A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?

2011.03.28. 6:11

Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdőjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.

"Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot" - ezekkel a szavakkal fogalmazta meg 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában az úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét Sólyom László, az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke.

Az Ab 1989 óta hatalmas mennyiségű határozatot hozott, amelyekből saját precedensjogot alkotott. A testület ezt rendszeresen használja napi munkája során: a bírák a belső viták során is ezekre hivatkoznak legtöbbször, és a határozat indoklása is tartalmaz idézeteket korábbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születik.

Bár a jelenleg a parlament előtt lévő kormánypárti alaptörvény-tervezet alapvetően hasonló elvekre épül, mint a ma is hatályos alkotmány, több ponton is változnak az alapvető jogok, illetve az állam működésének szabályai. Ez felveti a kérdést, hogy mi lesz a korábbi Ab-határozatok sorsa, használhatják-e majd azokat a jövőben az alkotmánybírák, vagy teljesen tiszta lapot kell nyitniuk, és elölről kezdeni az alkotmány értelmezését.

"Meg kell törnie"

Már az alkotmányozási folyamat kezdetén megszólaltak az Ab kritikusai, amellett érvelve, hogy ki kell dobni a testület elmúlt 22 évben keletkezett határozatait. Ezt a legvilágosabban Pokol Béla egyetemi tanár, egykori kisgazda képviselő fogalmazta meg, aki a Magyar Nemzetben már augusztusban azt írta: "ha komolyan alkotmányozni akar az országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását."

Pokol szerint ugyanis az Ab a jogállam elvére hivatkozva nem tett mást, mint korlátozta a demokratikusan megválasztott parlament és kormány mozgásterét. Idén márciusban azt írta, hogy már az 1990-es évek elején "megindult a parlamenti törvényhozás visszaszorítása néhány absztrakt eszménnyel, alapjoggal, amelyeket a balliberális ellenzék szellemi műhelyeiben kovácsoltak ki, és e csapatok Alkotmánybíróságon tanácsadóként tevékenykedő tagjai vittek be az Ab döntéseibe."

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Határozatot hirdet az Alkotmánybíróság

Példaként Pokol azt említi, hogy az Ab már első döntései közt rögzítette a hatalmi ágak elválasztásának elvét, majd azóta is hivatkozik erre, pedig ez nem szerepel az írott alkotmányban. Ezt az Ab abból vezette le, hogy az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság jogállam, hogy az alaptörvény ezt tükrözi, illetve más parlamentáris rendszerek is így működnek. A kormánypárti alaptörvény-tervezet egyébként rögzíti, hogy "A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik".

Káoszt okozhat

"Jelen pillanatban semmilyen fogódzó nincs arra nézve, hogy mi lesz a régi határozatokkal" - mondta az [origo]-nak Kilényi Géza korábbi alkotmánybíró, aki szerint a jogalkotónak mindenképpen rendeznie kell a kérdést, mert anélkül komoly zűrzavar alakulhat ki. Példaként említette, hogy az 1990-es évek elején az új román alkotmányban kimondták, hogy hatályát veszti minden, az alaptörvénnyel ellentétes jogszabály. Azt azonban senki nem tudta, pontosan melyik korábbi jogszabály ellentétes az alkotmánnyal.

Kilényi felidézte, hogy ekkoriban alkotmánybíróként járt a bukaresti alkotmánybíróságon, ahol zsákszámra álltak a beadványok, amelyekben mindenki arról érdeklődött, használhatja-e a korábbi jogszabályokat. A román testület azonban minden beadványt elutasított, arra hivatkozva, hogy ők csak az alkotmány hatályba lépése után született jogszabályokat értelmezhetik. Mivel a központi szervek nem nyújtottak segítséget, bizonytalanság és káosz uralkodott a jogalkalmazásban.

A korábbi alkotmánybíró szerint az lenne a korrekt eljárás, ha magára az Ab-re bíznák, hogy vizsgálja felül saját korábbi határozatait. Még akkor is - tette hozzá -, ha ez hatalmas munka is lenne, hiszen az elmúlt több mint húsz vében "teherautónyi" döntés született. Kilényi szerint ezek egy része minden további nélkül érvényes maradhat, hiszen az alaptörvény-tervezet sok dolgot szó szerint vesz át a jelenlegi alkotmányból. Lesznek ugyanakkor olyan határozatok, amelyeket az új alaptörvény miatt csak részben, vagy egyáltalán nem lehet majd használni.

Logikai folytonosság

A kormánypárti alaptörvény-tervezet több ponton korlátozza, illetve módosítja az Ab hatáskörét, de nem rendelkezik arról, hogy mi legyen a korábbi határozatok sorsa. Lehetséges, hogy a ma még nem ismert hatályba léptető rendelkezések, vagy az Alkotmánybíróságról szóló új, sarkalatos törvény rendezi ezt a kérdést, de hivatalosan ezzel még senki nem foglalkozott. Így a legvalószínűbb, hogy az Ab-nek egyenként, minden ügyben egyenként kell megvizsgálnia, hogy használhatók-e a korábbi határozatok érvelései.

Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke az [origo] érdeklődésére azt mondta, hogy azokban az esetekben nem lehet majd használni a korábbi határozatokat, amikor azok konkrét paragrafusokat értelmeznek, hiszen azok megváltoznak, legalábbis más helyre kerülnek az új alaptörvényben. Szerinte azonban valószínűleg továbbra is használni lehet majd azokat a logikai következtetéseket, amelyekkel az Ab egyes alapvető jogokat, illetve az állam működésének alapvető szabályait értelmezi.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Salamon László (jobb oldalon) az alkotmányozási vita közben

Salamon arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény-tervezet több elemet is átvesz az Ab korábbi gyakorlatából, szövegszerűen is beépítve azokat az írott jogszabályba. Ilyen például az úgynevezett arányossági teszt, amely szerint alapjogot csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamilyen alkotmányos érték védelme érdekében lehet korlátozni, és akkor is csak "a feltétlenül szükséges mértékben", illetve "az elérni kívánt céllal arányosan".

Hasonló módon az Ab gyakorlatából került a tervezetbe a köztársasági elnöknek az a joga, hogy bizonyos esetekben - ha az alkotmányos alapértékek sérülnének - nem köteles kinevezni vagy kitüntetni a kormány által javasolt személyeket. Ugyanígy rögzíti az alaptörvény-tervezet, hogy az alkotmány hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Ez a jelenlegi alkotmányban nem szerepel, de az Ab gyakorlatában megvalósult.

Bíróságok

Nem csak az alkotmánybírák munkáját nehezítheti meg, ha nem lehetne használni a korábbi Ab-határozatokat, hiszen például a bíróságok is szoktak közvetlenül ezekre hivatkozni ítéleteikben. Személyiségi jogi és rágalmazási perekben rendszeresen előkerül az az 1994-es határozat, amelyben az Ab kimondta, hogy a közszereplőknek és hivatalos személyeknek élesebb kritikát kell elviselniük, mint másoknak. Kilényi szerint meg kell várni, hogyan fogalmaz az új alaptörvény, és ha ugyanaz marad a szöveg, akkor valószínűleg a jövőben is használni lehet a határozatokat.

Bár az új alaptörvény elfogadása azt eredményezheti, hogy a bírók többé nem hivatkozhatnak indoklásaikban egyes korábbi Ab-határozatokra, ezek egy része már részévé vált a bírói gyakorlatnak. Sok esetben a bírók már nem is az Ab-határozatra hivatkoznak, hanem a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteire, amelyek viszont az alkotmánybírósági döntést használták. A kormánypárti alaptörvény-tervezet szerint ugyanakkor a jövőben lehetőség lenne a jogszabályok mellett a bírói ítéletek alkotmánybírósági vizsgálatára is, vagyis a vitás döntések visszakerülhetnének az Ab elé, hogy az új alaptörvény alapján újra értelmezze ugyanazt a kérdést.

"Majd a paplan alatt"

A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint veszi át az új alaptörvény tervezete: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam". Ezek értelmezéséhez valószínűleg a jövőben is lehet használni az Ab-határozatokat, illetve az azokban megfogalmazott érveléseket. Egy év eleji, tekintélyes jogászok részvételével zajló jogi konferencián legalábbis elhangzott, hogy legfeljebb az történik majd, hogy otthon, "a paplan alatt" olvasgatják majd az alkotmánybírók a korábbi határozatokat, hiszen valamiből ki kell indulni az új értelmezésnél is.

Az alapjogok felsorolásában a legnagyobb változás a szociális jogokban tapasztalható (részletekről itt olvashat), de ez sem ellentétes az Ab korábbi joggyakorlatával. A testület ugyanis eddig is korlátozottan értelmezte a szociális biztonsághoz vagy a munkához való jogot. Már 1990-ben kimondta például, hogy "a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása következtében ne csökkenhetne." Jelentős változás ugyanakkor, hogy az alaptörvény tervezete lehetővé teszi, hogy a segélyeket ne csak rászorultsághoz, hanem társadamilag hasznos tevékenységhez kössék, ami tovább szűkítheti a jogosultságok körét.

Változó közteherviselés

Az alaptörvény-tervezetben egy olyan terület van, a közteherviselés, ahol a kormánypártok olyan megfogalmazásokat használnak, ami ellentétes lehet az Ab utóbbi időben tapasztalható gyakorlatával. A jelenlegi alkotmány szerint a közterhekhez mindenkinek "vagyoni és jövedelmi" helyzetéhez mérten kell hozzájárulnia, míg a tervezetben "teherbíró képesség" szerepel. Korábban, ha adótörvényt semmisített meg az Ab, általában nem az adóalap miatt tette, de 2006 után ebben változás következett be.

A Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései közt szereplő házipénztáradót már arra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek, hogy annak alapja sem nem vagyon, sem nem jövedelem. 2010-ben pedig már az adó mértékébe is beleszólt a testület, amikor kimondta, hogy a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó "jelentős mértékű, büntető jellegű". Az új alaptörvénytervezet alapján ilyen jellegű döntések lehetősége beszűkül, a terv szerint ugyanis az Ab utólagos normakontroll keretében nem dönthet költségvetési tárgyú törvényekről.