Miért örülhet Schmitt és miért szomorkodhat Pozsgay? - Az alkotmányterv nyertesei és vesztesei

Sokan álltak elő különböző ötletekkel az alkotmányozási folyamatban, de végül még olyan javaslatok is a süllyesztőbe kerültek, amelyeket Orbán Viktorhoz közel álló emberek fogalmaztak meg. Pozsgay Imre alkotmányozó lendülete például hamar kifulladt, de szinte minden kívánsága teljesült Schmitt Pálnak, és egy kicsit még Szili Katalin is örülhet. Összegyűjtöttük az alkotmányozás legnagyobb nyerteseit és veszteseit.

Nyertesek:

Szájer József

Az új alkotmánytervezetre az egyik legnagyobb hatással kétségtelenül a szövegező testület vezetője, Szájer József fideszes képviselő volt. Szövegezőként - a munkát, mint a blogján megírta, az iPadjén végezte - persze komoly előnnyel rendelkezett, így került be például a tervezetbe a technikai vívmányok elősegítéséről szóló rész. Az ősfideszes EP-képviselőt tavaly nyár elején kérte fel a miniszterelnök, hogy tanácsaival segítse az alkotmányozást, később pedig az úgynevezett nemzeti konzultációs testület vezetője lett. Az [origo]-nak korábban több kormányzati forrás is azt mondta, hogy abszolút bizalmi viszonyban van az alkotmányozást szoros figyelemmel követő Orbánnal.

Szájer akkor kapott nagyobb szerepet, amikor félretették a Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő bizottság tervét, és megpróbálták visszacsábítani az ellenzéket az alkotmányozásba. Ő vetette fel az új alkotmánytervezet egyik legvitatottabb pontját, a gyerekek után járó szavazati jogot is. Ez annak ellenére is belekerült a tervezetbe, hogy még fideszes képviselők is azt mondják, hogy ennek az ötletnek alig van támogatottsága.

Schmitt Pál

Az államfő a készülő alkotmány preambulumához tett javaslatokat, például a Szent Korona szerepeltetését és a kereszténységre történő utalást szorgalmazta, de a sportolás fontosságát is megemlítette. Szintén elmondta, hogy szívesen látna az alkotmányban a magyar nyelv védelmére vonatkozó passzust is. Az alkotmány tervezett szövege valamilyen formában az összes javaslatát tartalmazza, kijelenti például, hogy tiszteletben tartja a Szent Koronát, védi a magyar nyelvet és elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

A köztársasági elnök ezzel abszolút nyertesnek számít, még úgy is, hogy az ő hivatalához fűződik az alkotmányozás egyik legnagyobb bakija. A Köztársasági Elnöki Hivatal novemberben egy olyan javaslatot küldött az alkotmány-előkészítő bizottságnak, amelyben Isten országáról, a Sátán birodalmáról és az alkotmányozó hatalom isteni eredetéről értekeztek, a javaslat pedig több helyesírási hibát és fogalmi félreértést is tartalmazott. A KEH közleménye szerint azonban a javaslatot helytelenül tulajdonították a köztársasági elnöknek, és a hivatal egyik - meg nem nevezett - munkatársát vonták felelősségre érte.

KDNP

Szintén az új alkotmánytervezet egyik nyertesének számít a kisebbik kormánypárt is. Bár az alkotmányozásról szóló parlamenti vita alapját végül is nem a KDNP-s vezetésű alkotmány-előkészítő bizottság koncepciója adta, a kereszténydemokraták több kívánsága is helyet kapott az új alkotmánytervezetben. Ilyen például az a kitétel, amely a magzat életét a fogantatástól kezdve védené. Ezzel kapcsolatban az [origo] információi szerint a pártszövetség siófoki frakcióülésén alakult ki vita, amelynek végül Orbán Viktor vetett véget, és világossá tette, hogy szó sem lehet az abortuszszabályok szigorításáról, de arról tárgyalhatnak, hogy ez a mondat szerepeljen az új alkotmányban.

A KDNP a februári frakcióülésen szintén számon kérte a Salamon-bizottság koncepciójának a férfi és a nő között kötött házasságról, illetve a család védelméről szóló mondatait is. Ezek végül egy, a melegek házasságát gyakorlatilag kizáró passzusban szerepelnek a mostani tervezetben: "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját."

Szili Katalin

Az egykori szocialista házelnöknek különös szerep jutott az alkotmányozási folyamatban, Szájer József ugyanis felkérte, hogy legyen a tagja a nemzeti konzultációs testületnek, így a lakossághoz eljuttatott kérdőívhez is a nevét adta. Szili tavaly még az MSZP színeiben szerzett országgyűlési mandátumot, októberben viszont kilépett a frakcióból, és független képviselőként folytatta. Az MSZP többször is a mandátuma visszaadására szólította fel az időközben Szociális Unió néven új pártot alapító Szilit, de ő ezt folyamatosan visszautasította.

A korábbi házelnök a Szociális Unión keresztül szintén kidolgozott egy alkotmánykoncepciót, amelynek leghangsúlyosabb pontja a kétkamarás parlament létrehozása volt. Ez a kitétel nem szerepel az új alkotmány tervezetében, de Szili másik, a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlenségről szóló javaslata még szerepet kaphat, ugyanis ezt a kérdéskört majd egy sarkalatos törvény keretében fogják szabályozni. Az pedig egyértelmű győzelemként könyvelhető el, hogy a szövegbe belekerült egy Szili által is fontosnak nevezett pont a természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet védelméről.

Vesztesek:

Az alkotmány-előkészítő bizottság

A Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő által vezetett eseti bizottság tavaly decemberben mutatta be saját alkotmánykoncepcióját, és az eredeti tervek szerint ez képezte volna az alapját a parlamentben zajló részletes vitának. Amikor azonban idén februárban a kormánypártok megpróbálták visszacsábítani az ellenzéket az alkotmányozáshoz, a javaslatot lényegében félretették. A koncepció felvetette például a kétkamarás parlament lehetőségét, az új alaptörvény módosítását két egymást követő ciklus parlamenti képviselőinek jóváhagyásához kötötte volna, és megszüntette volna az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, amelyet az Országgyűlés például Gyurcsány Ferenccel szemben alkalmazott.

A végül közzétett alkotmánytervezetben azonban ezek a kitételek nem szerepelnek, az alkotmánymódosításhoz a jelenlegi rendszerhez hasonlóan elég a kétharmados többség, marad az egykamarás parlament, és a konstruktív bizalmatlansági indítvány is szerepel a szövegben. Belevették a szövegbe azonban a bizottságnak azt a javaslatát, hogy a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést akkor is, ha március 31-ig nem tudja elfogadni az adott év költségvetését.

Sólyom László

Az egykori köztársasági elnök a kezdetektől fogva elfogadhatatlannak nevezte a korábban általa elnökölt Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentését, ami azonban az előzetes várakozásokkal szemben szerepel az új alkotmány tervezetében is. Benne van például az a kitétel, mely szerint az Alkotmánybíróság csak bizonyos alapjogokkal kapcsolatban vizsgálhatna és semmisíthetne meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, pedig Sólyom hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit az Ab-tól.

Sólyom kiállt a jelenlegi alkotmány mellett, amelyet Orbán Vikor csupán egy "technokrata szabályhalmaznak" nevezett, és bár az egykori államfő többször is mondta, hogy lehetségesnek tartja egy új alkotmány létrehozását, azt is hangsúlyozta, hogy "tartalmilag a jelenleginél európaibbat, a hazai szabadság fokának megfelelőbbet nem lehet alkotni". Arról is beszélt, hogy a rendszerváltás súlyos adósságát kell megfizetni az új alaptörvény elfogadásával, de annak szerinte mindenképp a jelenlegire kell épülnie. Annyiban ugyanakkor teljesült ez a kívánsága, hogy az új alkotmánytervezet sem változtat drasztikusan a politikai berendezkedés szereplőinek viszonyain.

Pozsgay, Boross és az új alkotmányon dolgozó bizottság

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron hat embert (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre) kért fel rá, hogy hozzanak létre egy olyan testületet, amely a kormányfő mellett működik, és kidolgozza az új alkotmány koncepcióját. A testület azonban a Salamon-féle parlamenti bizottság mellett veszített a jelentőségéből, tagjainak véleménye pedig később különböző súllyal esett latba. Szájer József és Pálinkás József például szerepet kapott az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációs testületben, a többiek azonban nem.

Pozsgay Imre és Boross Péter kiállt a kétkamerás parlament terve mellett, azonban a mostani alkotmánytervezetbe ezt nem írták bele. Boross azt is hangsúlyozta, hogy fölöslegesen van a jelenlegi alkotmányban a "rengeteg kétharmados szabály", és az amúgy is "túlírt és bonyolult". Az új alkotmánytervezet valóban kevesebb kétharmados törvény leírását tartalmazza, mert ezeket az úgynevezett sarkalatos törvényekben bontanák majd ki részletesen, viszont a tervezet szövege jóval hosszabb a jelenlegi alkotmány szövegénél.

Ellenzéki pártok

A három ellenzéki párt nem, illetve nagyon korlátozottan vett részt az eddigi alkotmányozási folyamatban. Az MSZP és az LMP kijelentette, hogy csak akkor hajlandó visszatérni, ha a kormánypártok elfogadják az általuk szabott feltételeket, amelyek leginkább az alkotmányozás folyamatára vonatkoztak, és nem az alkotmány tartalmára.

Az MSZP például azt kötötte ki feltételként, hogy az új alkotmányt négyötödös parlamenti többséggel fogadják el, és csak akkor lépjen hatályba, ha azt két egymást követő országgyűlés is jóváhagyja. Az LMP - amely egy saját koncepciót is készített - szintén az alkotmányozás folyamatára hivatkozva utasította el a részvételt, a párt frakcióvezetője több időt kért az alkotmány véleményezésére, megerősítő népszavazást vagy a következő parlament jóváhagyó szavazatát szabta feltételül az új alaptörvény hatálybalépéséhez. Azt is kérték, hogy állítsák helyre az Alkotmánybíróság tavaly novemberben korlátozott jogkörét. Ezeket azonban nem fogadták el a kormánypártok, ráadásul az új alkotmánytervezetbe szintén belekerültek az Ab jogkörét korlátozó intézkedések.

Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik hajlandó részt venni az alkotmányozásban, viszont előre bejelentette, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt. A párt ugyanis elutasítja az 1989-es köztársaságot, és az úgynevezett történeti alkotmányt szeretnék visszaállítani. A mostani tervezetben ugyanakkor szerepel egy olyan kitétel, amely tiszteletben tartja "történeti alkotmányunk vívmányait". Ezenkívül szerepel a tervezetben egy, a Jobbik által is erősen támogatott javaslat is, amely a fogantatástól védené a magzati életet. A Jobbik azonban ezzel az abortusztörvény szigorítását is el szeretné érni, miközben a miniszterelnök szerint szó sem lehet erről.