Milyen következményekkel jár, ha a kormány terveinek megfelelően 15 évre viszik le a kötelező iskolába járás korhatárát? Több oktatáskutató megrökönyödve fogadta az elképzelést, az ötletadó iparkamara szerint azonban a szakmunkáshiánnyal küszködő gazdaságnak jelentene megoldást az intézkedés. Eközben ugyanakkor semmi jele, hogy bárki megkérdezte volna a leginkább érintett fiatalokat arról, hogy elmennének-e dolgozni ennyi idősen.

"Micsoda hülyeség! Aki nem akar tanulni, az így is az iskola mellé jár!" - kommentálta csütörtökön egy budapesti szakiskola előtt tanítás után két tizenéves fiú azt a kormányzati tervet, hogy 2012-től csak 15 éves korig lesz kötelező iskolába járni. A megkérdezett diákok mindannyian hallottak már a tervről, de nem lelkesedtek érte. "Annyi előnye lehet, hogy akik nem akarnak járni, legalább nem rontják itt bent a levegőt, nem zavarják a tanítást. De akik ilyenek, azok így se nagyon járnak be, és ha dolgozni akarnak, azt is megoldják diákmunkából" - mondta egyikük.

"Mi eredménye lehet? Csak elbutul a nép, és több lesz a munkanélküli. 15 éves korig nem lehet annyit tanulni, hogy azzal elboldoguljon az életben az ember" - vélekedett egy baseballsapkás fiú. "Én is 18 vagyok, és még mindig tanulok, meg még fogok is, mert muszáj" - vágta rá egy másikuk. "Mennyit fognak majd fizetni egy 15 évesnek? A minimálbér felét? De mindenkinek kell majd a pénz, úgyhogy akik nem tanulnak, rá lesznek kényszerülve, hogy így is elvállalják a munkát" - mondta az egyik tizenéves. A diákok mindannyian azt mondták, ők, ha felajánlották volna nekik, akkor sem választották volna a munkát az iskola helyett, de minden osztályban vannak olyanok, akik szerintünk kapva kapnának az alkalmon, hogy ne kelljen iskolába járni.

Iskolakerülőből tisztességes mesterember

A jelenlegi 18 év helyett csak 15 éves korig tartó tankötelezettséget nemcsak a diákok fogadták kétkedve, az elképzelés nem aratott osztatlan sikert a kormánypárti képviselők között sem. Az [origo] beszélt olyan, a témával foglalkozó kormánypárti politikussal, aki elfogadhatatlannak nevezte az ötletet, de nyilatkozni nem akart róla.

A tervet kedden a kormány Széll Kálmánról elnevezett reformtervei között ismertette Navracsics Tibor és Matolcsy György.  A Széll Kálmán-terv írásos dokumentációja szerint az iskolakötelezettséget 15 évre leszállító új közoktatási törvény már 2012. szeptember 1-jén életbe lépne, ettől az időponttól kezdve "föl kell kínálni" a 15. életévüket betöltő fiataloknak és szüleiknek azt a lehetőséget, hogy válasszanak: folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. A tervet ismertető füzetben az is szerepel, hogy a jelenleg érvényes 18 éves korig tartó tankötelezettség súlyosbítja azt a problémát, hogy nincs "egészséges arány" a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között.

Az oktatási államtitkárságon készülő új közoktatási törvény legutóbbi, szakmai vitára bocsátott változata is a tankötelezettség csökkentésével számolt, de abban még 17 év szerepelt. Ez igazodott ahhoz a tervhez, amelyet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már tavaly bejelentett: 2012-től német mintára bevezetik a duális szakképzési rendszert. Ebben a szakmunkásokat három évig képeznék, így a jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járás helyett akár már 17 évesen, szakmával a kezükben szabadulhatnának a fiatalok az iskolából. Megkerestük az oktatási államtitkárságot, hogy megkérdezzük, mi az indoka, hogy még alacsonyabbra tennék a tanköteles korhatárt, de arra hivatkozva, hogy a Széll Kálmán-terv összkormányzati intézkedés, a kormányzati kommunikációhoz irányítottak minket.

"A kormány álláspontja - a magyar sajátosságokat figyelembe véve - az, hogy a 15 éves korhatár reális" - írta kérdéseinkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A minisztérium szerint szembe kell nézni azzal, hogy minden generációban van "100 ezerből 20 ezer" olyan fiatal, akiket nehéz rávenni a tanulásra, nem szereznek semmilyen végzettséget, és ha bele is kezdenek valamilyen szakiskolába, sokszor kimaradnak, így "a becslések szerint évente 5000-6000 tanköteles korú gyerek eltűnik" a közoktatás rendszeréből. "Elképzelhető az, hogy ha tanuláshoz nem is annyira fűlik a foga egy ilyen fiatalnak, a kétkezi munkát örömmel végezné, sőt tisztességes mesterember is válhat belőle, aki fenn tudja tartani magát és a családját, és nem segélyért áll egész életében" - indokolta a tervezetet a minisztérium.

A vállalatoknak jó lenne

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a KIM-től, hogy az oktatási államtitkárságnak mi a véleménye a korhatárral kapcsolatos új tervről, és az kinek az ötletére került be a reformtervek közé. Az ötlet mindenesetre nem teljesen új, Orbán Viktor már tavaly ősszel, amikor megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a szakképzési feladatokról, azt mondta, hogy "nem ördögtől való" a 15 éves kortól való munkába lépés. Egy, a kormány oktatáspolitikai elképzeléseit jól ismerő forrás szerint a 15 éves korhatár most sem a szakterületért felelős oktatási államtitkárság, hanem Orbán Viktor ötletére került bele a Széll Kálmán-tervbe. Felvállalta a kezdeményezést az MKIK is, elnökük pénteken azt nyilatkozta, a kamara volt az egyik javaslattevője a tervnek.

"Senki nem fogja kényszeríteni a gyerekeket, hogy elhagyják az iskolát, és a kamara is arról akarja meggyőzni a szülőket, hogy egy szakképesítést mindenképpen meg kell szerezniük az iskolából kimaradó gyerekeknek is" - mondta az [origo]-nak Bihall Tamás, az MKIK oktatási és képzési alelnöke. Terveik szerint a duális szakképzési rendszerben a jelenleginél sokkal gyakorlatorientáltabb szakképzés az iskoláktól a gazdasághoz, a vállalatokhoz kerülne, a fiatalok munka közben szereznék meg a szaktudást és a képzettséget igazoló bizonyítványt. "Elképzelhető, hogy 3 évnél rövidebb idő, másfél-két év alatt is lehet olyan szakképesítést adni a fiataloknak, amivel már munkát vállalhatnak" - mondta Bihall, aki szerint a kamara csak azt szorgalmazza, hogy szállítsák le a tanköteles korhatárt, az, hogy 15 vagy 16 évre, szerintük már "tanügyi, igazgatási kérdés".

"Szerintem 16-ban ki fognak egyezni" - kommentálta a Széll Kálmán-terv és a korábbi közoktatási koncepcióban vázolt elképzelések közötti különbséget az [origo]-nak Sáska Géza oktatáskutató. Ez nem lenne új helyzet Magyarországon, hiszen 1997-ig 16 év volt a tanköteles kor, és a mostani tervekhez hasonlóan 3 év a szakképzési idő. Sáska szerint akkor pénzügyi és szakmapolitikai okokból emelték meg a tankötelezettség korhatárát, de a döntés mögött nem volt oktatási cél, és mára látszik, hogy az intézkedés "nem hozott társadalmi békét, nem csökkentek a különbségek, és a tanárok helyzete sem javult, viszont a fiatalok egy része továbbra is inaktív életformát él". A mostani tervek szerinte jelentős, radikális fordulatot jelentenek amiatt, hogy nem az oktatási, hanem a gazdasági szempontok határozzák meg a döntést.

"Ez a munkaerőpótlás egy racionális modellje lehet, de vannak veszélyei. Pesszimista forgatókönyv szerint megtörténhet, hogy a cégek két-három évig tanítják a diákokat, addig ingyen dolgoznak nekik, és amikor letelik a képzési idő, elbocsájtják őket" - mondta Sáska. A kamara felmérései szerint az építőipar, a szerelőipar, az idegenforgalom, az elektronika és a vegyipari szakmák területén is hiány van szakemberekből, ezért több tucat szakmában már akár szeptemberben elindítanák az új, inkább a gyakorlati munkára koncentráló képzéseket. "A cégeknek az a jó, ha a gyerek nem heti egy napot, hanem minél több időt tölt a cégnél, mert - nem szégyen - akkor tud hasznot hajtani" - mondta Bihall, aki szerint nem kell attól félni, hogy a cégek a képzési idő után utcára tennék a friss szakmunkásokat, és az újabb tanulókkal végeztetnék el a munkát. Szerinte "majdnem biztosra lehet mondani", hogy a hiányszakmákban tovább foglalkoztatnák azokat, akik "beválnak", de van olyan terv is, hogy a 3 év képzési idő után egy évig a költségvetés finanszírozná a friss szakmunkások munkáltatását, hogy a cég érdekelt legyen abban, hogy ott tartsa a fiatalokat. (A duális szakképzési rendszerről és a bevezetésével kapcsolatos várakozásokról ebben a korábbi cikkünkben is olvashatnak.)

"Nem cigánykérdés"

"Képtelen és borzalmas társadalomellenes cselekedet" lenne, ha csak 15 éves korig tartana a tankötelezettség Forray R. Katalin, a Pécsit Tudományegyetem Oktatáskutató Központjának vezetője szerint. Forray úgy látja, a kormány éppen a legsúlyosabb társadalmi és egyéni problémákkal küzdő gyerekeket hagyná el és magukra azzal, ha az általános iskolai képzés, illetve 15 éves kor után nem lenne kötelező legalább a szakképzésben részt venniük a fiataloknak. "Ez nem cigánykérdés, hanem a legalacsonyabb társadalmi helyzetű és iskolázottságú embereket érintő kérdés, de köztudott dolog, hogy többségük bizonyára a cigányok közül kerül ki. Ráadásul a többségük az országnak azon a részén lakik, ahol nincs munka, így nem lenne semmi, ami befogadná azokat, akik nem lelkesen járnak iskolába" - mondta.

Nem egyszerű szakképzési kérdésről, hanem szociális problémáról van szó Sáska Géza szerint is, aki azt mondja, nem tud arról, hogy készült volna olyan mérlegelési tanulmány, ami választ adna arra, hogy azok a gyerekek, akik tanulni akarnak, dolgozni akarnak-e, ha igen, mit, és mivel lehetne motiválni őket. Megkérdeztük a minisztériumtól, hogy készült-e a döntést előkészítő, a lehetséges hatásait vizsgáló tanulmány, de nem válaszoltak erre a kérdésünkre. Nem tud ilyen felmérésről a kamara sem.

"A vállalatoktól halljuk, hogy ezeknél a hátrányos helyzetű gyerekeknél sokszor azzal kell kezdeni a képzést, hogy megtanítják őket köszönni, a higiénia betartására és a legalapvetőbb viselkedési normákra. Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy kétkezi, fizikai jellegű nevelésen keresztül készítsék fel őket az életre" - mondta a kamara alelnöke. Sáska szerint ugyanakkor a tanköteles kor leszállítása és a szakképzés lehetőségének megteremtése nem orvosolja egyik pillanatról a másikra ezeknek a fiataloknak a motivációs problémáit, ehhez előbb az kellene, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése olyan életszínvonal-növekedést jelentsen, ami miatt úgy érezhetik a fiatalok, hogy érdemes tanulni.

4+5

A Széll Kálmán-tervben szereplő 15 éves korig tartó tankötelezettséghez illeszkedik Pokorni Zoltán csütörtökön ismertetett javaslata is. Az oktatási bizottság fideszes elnöke azt javasolta, hogy 9 (4+5) osztályos alapiskolákat kellene kialakítani, mert a német mintájú duális szakképzés bevezetésének a megerősített közismereti alapképzés lenne a feltétele. Elképzelése szerint a 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe, de a volt oktatási miniszter szerint az előrehozott, hároméves redukált szakképzésbe azonban csak azokat szabad beiskolázni, akik esetében más lehetőség nincs, akik különben kilépnének az iskolarendszerből.

"Nem tudunk mit mondani erre a javaslatra, nem értjük, miért lenne szükség 9 évre, amikor 8 év alatt is sok mindent meg lehetne tanítani a diákoknak, mégis sokszor úgy engedik ki a diákokat az iskolából, hogy írni-olvasni sem tudnak" - mondta erre a kamara alelnöke. Pokorni szerint "kudarcra ítélt vállalkozás", ha a közismereti képzés rovására akarják bővíteni a gyakorlati képzést, szerinte a mintaként emlegetett Németországban 7200 órában, míg a nálunk - a körvonalazódó elképzelés szerint - csupán alig több mint 4900 órában tanulnának közismereti tárgyakat a diákok, mielőtt belépnek a szakképzési rendszerbe.