Orbán kezdi megszeretni a gyerekek után járó szavazat ötletét

2011.03.16. 20:28

Bár először még fideszes politikusok is meghökkenve fogadták a gyerekek után járó plusz szavazat ötletét, az elképzelés bekerült a kormánypártok alkotmánytervébe, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy ki is tartanak mellette. Az [origo] információi szerint ebben szerepe van annak, hogy a belső viták során a miniszterelnök is egyre inkább megkedvelte a javaslatot, amellyel a fiatalabb korosztályok politikai befolyását akarják erősíteni.

"Ciki lenne kihajítani már az előtt, hogy beérkeztek volna az állampolgári vélemények" - így fogalmazott az [origo]-nak a gyerekek után járó szavazat tervéről egy héttel ezelőtt a Fidesz egyik képviselője, miután a képviselőcsoport múlt csütörtökön megvitatta az alkotmány benyújtandó tervezetét. Az alkotmányozásban részt vevő politikus arra utalt, hogy a kérdés a tervezet szövegező bizottságát vezető Szájer József javaslatára korábban bekerült az alkotmányról indított nemzeti konzultáció kérdőíveinek kérdései közé.

A képviselő szerint ugyanakkor már a Fidesz és a KDNP február eleji, a lehetőségről elsőként tárgyaló siófoki frakcióülésén is világosan kiderült, hogy a téma csak "gumicsontnak kell", részben, hogy "legyen miről beszélni", illetve, hogy elterelje a figyelmet az alkotmánytervezet drasztikusabb változtatásairól.

A frakció múlt csütörtöki, a tervezetet részletesen tárgyaló ülése előtt az [origo]-nak több képviselő is azt mondta, hogy a kérdés talán már akkor, de legkésőbb a tervezetről tartandó parlamenti végszavazás előtt kikerül a koncepcióból. Névtelenséget kérő fideszes politikusok és kormányzati források most azonban már arról beszélnek, hogy mégiscsak bent maradhat a lehetőség a szövegben.

Orbán is megkedvelte

"Egyre többen kezdik megszeretni, köztük az is, akinek a véleménye végül is döntő lesz az ügyben" - fogalmazott egy magas rangú kormányzati tisztviselő, aki szerint a javaslattal egyre inkább szimpatizál maga a miniszterelnök is. A tisztviselő úgy tudja, hogy az elképzelés a végső, megszavazandó változatban is benn marad majd, annak ellenére, hogy a kezdeményezésnek a korábbi nyilatkozatok szerint a frakcióban sem volt túl nagy támogatottsága.

A téma előkerült a Fidesz elnökségének március 6-i 11 órás ülésén is, ahol megvitatták az alkotmány tervezetét. Az egyik résztvevő az [origo]-nak azt mondta: az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása mellett a párt vezetése többek között a gyerekek utáni járó szavazati jogról folytatott hosszabb vitát. A forrás szerint az ülésen Szájer József - aki az alkotmányt szövegező háromfős bizottságot vezette - a javaslat mellett állt ki, a viták végére pedig Orbán Viktor kormányfő is megkedvelte az ötletet.

A múlt csütörtöki, szintén az alkotmánytervről szóló frakcióülésen egy képviselő szerint hárman érveltek amellett, hogy a lehetőség bennmaradjon a koncepcióban, négyen pedig ellene, Orbán Viktor miniszterelnök pedig azzal magyarázta, hogy egyelőre "nyitva hagyják a kérdést", hogy az széles társadalmi rétegeket érintene. A megoldás kivitelezhetetlenségével, illetve igazságtalanságával kapcsolatos felvetéseket a kormányfő állítólag azzal "szerelte le", hogy az elöregedő társadalomnak egyre inkább el kell gondolkodni az ilyen, a gyerekesek szerepét felértékelő, a gyerekvállalást vonzóbbá tevő lehetőségeken.

Az egyik frakciótag szerint Orbán azt mondta: a tervek szerint egy szavazat járna a gyerekszámtól függetlenül. A gyerekek után járó szavazatot pedig az anya gyakorolná, Orbán szerint azért, hogy ezzel növeljék a családos nők társadalmi szerepét - mondta a frakciótag.

A romakérdés is előkerült

Egy másik fideszes képviselő állítása szerint az ellenérvek között egy, a cigányságnak az átlagnépességnél magasabb gyerekvállalási arányát érintő szempont is előkerült. Szerinte azonban nem olyan drasztikus "cigányozás formájában", ahogy például Vona Gábor Jobbik-elnök beszélt róla. Vona azt mondta pártja március 15-i ünnepségén, hogy katasztrofális következményekkel járna a gyerekek után járó szavazati jog bevezetése, mert szerinte az "cigányuralomhoz" vezetne, "szavazatszerzési gyerekvállalásra" állnának át bizonyos néprétegek.

Egy kormányzati tisztviselő szerint, ha nem is direkten, de ezek a megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt szerdán nyilvánosságra hozott alaptörvény-tervezettel ellentétben a parlamentnek benyújtott szöveg már egyértelműsíti, hogy a gyerekek számától függetlenül, csak egy voks jár a szülőnek.

Az első változathoz képest egyébként az egész bekezdés, illetve a lehetőség megfogalmazása is jelentősen módosult. "A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít." - szólt a frakció előtt ismertetett korábbi verzió. A benyújtott szöveg ehhez képest már úgy fogalmaz, hogy "az (1) bekezdés szerinti (választó)jogot sarkalatos törvény kiskorúnak is biztosíthatja . Kiskorú szavazati jogát - sarkalatos törvény által meghatározott módon - anyja vagy más törvényes képviselője gyakorolja úgy, hogy saját szavazatán felül legfeljebb egy szavazatot adhat le."

A fiatalok felé mozdulni

A Fidesz számolhat azokkal a kritikákkal, hogy a családosok körében akarja biztosítani támogatottságát ezzel a lépéssel, az általunk megkérdezett fideszes politikusok ugyanakkor állítják, hogy a gyerekek utáni szavazati jog nem a nagycsaládosok érdekeinek képviselete miatt került bele az alkotmány-tervezetbe. Volt, aki úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy a fiatalabb, aktív korosztály hangsúlyosabban tudjon beleszólni az ország ügyeibe, mint a passzív, elosztás orientált idősebb korosztály. Egy kormányzati forrás azt mondta: foglalkozni kell a társadalom elöregedésének problémájával, vagyis a nyugdíjas többlet felől a fiatalok felé kell elmozdulni.

A minisztériumi vezető szerint miután az alaptörvény csak a pluszszavazat lehetőségét teremti meg, a részleteket a választójogi törvényben kell majd kidolgozni. Hogy mikor, az állítása szerint nincs meghatározva, de szerinte a kormányt "nem hajtja a tatár".

Az eredetileg Révész Máriusz fideszes képviselőhöz kötődő, elsőként 2007-ben felvetett kezdeményezés felbukkanását a siófoki frakcióülés után akkori cikkünk szerint megdöbbenéssel fogadták a Fideszben. Különböző nyilatkozatokban több kormánytag - köztük Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - is kivitelezhetetlennek, számos képviselő pedig képtelenségnek, és "populista húzásnak" nevezte.

Nem volt nagyobb sikere az elképzelésnek eredetileg sem. Révész 2007-ben a kérdést érintő módosító indítványt nyújtott be a "Legyen jobb a gyerekeknek!" című nemzeti stratégiához. A javaslatban nem a választójog kiszélesítéséről volt szó, csak arról, hogy a kormány 2007 végéig vizsgálja meg a gyermekek után járó választójog biztosításának lehetőségét, a módosító indítvány azonban így is megbukott: csak hat fideszes képviselő támogatta, egy tartózkodást és 263 ellenszavazatot kapott.