Az előző főpolgármester még kifejezetten szerette, Tarlós István viszont már a közgyűlés ülésteremében sem helyezte el a főváros piros-sárga-kék zászlaját. Fideszes képviselők szerint a zászló nem elég nemzeti, és a korábbi főpolgármester azért használta, hogy a főváros önállóságát hangsúlyozza. Bár időnként összekeverik a román lobogóval, a zászló a városegyesítés korából származik, színei Buda és Pest egységét szimbolizálják.

"A főváros korábbi zászlaja nekem sem tetszett, meg fogjuk változtatni" - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Magyar Hírlapnak adott, szerdán megjelent interjújában. A Fővárosi Közgyűlés újonnan kialakított üléstermében már látható is a szimbólumokban bekövetkezett változás: a csütörtöki ülésen a főpolgármester mögött három nemzetiszínű zászló kapott helyet, és a szónoki emelvényen sem a fővárosi, hanem az állami címer látható.

"Nekem sem tetszik, nincs benne semmi, ami kifejezné, hogy Budapest a nemzet fővárosa" - mondta az [origo]-nak a zászlóról pénteken Wintermantel Zsolt fővárosi fideszes képviselő, Újpest polgármestere. Szerinte alapvetően nem politikai kérdésről, hanem személyes ízlésről van szó, a jelenlegi városvezetésnek egyszerűen nem tetszik a piros-sárga-kék zászló, amit Tarlós elődje, Demszky Gábor kifejezetten szívesen használt, és amely kiemelt helyet kapott a közgyűlés korábbi üléstermében is.

Más kormánypárti képviselők azonban a váltás szimbolikus jelentést hangsúlyozták: a zászló és a címer használata egyikük szerint az önállóságot jelképezi, ezért is "aggatta tele" Demszky a várost ünnepnapokon a budapesti lobogóval. Egy másik képviselő szerint Tarlós szabaddemokrata elődje szándékosan nem használta a nemzeti szimbólumokat, amelyeket sajátjaival helyettesített. "Ennek vége, Budapest nem városállam" - fogalmazott a képviselő.

Történelmi előzmények

Budapest zászlaját és címerét 1873-ban, a Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor alkották meg a három város jelképeinek egyesítésével. A zászló Buda vörös-arany sávozású (ez ma az I. kerület zászlaja) és Pest kék-arany zászlajának összeolvasztásával jött létre. A címerben látható két vár is Pestet és Budát jelképezi, az alsó várnak két kapuja van, ami Óbudára utal. A címeren a Szent Korona nyugszik, két oldalról egy oroszlán és egy griff támasztja meg.

Már a 19. század végén is felmerültek kifogások a zászló és a címer ellen, de akkoriban még nem a román zászlóval való hasonlósága miatt, hanem tudományos érvek mentén (címer a heraldika, a zászló a vexillológia, vagyis zászlótan szigorúan vett szabályainak nem felelt meg). A zászló- és címervitára azonban csak a két világháború között, 1929-ben tértek vissza. Az 1930-as Budapest-törvény a főváros zászlajának színeit piros-sárga-zöldre változtatta.

A II. világháború után a kommunista rendszer sokáig nem tartott igényt önálló budapesti jelképekre, csak az 1960-as években alkották meg a korábbi címer leegyszerűsített, vörös csillaggal kiegészített változatát, de saját zászlót akkor nem alkottak Budapestnek. Végül a rendszerváltás idején, 1989-ben döntött arról a Fővárosi Tanács, hogy ismét az 1873-as zászlót kívánja használni, de kiegészítve a szintén dualizmus kori címerrel.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Demszky és a fővárosi zászló a tavalyi március 15-i ünnepségen

Azt sem Tarlós, sem sajtófőnöke, Szűcs-Somlyó Mária nem árulta el, hogy milyen lehetne a legújabb budapesti zászló, állítólag még folyamatban vannak az egyeztetések. Nem tud a zászló áttervezéséről - és a szintén tervbe vett utcanév-változtatásokról - Bojár Iván városarculati tanácsnok, sem Ráday Mihály városvédő, a főpolgármester városrendezési tanácsadója.

Román-magyar hasonlóság

Nem hivatalos fórumokon a rendszerváltás óta visszatérő téma a fővárosi és a román zászló hasonlósága. Ezt időnként egyes szerzők megpróbálták feloldani azzal, hogy mindkettő az erdélyi címer színeiből származik. Budapest pedig azért vette fel ezeket, mert ezzel is ünnepelte, hogy 1867-ben megvalósult a magyar nemzeti mozgalom egyik fő követelése, Magyarország és Erdély uniója.

A román nemzeti zászló azonban valószínűleg más forrásból származik. A kék-sárga-piros színkombinációt a török elleni 1821-es havasalföldi felkelés vezetője, Tudor Vladimirescu használta először, akkor még vízszintes sávokként. 1859-ben, amikor Alexandru Cuza egyesítette a román fejedelemségeket, szintén vízszintes sávokat használtak, amelyeket csak 1867-ben, a Román Királyság létrejöttekor fordítottak függőlegessé.

***

Ha ebben vagy bármilyen más témában kérdezne a főpolgármestertől, most megteheti! Az [origo] videointerjút készít Tarlós István főpolgármesterrel március 2-án. A kérdéseket olvasóink tehetik fel, szintén videón. Kattintson ide!