Erdei Tamás tanúvallomásában azt mondta, hogy a vagyontanács elé került előkészítő anyag alapján az ingatlancserét közérdekűnek, célszerűnek és értékarányosnak tartotta - mondta Gieszné Boda Orsolya, a bíróság szóvivője.
A csere közérdekű volt, mert az M4-es autópálya tervezett nyomvonala érintette volna a Joav Blum tulajdonában levő Pest megyei ingatlanokat. Célszerű volt, mert az ingatlancsere feleslegessé tette a hatósági eljárást, azaz a kisajátítást. Értékarányos volt, mert az előkészítő anyag azt is tartalmazta, hogy a pilisi és albertirsai, valamint a sukorói ingatlanok értékkülönbözetét megfizeti a tulajdonos.
A per pénteken további tanúknak - köztük Benedek Fülöpnek, a MNV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesének - a meghallgatásával folytatódik.
A polgári perben a magyar államot képviselő MNV Zrt. - mint felperes - keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a telekcsere-szerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van.
A tervezett sukorói turisztikai beruházásban érdekelt külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum alperesként a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró a semmisség megállapítását indokoló okokat, a szerződés megkötésének körülményeit igyekszik tisztázni a bizonyítási eljárásban.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben 2009 áprilisában. Az ügyészség gyanúja szerint az állami földeket alul-, a befektetőét pedig felülértékelték a csere során. A sukorói csereszerződésben a sukorói területet 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg - állítja az ügyészség (az értékbecslések körüli zavarokról az [origo] is közölt cikket - ezt itt olvashatja).
A csereszerződést Tátrai írta alá, jogtanácsosként pedig Császy ellenjegyezte azt. Az ügyészség közleménye szerint a szerződés előkészítése során Tátraiék "visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit".
A nyomozás elrendelése után Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter tavaly októberben felkérte az MNV-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az eredeti állapot visszállítása érdekében. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre az MNV peres eljárásban kezdeményezte a csere előtti állapot visszaállításását. Oszkó menesztette az MNV éléről Tátrait, akit még a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere, Veres János nevezett ki a vagyonkezelő élére.
A Fidesz többször is kemény bírálta az MSZP által vezetett kormányokat a Sukoróra tervezett beruházás miatt. Kormányra kerülve miniszterelnöki megbízottként Budai Gyulát "az állami földek jogellenes elherdálásának" vizsgálatával bízta meg Orbán Viktor kormányfő. Budai többek között a sukorói ügyet is vizsgálja.
Augusztus elején a Népszava arról számolt be, hogy Orbán Viktor még csak Fidesz-elnökként, de már a kormányzásra készülve, egyeztetett szűk körben a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauder üzletemberrel. Az információt később Havasi Bertalan, a kormányfő stábjának vezetője megerősítette, a tárgyalásról azonban részletek nem derültek ki.