Több ponton is engedne a jelenleg alkotmányban biztosított szociális jogokból a kormánypártok alkotmánytervezete. Eszerint a jövőben nem kellene biztosítani a "lehető legmagasabb szintű" egészséget vagy a rászorulók megélhetését, viszont államcélként rögzítené, hogy mindenkinek megoldott legyen a lakhatása. A legalapvetőbb emberi jogok nem változnak, viszont a kormánypártok az alaptörvényben tiltanák meg az ember klónozását.

"AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége" - ezzel a mondattal kezdődik a kormánypártok alaptörvény-tervezetének Szabadság és felelősség című fejezete, amely az alapvető emberi- és polgári jogokat sorolja fel. Ebben a jelenlegi alkotmányhoz képest számos kisebb-nagyobb különbség jelzi, hogy a kormánypártok másként gondolkodnak az alapjogokról, mint akik 1989-ben szövegezték az alaptörvényt. Összegyűjtöttük a fontosabb változásokat:

Közösségi jogok
Az alapvető jogokról - a nagybetűvel írt "ember" szón túl - a kormánypárti tervezet annyival mond többet a jelenlegi alkotmánynál, hogy rögzíti: Magyarország nemcsak az egyéni, hanem a közösségként gyakorolható alapvető jogokat is elismeri. Változás az is, hogy nem csak természetes személyek, hanem "törvény alapján létrehozott jogalanyok" számára is biztosítottak alapvető jogok, és azokat is terhelik kötelezettségek.

Arányossági teszt
A kormánypárti szervezet szerzői belefoglalták a szövegbe az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlatában már korábban kialakult eljárást, az úgynevezett arányossági tesztet. Ez azt jelenti, hogy alapjogot csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamilyen alkotmányos érték védelme érdekében lehet korlátozni, és akkor is csak "a feltétlenül szükséges mértékben", illetve "az elérni kívánt céllal arányosan".

Védendő magzat
Az alapvető emberi jogok felsorolása mindkét szövegben az élethez és az emberi méltósághoz való jog rögzítésével kezdődik. A kormánypárti tervezet annyival bővebb a jelenleginél, hogy kimondja: "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". Korábban a Fidesz és a KDNP közt vita volt arról, hogy az emberi élet kezdeteként a fogantatást rögzítsék. Mivel ez elvileg lehetőséget adott volna a teljes abortusztilalomra, az a kompromisszum született (erről itt olvashat).

A klónozás tilalma
A jelenlegi alkotmány is tiltja, hogy bárkin a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezzenek, amit a kormánypárti tervezet - valószínűleg a legújabb tudományos eredmények és az ezekhez kapcsolódó etikai viták hatására - kiegészít azzal, hogy megtilt bizonyos genetikai beavatkozásokat: tilos az emberi fajnemesítés, illetve az "emberi egyedmásolás", azaz a klónozás. A kínzás és az embertelen bánásmód tilalma mellett a kormánypárti alkotmánytervezet külön kimondja az emberkereskedelem tilalmát is.

Állam és egyház
Bár az alaptörvény-tervezet Nemzeti hitvallás című bevezetője utal a kereszténységre, a kormánypárti alaptörvény-tervezet lényegében átveszi a jelenlegi alkotmányból a vallás- és lelkiismereti szabadságra vonatkozó részt, és rögzíti azt is, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek. Hozzáteszi azonban azt is, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal".

A munka jog és kötelesség
A jelenlegi alkotmányban az áll, hogy a Magyar Köztársaságban "mindenkinek joga van a munkához", míg a tervezetben ez már kötelességként szerepel: "Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához". Ehhez annyit tesz hozzá, hogy "Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit", hogy mindenki dolgozhasson, aki akar.

Nem kell egyenlő bér
 "Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga" - rögzít egy régi munkásmozgalmi követelést az 1989-es alkotmány. Ezt a kormánypárti alaptörvény-tervezet már nem tartalmazza, ahogy azt sem, hogy "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének". A sztrájkjog biztosítása mellett az alaptörvény-tervezet tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely szerint a munkavállalók és a munkaadók "a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel" együttműködnek egymással. A tervezetben nincs szó a bérekről, csak azt rögzíti, hogy "minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez."

Az egészséghez való jog
"A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" - áll a jelenlegi alkotmányban. Ezt az alaptörvény-tervezet nem tartalmazza, csupán azt, hogy "mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez". A "lehető legmagasabb szintű" kifejezés már az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójából is hiányzott, arra hivatkozva, hogy az ellátás szintje úgyis az állam mindenkori teherbíró képességétől függ.

Szociális biztonság
A tervezet szerint "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson", ami érdemi változást jelent a jelenlegi alkotmány által használt kifejezéshez képest, amely szerint "a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz". A jelenlegi alkotmány szerint a rászorulóknak "a megélhetésükhöz szükséges" ellátásra van joguk, míg a kormánypárti tervezetben "törvényben meghatározott támogatás" szerepel. Ennek a támogatásnak a mértékét a tervezet szerint "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan" is meg lehet állapítani, ami valószínűleg a segélyek közmunkához kötésére utal.

Lakhatás
Nem alapvető jogként ugyan, de úgynevezett államcélként megjelenik az alaptörvény tervezetében a lakhatás biztosítása is: "Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa". Ilyesmire a jelenlegi alkotmányban utalás sincs.

Nyugdíjjogosultság
A tervezet időskori ellátásra vonatkozó részéből egyértelműen kiolvashatók a kormány nyugdíjügyi intézkedései, mindenekelőtt a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése. Az alaptörvény rögzítenék ugyanis, hogy kétpilléres nyugdíjrendszer működik: "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer" működik, illetve az állam lehetőséget ad "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" működésére is. Szintén a kormány korábbi intézkedése - a nők 40 év munkaviszony után lehetővé tett visszavonulása - köszön vissza abban a mondatban, amely szerint a törvény az állami nyugdíjjogosultság feltételeit "a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".

Közteherviselés
A jelenlegi alkotmány szerint mindenki "jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően" köteles hozzájárulni a közterhek viseléséhez. Ehelyett a kormánypárti tervezetben a "teherbíró képességének megfelelően" kifejezés szerepel. Ez valószínűleg a mainál nagyobb szabadságot ad a mindenkori kormány kezébe az adók és járulékok megállapításánál. A tervezet szerint sarkalatos törvényben kell majd rendelkezni "a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól", de egyelőre nem világos, hogy ez mit jelent pontosan. Konkrét intézkedésre, a családi adókedvezményre utal azonban az alaptörvény-tervezetben az a mondat, amely szerint "a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani" a közterhek mértékét.