Szigorú szabályokkal reagált a kormány a West-Balkán-tragédiára

A jelenleginél sokkal szigorúbb szabályokat alkotott a kormány a West-Balkánban történt tragédia tapasztalatai alapján. A jövőben külön engedély a zenés-táncos rendezvényekhez külön engedély kell majd, amelynek kiadása nem lehet puszta formaság. A szórakozóhelyektől biztonsági tervet is kérnek, és a hatóságok rendszeresen ellenőrzik majd, hogy betartják-e a szabályokat.

Jelentősen megszigorítja a diszkók és más zenés szórakozóhelyek működését az a kormányrendelet, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály - amelyet a január közepén, a West-Balkán nevű szórakozóhelyen történt, három halálos áldozatot követelő tragédiára reagálva hoztak - külön engedélyhez köti az úgynevezett zenés, táncos rendezvények megtartását (a tragédiáról szóló cikkeinket itt olvashatja)

A jövőben a szórakozóhelyeknek a zenés, táncos rendezvényekre külön engedélyt kell kérniük, ilyen rendelkezés eddig nem volt, a jelenlegi jogszabályok csak az üzletek bejelentését írják elő. A jövőben sem kell majd engedélyt kérni a demonstrációkhoz, választási gyűlésekhez, egyházi, családi alkalmakhoz és az iskolákban szervezett rendezvényekhez, viszont ezer fő felett engedély kell a szabadtéri zenés rendezvényekhez. A rendelet március 16-án lép hatályba, a már működő szórakozóhelyeknek innentől kilencven napjuk lesz, hogy engedélyt kérjenek.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a települések (Budapesten a kerületek) jegyzői adják ki az engedélyt. Az eljárás - amelynek ügyintézési határideje húsz nap - azonban több lesz puszta formaságnál. A jegyzőnek kötelező lesz helyszíni szemlét tartania, és azon részt kell vennie a népegészségügyi intézetnek, az építési hatóságnak, a környezetvédelmi felügyelőségnek, a tűzoltóságnak és a rendőrségnek is.

Az üzemeltetőknek az engedélykérelemhez csatolniuk kell többek között egy biztonsági tervet, amely tartalmazza a helyszín alaprajzát, befogadóképességét, a belépés és a távozás rendjét, a kiürítési tervet, a biztonsági személyzet létszámát, szabadtéri rendezvények esetében pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás-előrejelzését is. Az üzemeltetőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy milyen gyakorisággal, illetve mettől meddig tartanak zenés, táncos rendezvényeket, a szervezőknek pedig gondoskodniuk kell elsősegély-nyújtási lehetőségről.

A jegyzőnek a rendelet szerint nyilvántartást kell vezetnie az engedéllyel rendelkező szórakozóhelyekről, s ezt az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni. A hatóságoknak - kivéve az építési hatóságot - a jogszabály szerint évente legalább egyszer ellenőrizniük kell a szórakozóhelyeket olyan időpontban, amikor ott épp nem tartanak rendezvényt, illetve évente legalább kétszer olyankor, amikor épp rendezvény van.

Ha a hatóságok hiányosságokat tapasztalnak, és az másként nem orvosolható, a jegyző kilencven napra bezárhatja a helyet, ha pedig ez után sem szűnt meg a probléma, visszavonja az engedélyt. A helyszíni ellenőrzés során a hatóságoknak joguk van megszakítani a rendezvényt, ha az engedély nélkül zajlik, ha nincs jelen a biztonsági tervben meghatározott létszámú biztonsági őr, illetve ha annak "folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti".

Budapesten, a Nyugati téren lévő régi áruházépületben január 15-én este mintegy háromezer fiatal szórakozott, amikor pánikhangulat alakult ki, és a tömeg három fiatal lányt agyonnyomott. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyolc ember ellen javasolt vádemelést halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. A szórakozóhely a regisztráció szerint csak este 10 óráig tarthatott volna nyitva, és legfeljebb 300 főt engedhettek volna be.