Vágólapra másolva!
Az új alkotmány tervezetében is szerepel az Alktománybíróság jogköreinek tavaly novemberben elfogadott korlátozása: a testület az új alaptörvény szerint sem semmisíthetne meg korlátlanul adókról vagy költségvetésről szóló jogszabályokat. A tervezetben szerepel egy új eljárás, amellyel a kormánytöbbség maga kérhetne kontrollt a törvények felett.
Vágólapra másolva!

Több ponton is változnának az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó szabályok az új alkotmány szerdán nyilvánosságra hozott tervezete szerint. Az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választaná kétharmados többséggel, de a jelenlegi 9 helyett 12 évig lehetnének hivatalban. A tervezet szerint az Ab elnökét nem a bírák választanák, hanem az Országgyűlés. Az elnök alkotmánybírói megbízatásának végéig maradhatna posztján.

Az előzetes várakozásokkal szemben benne maradt az alkotmánytervezetben az a korlátozás, amit tavaly novemberben illesztettek a jelenlegi alaptörvénybe. E szerint az Ab nem vizsgálhatna és semmisíthetne meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.

Ezen a korlátozáson túl nem szűnne meg az a lehetőség, hogy az Ab megsemmisítsen már hatályban lévő, alkotmányellenesnek talált törvényeket, viszont a tervezet alapján nem fordulhatn bárki korlátlanul a testülethez. A tervezet úgy fogalmaz: az Ab "felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságát". Ez azt jelenti, hogy csak konkrét ügyekben járhat el, általános érvényű panasszal nem lehetne a testülethez fordulni.

Változna az úgynevezett előzetes normakontroll lehetősége. Jelenleg csak a köztársasági elnöknek van jogköre arra, hogy egy törvényt a kihirdetése előtt az Ab-hoz küldjön. Az új alkotmány tervezete szerint ezt - még a parlamenti zárószavazás előtt - kérhetné a törvény kezdeményezője, a kormány, vagy az Országgyűlés elnöke is. Erről az indítványról az oOrszággyűlés a zárószavazás után döntene, és ha elfogadják, a törvény kihirdetés helyett az Ab-hez kerül "alkotmányossági vizsgálatra".

Ez a megoldás a mindenkori kormánytöbbség kezébe adna új eszközt. Az országgyűlési többség ugyanis maga küldhet a testülethez például az ellenzék által élesen támadott törvényeket, hogy így bizonyítsa: az megfelel az alkotmány előírásainak. Az Alkotmánybíróságnak ebben az esetben - illetve, ha a köztársasági elnök kért normakontrollt - az alaptörvény tervezete szerint 30 napja lenne a vizsgálatra.