Tagadták bűnösségüket a Budaházy-per vádlottjai

Tagadták bűnösségüket és a büntetőeljárás törvényességét vitatták a Budaházy-ügyben terrrorcselekménnyel megvádoltak a Fővárosi Bíróságon. Az elsőfokú büntetőper a múlt héten a vádirat ismertetésével, majd a vádlottak meghallgatásával kezdődött, Budaházy koncepciós perről beszélt, de ezen kívül nem tett vallomást.

Szerda délelőtt kilenc órakor folytatódott a többek között terrorcselekményekkel és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt Budaházy György és 16 társa büntetőpere a Fővárosi Bíróságon.

A vádlottak az egy hete meghallgatott elsőrendű vádlotthoz, Budaházy Györgyhöz hasonlóan nem kívántak érdemi vallomást tenni, a vádirat részleteibe sem mentek bele, azt visszautasították és alaptalannak minősítették. A bíróság ismertette a korábbi nyomozati vallomásokat azok esetében, aki egyáltalán tettek ilyet, de e vádlottak is inkább csak tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. Azt viszont többen is elmondták korábban a nyomozó ügyészek előtt, hogy jelentkeztek a vádbeli Hunnia Mozgalom "katonájának" és kiképzéseken vettek részt. A büntetőeljárás lefolytatásának módját több vádlott is kifogásolta a tárgyaláson: törvénytelen fogva tartásról, házkutatásról, lehallgatásról beszéltek, volt, aki szóvá tette, hogy nem ismeri a teljes nyomozati anyagot, és ezért nem tud védekezni a vádak ellen, illetve, volt aki indokolatlannak tartotta és túlzónak nevezte a biztonsági intézkedéseket, azt, hogy géppisztolyos, símaszkos kommandósok vigyáznak rá.

A vádlottak jobbára középfokú végzettséggel rendelkező huszonévesek, van köztük hentes, gyógyszergyári dolgozó, épületgépész-technikus. Több vádlott is állt már bíróság előtt és jobbára néhány évvel ezelőtti utcai demonstrációkkal összefüggő cselekmények miatt kapott enyhe büntetéseket. A Fővárosi Bíróság legnagyobb termét megtöltő hallgatóság soraiban többnyire Budaházy és a többi vádlott rokonai, támogatói ültek, de ott volt a tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy korábbi védője, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője is.

A vád szerint a csoport tagjai Budaházy utasítására 2007 decemberében Hiller István és Kóka János ingatlanjai ellen fegyveres, illetve Molotov-koktélos támadást hajtottak végre, majd 2008. február 8-ára virradóra hasonló támadást intéztek több településen más országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Így akarták befolyásolni az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény parlamenti elfogadását. Később, 2009. április 8-án egy miskolci, egy Szigetváron lakó és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál akartak elhelyezni futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, ezt azonban a rendőrség megakadályozta.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kommandósok veszik le a bilincset Budaházy Györgyről (jobbról) és Sz. Endre másodrendű vádlottról (balról) a Fővárosi Bíróság tárgyalótermében március 9-én

A vád szerint szintén Budaházy György utasítására követték el a csoport tagjai 2007-ben az SZDSZ XI. kerületi székháza, továbbá az MSZP kispesti és kőbányai székházai elleni Molotov-koktélos támadásokat, és számos hasonló akciót Szilvásy György volt titokminiszter ingatlanja, illetve szórakozóhelyek és jegyirodák ellen. Budaházy utasítására a vád szerint a csoport négy tagja 2007 decemberében fémrudakkal bántalmazta Csintalan Sándort, a Hír Televízió műsorvezetőjét egy III. kerületi társasház teremgarázsában, mert a sértett a műsorában a mozgalom tagjait huligánoknak, rongálóknak nevezte. Budaházy György emiatt több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van.

Budaházy a március 2-án kezdődött elsőfokú per tárgyalásán azt mondta, hogy szerinte ötven éve nem volt ehhez hasonló kirakatper. Szerinte az eljárás tele van törvénysértésekkel, ezekre példaként azt hozta, hogy a terheltek nem lehettek jelen a házkutatásoknál. Egy hete a tárgyalást bombariadó miatt félbe kellett szakítani.