A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról dönthet a parlament

A nyilvános zárt légterekben történő dohányzás betiltásáról, a kilakoltatási moratórium bizonyos feltételekkel történő meghosszabbításáról, valamint a köztisztviselők számára kötelező közigazgatási alapvizsga bevezetéséről is dönthetnek szerdán a képviselők az Országgyűlés e heti egynapos ülésén.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményezők a szigorítás szükségességét elsősorban azzal indokolják, hogy a dohányzás a leggyakrabban előforduló megelőzhető halálok hazánkban is. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető és több kormánypárti képviselő által közösen benyújtott előterjesztés valamennyi közforgalmú intézmény és munkahely zárt légterű helyiségében tilossá tenné a dohányzást.

A kormánypárti képviselők indítványa alapján nem lenne szabad dohányozni a közösségi közlekedési eszközökön, beleértve valamennyi, menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatot is. A javaslat emellett a különböző, megállóhelyeket jelző tábláktól számított öt méteren belül, illetve a játszóterek ugyanilyen távolságában is tiltaná a dohányzást.

Az indítványhoz több, a dohányzási feltételek szigorításán lazító ellenzéki módosító javaslat is érkezett, amelyekkel néhány kormánypárti politikus is egyetértett. Kovács Tibor és két szocialista képviselőtársa például a dohányosok szabadságára hivatkozva elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkahelyek zárt helyiségeiben ne lehessen dohányzásra kijelölt helyeket kialakítani. Az MSZP-s képviselők azt is szeretnék elérni, hogy a vendéglátóhelyek szabadterein, illetve a kifejezetten a dohányzók fogadására szolgáló helyek zárt légtereiben is rá lehessen gyújtani.

A jobbikos Szávay István külön fülkékben továbbra is engedélyezné a dohányzást a vonaton utazóknak. A kereszténydemokrata Harrach Péter és Rubovszky György előző heti nyilatkozatukban egyoldalúnak és elfogadhatatlannak nevezték az eredeti javaslatot, amelyet elmondásuk alapján személy szerint csak akkor szavaznak meg, ha abban a dohányzást lehetővé teszik a vendéglátóhelyek és munkahelyek kijelölt zárt helyiségeiben is.

Az Országgyűlés elsőként a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról dönt, de a házszabálytól való eltérés elfogadása esetén a teljes törvénymódosításról is határozat születhet.

Nem határoznák meg előre a moratórium határidejét

Szintén házszabálytól eltérésre lenne szükség a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás zárószavazásához. Kormánypárti képviselők indítványukban a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására tesznek javaslatot azon bedőlt hitelek adósai számára, akiknek már a rendőrségi közreműködéssel történő kilakoltatással kell szembenézniük. Az előterjesztők nem határozzák meg a moratórium lejártának határidejét, arról ugyanis szerintük később kell dönteniük a törvényalkotóknak (a javaslatól bővebben itt olvashat).

A képviselők biztosan dönthetnek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosításról. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett változtatások visszaállítják a közigazgatási alapvizsgát, amely - a meghatározott kivételeken kívül - a pályán maradás feltétele lesz a közigazgatásban dolgozók számára. A törvénymódosítás elfogadása esetén a felsőfokú iskolai végzettségűeknek a kinevezést követő egy, a középiskolai végzettségűeknek két éven belül kell teljesíteniük a vizsgát.

A parlament emellett akár már ma szabad utat engedhet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának összeolvadásából létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásának.