Az 1848-as forradalom és saját kormányának tevékenysége közt vont párhuzamot ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte az 1848-as forradalmárok is egy új, stabil rendszer alapjait rakták le, és erre készül a jelenlegi kormánytöbbség is. Orbán az ígérte, hogy a magyarok hamarosan érezni fogják az ország emelkedését.

"A magyar legendárium szerint itt kezdődött minden" - mondta március 15-ei ünnepi beszédében, a Nemzeti Múzeum előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint az 1848-as forradalmárok esküje - "Rabok többé nem leszünk!" - mindig érvénybe lép, ha az országban "eluralkodik a felelőtlen cselekvés".

A miniszterelnök szerint az 1848-as magyarok elérték céljukat, alapjaiban megújították Magyarországot, soha többé nem süllyedt vissza a feudalizmusba. "Új rendszert alkottak, amely évtizedekkel később is szilárdan állt" - mondta Orbán, párhuzamot vonva az 1848-as, az 1956-os, az 1990-es és a 2010-es változások közt.

A kormányfő szerint 1848 előtt a Habsburg Birodalom is mozdíthatatlannak tűnt, és sokan még az 1980-as évek végén sem gondolták volna, hogy a diktatúra még az ő életükben véget érhet. Ők azonban - mondta Orbán - hittek benne, hogy "létezik a túlpart". A rendszerváltás után azonban hamar észre kellett venni, hogy mégsem érkeztünk meg "abba a másik Magyarországba" - mondta - "nem sikerült elszakadni a diktatúra színeitől és arcaitól".

"A magyarok a tavalyi választáson egymásra találtak" - jelentette ki Orbán, aki szerint "meghallották a '48-asok esküjének hangját". Ez a kormányfő szerint lehetőséget adott arra, hogy "egy új, immár végleges rendszer alapjait" rakják le. A miniszterelnök felsorolta kormánya több döntését is, amelyekkel szerinte "kiálltak a magyarokért": például "rendben és méltó módon elbúcsúztak a Nemzetközi Valutaalaptól", bevezették a bankadót és a válságadókat, illetve visszaszerezték "a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből".

"Kiálltunk az Európai Unióban, amikor alantas támadások érték az országot, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" - utalt Orbán a médiatörvényt övező nemzetközi vitára. A kormányfő úgy fogalmazott: 1848-ban nem hagyták, hogy Bécsből diktáljanak, 1956-ban és 1990-ben nem hagyták, hogy Moszkvából diktáljanak, jelenleg pedig nem engedik, hogy "Brüsszelből, vagy bárhonnan bárki diktáljon nekünk".

"2010-ben lezártuk az átmenet korszakát" - mondta Orbán, aki szerint kormánya véget vet a bolyongás korának. "Megértettük, hogy szükség van egy új alaptörvényre, amely nemcsak közös életünk kereteit adja meg, hanem a Nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz éve nyitott kérdésekre" - mondta a miniszterelnök, majd több mondatot is felolvasott a kormánypártok alkotmánytervezetének bevezetőjéből.

"Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fent" - idézte Orbán a hétfőn Kossuth-díjjal kitüntetett Földes László Hobo sorait, amikor arról beszélt, hogy hamarosan megindul Magyarország "megállíthatatlan felemelkedése", ha sikerül leküzdeni az adósságterhet. "Többé nem csúszunk vissza az ingoványba" - ígérte Orbán, aki szerint az új rendszerben a magyaroknak ismét olyan reményeik és céljaik lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet.