Alkotmány helyett hivatalosan alaptörvénynek fogják hívni az ország legfontosabb szabályait magában foglaló dokumentumot, a bevezetőjét pedig nemzeti hitvallásnak - döntöttek az új alkotmány tervezetéről tanácskozó kormánypárti frakciók. Az [origo] információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök megosztotta a képviselőkkel több aggályát is: például azt, hogy a vármegye név visszahozatala nem teszi-e nevetségessé a szöveget.

Komolyabb viták nélkül zajlott a Fidesz és a KDNP csütörtök délutáni, a szerdán közzétett alkotmánytervezetről tartott frakcióülése - számolt be az [origo]-nak az ülés több résztvevője. Szerintük a legfontosabb döntés az volt, hogy nemzeti hitvallásnak fogják hívni az alkotmány preambulumát (a másik verzió a nemzeti nyilatkozat volt). A névtelenséget kérő résztvevők szerint "számtalan apró nüansz" felvetődött a szerdán nyilvánosságra hozott tervezettel kapcsolatban, szavazást azonban mindössze két dologról kért a miniszterelnök: a preambulum elnevezéséről, illetve arról, hogy a koncepciót alaptörvénynek vagy alkotmánynak nevezzék-e. A képviselők "meggyőző többsége" végül is az előbbire voksolt.

"Az alkotmánynak történeti és szokásjogi vonatkozása van, gondolatilag és eszmeileg is sokkal többet jelent az alaptörvénynél. Mi nem akarjuk bitorolni ezt a kifejezést, ezért szavaztunk inkább az alaptörvényre, ami így viszont beleillik majd az alkotmányos történetiségbe" - mondta a voksolás körüli "enyhe polémiáról" egy képviselő.  Kisebb vita volt egy másik frakciótag szerint a preambulum elnevezéséről is, Orbán Viktor ugyanis - bár maga is emellett a verzió mellett érvelt, felvetette, hogy a hitvallás szó sértheti esetleg a szót hitelveik közt szerepeltető reformátusokat. Aggodalmát a résztvevők szerint Varga László, a KDNP - civilben református lelkész - képviselője erősítette, a döntő többség végül mégis elvetette ezeket az aggályokat, és a hitvallás véglegesítésére szavazott.

Szóba került az ülésen a megyék vármegyére keresztelése is. Ezzel kapcsolatban szintén Orbán Viktor vetette fel, hogy nem teszi-e nevetségessé a szöveget az archaikus kifejezés, a hozzászólók többsége azonban egységesen pártolta az átkeresztelést, és meggyőzték a miniszterelnököt, hogy szimbolikus jelentőségű lehet visszatérni a "Szent István-i államelvek egyetlen, Rákosi-korszakig fennállt maradványára", ami szerintük a kormányzás államalapításhoz visszanyúló folytonosságát is kifejezheti.

Lényeges változtatás az [origo] által megkérdezett képviselők szerint a március 15-ei benyújtásig már nem várhatók a tervezeten, csak "apró szövegszerű pontosítások" lesznek, leginkább a nemzeti hitvallásban összegzett gondolatokkal kapcsolatban.

Bár a gyermekek után járó szavazatról csütörtök délután egy, a koncepció kidolgozásában jelentős szerepet vállalt képviselő azt mondta, hogy az a frakcióülés után kikerül majd a szövegből, a cikkely egyelőre végül is bent maradt. Egy képviselő szerint viszont csupán azért, mert szerepel a nemzeti konzultációs kérdőíven és - mint az egyik képviselő fogalmazott - "ciki lenne kihajítani már az előtt, hogy beérkeztek volna az állampolgári vélemények", másrészt azzal a céllal, hogy "lehessen róla beszélni".

A későbbi tartalmi módosításokról - például arról, hogy kivegyék a gyerekek utáni voksot - a frakcióülésen ismertetett menetrend szerint a Fidesz elnöksége dönt majd. Mivel minden képviselő aláírja majd az előterjesztést, előterjesztőként nem nyújthatnak be módosító indítványokat, a szükséges változtatásokat az alkotmányügyi bizottság módosítójaként fogják átvinni.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője esti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a frakcióülésen a tervezetről hosszú vita folyt, amelyhez körülbelül 30 képviselő szólt hozzá. Lázár szerint a hozzászólások főként stilisztikai és tartalmi kérdéseket érintettek. A tartalmi hozzászólások között szerepelt például a génmódosított élőlények esetleges tiltása vagy engedélyezése, az önkormányzati rendszer átalakítása, a köztárasági elnök jogköre és az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre.

A gyermekek után járó szavazati jogról Lázár azt mondta: erről egyelőre nem született döntés, de állnak a vita elébe. Lázár szerint Orbán a frakcióülésen erről azt mondta, hogy a kérdést alaposan át kell gondolni, vagyis a kormányfő az ülésen nem fogalt állást. Lázár arról is beszélt, hogy jelenleg 500 ezer, alkotmányozásról szóló kérdőív van feldolgozás alatt, ezekből az derül ki, hogy az embereket leginkább a tervezet közpénzügyi része foglalkoztatja.

A Fidesz egy képviselője az [origo]-nak azt mondta: az Ab jogköréről több alternatívát is kidolgoztak. A képviselő szerint a Fidesz elnöksége szerdai ülésén döntött úgy, hogy megtartja az Ab Lázár-féle korlátozását, vagyis azt, hogy az Ab a jövőben sem vizsgálhat felül költségvetést és adókat érintő ügyeket. Lázár a sajtótájékoztatóján erről azt mondta: a kérdéshez a frakcióülésen több képviselő is hozzászólt, a hozzászólók támogatták a tervezet erről szóló részét.