett sebességhez és a látási viszonyokhoz képest is túl gyorsan hajtott" - jelentette ki a vádat képviselő ügyész a tárgyaláson. Szerinte a vádlott büntetlen előélete, beismerő vallomása és a baleset óta eltelt több, mint két év mindenképpen enyhítő körülmény, de súlyosbítóként kell értékelni azt, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a több alapvető KRESZ-szabályszegéssel járó közlekedési bűncselekmények. A gázoló kirendelt védője szerint fontos körülmény, hogy az adatok szerint amikor a vezető észrevette a gyalogost - akit a sötétben nehezen lehetett észlelni -, akkor nem késlekedett, hanem azonnal fékezni kezdett.

Bár a védő és a vádat képviselő ügyész elvileg ellentétes oldalon állnak, a perbeszédükben mindketten megegyeztek abban, hogy a vádlottra felfüggesztett szabadságvesztést kell kiszabni - mint ahogy így is történt, és az ítélet ellen egyikük sem fellebbezett. Az elhunyt nő családját képviselő ügyvéd, Lovas Kázmér és a család viszont több ponton vitatják a szakértői véleményeket - szerintük például az élénkpiros dzsekis gyalogost igenis jól lehetett látni a fényszóró fényében, és az autós a féknyomok alapján a száraz úton legalább 75 kilométer per órával hajtott. "A vezető, ha jobban felkészült lett volna, betartja a megengedett sebességet, elkerülhette volna a balesetet" - mondta az ügyvéd, aki szerint a többszörö KRESZ-szabályszegés miatt az ítéletnek letöltendő börtönbüntetésről kellene szólnia. Emiatt a bíróságon Lovas konfliktusba keveredett még az ügyésszel is, aki a jegyzőkönyv szerint megjegyezte: "Jelen ügyben a vádlott kezdettől fogva elismerte a felelősségét, nincs az a bíró, aki a vádlottat börtönre ítélje. Az a gyakorlat, hogy felfüggesztett szabadságvesztést kap, és eltiltják a járművezetéstől."

Szigorúbban döntenek Pécsen

Az [origo] kíváncsi volt arra, hogy vajon igaz-e ez a tétel, és hogy miként működik a bírósági ítélkezés a halálos közlekedési balesetek okozóinak perében. A halálos gázolásokról szóló hírek az utóbbi időben egyre gyakoribbak, a rendőrség adatai szerint 2010-ben 144 embert gázoltak halálra Magyarországon - ez tíz százalékkal több, mint 2009-ben. Tavaly összesen 350 ember halt meg az utakon - igaz, 1999-ben például még 590 halálos baleset volt egy évben.

A halálos balesetek ügyében kiszabott bírósági ítéletekről lényegében nincs elérhető országos statisztika, de a hozzáférhető adatok szerint valóban a legritkább esetben fordul elő, hogy "halálos közúti baleset gondatlan okozása" - ez lehet gázolás és például karambol is - miatt letöltendő büntetést kapnak a vétkes sofőrök. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Hivatalának adatai szerint 2009-ben az ebben a vádpontban született ítéletek 221 alkalommal felfüggesztett szabadságvesztéssel végződtek, és 38 esetben szabtak ki letöltendő börtönt. A törvény szerint ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni - bővebben lásd a keretes írásunkat -, a bírók ezek szerint a legtöbbször a legenyhébb büntetési formát választják.

Mit mond a törvény a közúti balesetekről?
A Büntető törvénykönyv 187. paragrafusa szerint "aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz; egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz; két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A szabályok szerint tehát a "halálos közúti baleset gondatlan okozása" vádpontban a bíróknak legalább egy év, legfeljebb öt év börtönt kell kiszabniuk. Ha két év börtönnél nem hosszabb a büntetés, akkor ezt enyhíteni lehet azzal is, hogy a szabadságvesztést felfüggesztik. Különlegesen indokolt esetben a bírók egyévesnél enyhébb szabadságvesztést is kiszabhatnak a vádlottakra.


Az OIT adataiból ugyanakkor úgy tűnik, hogy az egyes megyékben eltérően ítélik meg ezeket az ügyeket. Az összesen 38 letöltendő börtönbüntetéses ítélet közül messze a legtöbb Budapesten, illetve Baranya megyében született: a fővárosban 9, Baranyában 8 esetben szabtak ki letöltendő börtönt, miközben más megyék többnyire egy, kettő vagy nulla ilyen súlyos ítéletet hoztak. Borsod megyében - ahová Miskolc is tartozik - tavaly egyetlen letöltendő börtönbüntetéses ítélet sem született halálos balesetek miatt.

Mivel több évre visszamenő statisztikák nem léteznek, azt nem lehet eldönteni, hogy a 2009-es adatok mennyire jeleznek tendenciákat, a bírósági iratokhoz pedig csak kutatási engedély birtokában lehet hozzáférni. Ugyanakkor a sajtóban több olyan közlekedési ügy is nyilvánosságot kapott, amelyekben éppen Baranya megyében, pontosabban Pécsen szabtak ki börtönbüntetést.

Forrás: [origo]
A helyszínelők fotói a miskolci gázolásról

Az egyik ilyen Berta Attila korábbi Tolna megyei rendőrfőkapitány balesete, aki 2008 végén Szekszárdon, egy gyalogátkelőhelyen gázolt el autójával egy 60 éves asszonyt. A pécsi bíró tavaly novemberben - nem jogerősen - 9 hónap letöltendő fogházbüntetést szabott ki Bertára. Az ítéletet azzal indokolta, hogy a vádlott a KRESZ-t megsértve nem fokozott óvatossággal közelítette meg a zebrát, pedig elkerülhette volna a balesetet. Bár Berta csaknem negyven éven át problémamentesen vezetett, a bíró súlyosbító körülményként értékelte, hogy fontos KRESZ-szabály szegett, illetve, hogy "a járművezetők általában helytelen magatartást tanúsítanak a zebrák előtt". "A bíróság ilyen súlyú bűncselekmény esetén még a vádlott előéletére tekintettel sem hozhat felmentő ítéletet, vagy szabhat ki felfüggesztett szabadságvesztést" - jelentette ki.

Ugyancsak Pécsen született egy összesen négy éves börtönbüntetésről szóló ítélet: a sajtóban "pécsi gázolóként" emlegetett férfi 2008-ban a zebrán gázolt halálra egy babakocsit toló idős nőt, és a babakocsiban fekvő unokáját. Itt súlyosbító körülmény volt, hogy korábban kétszer is megbüntették gyorshajtás miatt, és a sofőr a lehetségesnél 4 és fél másodperccel később észlelte az előtte áthaladó gyalogosokat. (Az ügyről itt olvashat részleteket.) A zebrán átkelő gyalogos halála miatt szintén letöltendő börtön kapott Veszprémben Pásztor István kézilabdázó, aki motorral hajtva gázolt el egy idős embert. A veszprémi bíróság tavaly októberben első fokon nyolc hónap fogházbüntetésre ítélte a sportolót, aki a megengedett 50 helyett 69 kilométeres óránkénti sebességgel haladt.

A felmentéstől a három év börtönig

Az [origo] kutatási engedéllyel megtekinthette a Pécsi Városi Bíróságon az elmúlt két évben halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt született ítéleteket. Az iratcsomagok között három olyan ítélet volt, amelyben a bíró letöltendő börtönbüntetést ítélt meg, közülük az egyik utóbb nem állta meg a helyét, és felfüggesztettel ért véget.

Ez utóbbi ügy egy 2007-es balesetről szólt: az autós éjszaka, Harkány belterületén hajtott - a megengedettnél jóval gyorsabban -, amikor elütött egy idős biciklist. A vádirat szerint nem vette észre, hogy mi történt, csak pár méterrel később megállt, a kocsi leszakadt darabját a csomagtartóba tette, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A 80 éves biciklis az úttesten feküdt, a helyszínen meghalt. A sofőr csak másnap jelentkezett a rendőrségen, miután felocsúdott a pánikból. A bíróság két év letöltendő börtönt szabott ki a gázolóra még úgy is, hogy enyhítő körülményként értékelte, hogy a sértett is szerepet játszott a balesetben: nem használta az út melletti bicikliutat, és nem világította ki a kerékpárt. Később az ítéletet különféle hiányosságok miatt hatályon kívül helyezték, és a végső, jogerős döntés már arról szólt, hogy a gázoló nem kerül börtönbe, mert egyéves börtönbüntetését felfüggesztették.

Forrás: [origo]
A miskolci gázolás áldozatának csizmája - a helyszínelők felvételei

A másik esetben a 21 éves, friss jogosítványos sofőr megállás vagy elsőbbségadás nélkül behajtott egy kereszteződésbe, és emiatt oldalról belerohant egy nyerges vontató. A Polski Fiatban összesen öt fiatal ült, egyikük meghalt, hárman súlyosan megsérültek. "A bíróság megítélése szerint a kirívó tárgyi súlyú és alapvető KRESZ-szabály durva megsértésével elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a vádlottal szemben a büntetési célokat más büntetés, mint végrehajtandó szabadságvesztés nem szolgálná" - indokolta a bíró, hogy miért szabott ki három év fogházbüntetést (ezt másodfokon másfél évre enyhítették). Hasonló volt a harmadik szigorú ítélet is: itt egy, az anyósülésen ülő utas vesztette életét, mert az autós behajtott egy kereszteződésbe, és szintén oldalba kapta a kocsit egy vontató. Bár a sofőr is maradandó fogyatékossággal járó sérülést szerzett a balesetben, a bíró hat havi fogházat szabott ki "a cselekmény súlyára figyelemmel, és az alapvető KRESZ szabályszegésre tekintettel".

A Legfelsőbb Bíróság (LB) hasonló ügyekben született, a Birosag.hu-n nyilvánossá tett döntéseiből nem rajzolódik ki egyértelműen, hogy az emberhalállal végződő baleseteket mennyire súlyosan kell megítélni. Az ítéletekből - melyek a legtöbbször felfüggesztett szabadságvesztésről szólnak - inkább az derül ki, hogy a bírók számos körülményt vesznek figyelembe, és hol ez, hol az esik latba nagyobb súllyal. Az [origo] által megtekintett iratok között felmentő ítélet is van: egy 2002-es balesetben a sofőr a budapesti Hungária körúton ütött el egy 85 éves férfit, aki a zebrán ugyan, de piros jelzés mellett lépett ki az útra. Bár a sofőr gyorsan hajtott, az LB szerint ez nem játszott szerepet a balesetben, amely leginkább a sértett hibája volt, ezért felmentette a vád alól az autóst. Két miskolci ügy is van köztük, az LB mindkét esetben jóváhagyta a felfüggesztett szabadságvesztéses ítéleteket.

A vádlott kisgyereke is lehet enyhítő körülmény

Barabásné Birinyi Andrea, a Fővárosi Bíróság közlekedési ügyekkel foglalkozó tanácsvezető bírája az [origo]-nak azt mondta, a különböző halálos balesetek ügyében született ítéleteket egymással nemigen lehet összehasonlítani, miután minden baleset más-más okokból és körülmények miatt következik be. A tanácsvezető szerint ugyanakkor tény, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes - vidéken például szerinte inkább szigorú, mint Budapesten, ahol ugyan több a szigorú ítélet, de jóval több a baleset is -, és a hasonló ügyekben születő ítéletek is jelentősen eltérhetnek egymástól. A halálos balesetek esetében különösen, hiszen itt nem szándékos bűncselekményről van szó, hanem gondatlanság vezet a balesethez.

A bírók, jogalkotók a törvény adta keretek között egyénileg alakítják ki a saját büntetéskiszabási gyakorlatukat - mondta Barabásné, hozzátéve, hogy a bírók egy tanulási folyamat során válnak egyre magabiztosabbá az ítélkezésben, és a szakanyagok mellett a megfelelő iránybí terelheti őket az is, ha egy-egy ítéletüket például másodfokon, vagy a Legfelsőbb Bíróságon felülbírálják.

Forrás: [origo]
Az elgázolt miskolci nő a kórházba szállítás után meghalt - a helyszínelők felvételei

A bíróknak a közlekedési ügyekben számos körülményt kell figyelembe venniük Barabásné szerint. A börtönbüntetés felfüggesztését indokolhatja például a vádlott kifogástalan előélete, vagy az őszinte megbánása, de enyhítő körülmény lehet az úgynevezett sértetti közrehatás (ha például váratlanul a vádlott kocsija elé ugrik a gyalogos, és ez okozza a balesetet) és a vádlott életkörülményei, például az őt otthon váró kisgyerekek. A súlyosbító körülmények között szerepelhet például a többszörös KRESZ-szabályszegést - az ittas, gyorshajtó, figyelmetlen gázolók például nagy eséllyel börtönbe kerülnek. A tanácsvezető szerint azt is figyelembe lehet venni, hogy valóban elszaporodott az olyan balesetek száma, amelyek azért következnek be, mert az autósok nem elég figyelmesen közelítik meg a zebrákat.

A szabadságvesztés mellékbüntetése szinte minden esetben pénzbüntetés, és vezetéstől eltiltás, a tanácsvezető szerint a vádlottak ezeket is többnyire súlyosan élik meg. Barabásné szerint a gondatlan balesetokozások esetében különösen súlyos döntés a börtönbüntetés kiszabása, hiszen a vádlottak nem szándékosan okoznak bajt. A kifogástalan előéletű, hosszú ideje balesetmentesen vezető sofőrök börtönbe zárása azért is nehéz döntés, mert a börtönökbe nagyon sokan a társadalomra veszélyesség körülménye alapján kerülnek be az elítéltek, ez azonban a közlekedési balesetek okozóira csak nagyon kevéssé érvényes.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK