Hoffmann hároméves kortól léptetné a gyerekeket az oktatási rendszerbe

2011.03.24. 17:01

Sem Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, sem Pálinkás József MTA-elnök nem tartja jó ötletnek a 15 évre szállítandó tankötelezettségi korhatárt, ehelyett a 16 évben értettek egyet. Hoffmann Rózsa azt is elmondta, hogy szeretnék, ha hároméves kortól kötelező lenne bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe. Pokorni a konferencián kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megvalósulhat-e a tanári béremelés 170 ezer oktatónál.

"Személyes véleményem, hogy 16 év alá nem szabad levinni a tankötelezettséget" - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a PISA 2009 konferencián. Azt is elmondta, hogy szerinte hároméves kortól kellene kötelezővé tenni a gyerekeknek az oktatási rendszerbe való bekapcsolódást.

A 16 éves korhatárról azt mondta: "fontos érv mellette, hogy az államnak a gyerekek védelméről is gondoskodnia kell", és 16 év a gyerekkor határa. Szerinte ez nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban.

Pálinkás József, az MTA elnöke is a 16 évet javasolja korhatárnak. Ugyanakkor azt mondta, hogy ha valaki az általános iskola elvégzése után elmegy dolgozni, "egy vagy két év után még mindig rájöhet", hogy jó lenne valamilyen szakmát elsajátítani.

A kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó, március 1-jén bemutatott Széll Kálmán-tervben az olvasható: fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak, hogy választhassanak, folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja le. Az ötletet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a szakmák, amelyek tanulása mellett a diákok már dolgozni is elkezdhetnének.

Hoffmann Rózsa a közoktatás reformjáról szólva elmondta, azt szeretnék, hogy hároméves kortól legyen kötelező bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe, de a kötelezettséget kellő rugalmassággal kívánják értelmezni. Arról, hogy ez a rendszer mikortól vezethető be, most folynak a számítások, mivel a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhely szükséges - mondta.

Elmondása szerint a kistelepülési általános iskoláknál kerülni akarják a kényszert. Ahol igénylik, és a körülményeket meg tudják teremteni, ott működjön alsó tagozat. A felső tagozat esetében "szükség van arra, hogy az osztálylétszámokat racionalizáljuk. Számítani kell olyanfajta összevonásokra, ahol a racionalitás és minőség összhangba hozható a gyerekek érdekeivel" - tette hozzá.

A konferencián Pokorni Zoltán a pedagógusok életpályamodelljéről elmondta: "2-4 éven belül nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy a meglévő 170 ezer pedagógus számára érzékelhető bérnövekedést tudjunk finanszírozni". Szerinte vagy átalakítják a bérstruktúrát, és a pályakezdőkre fókuszálnak, előnyben részesítik a tanítókat, mint Dél-Koreában, Szingapúrban, vagy "kevesebb, de jobban kiválasztott pedagógus a záloga az oktatásnak".

"Szabad-e 170 ezer pedagógussal kalkulálni, vagy tisztességes alkut, megállapodást (kell) kínálni, hogy ennyi embert ez az ország nem tud fenntartani? Szerintem ez utóbbi a tisztességesebb megoldás, semmint várni, hogy lesz pénz, mert az elmúlt húsz évben sem volt" - jelentette ki.

A "PISA 2009" konferencia címét arról a nemzetközi felmérésről kapta, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban háromévente végeznek, a 15 éves iskolások természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit mérik. Az országok rangsorában Magyarország a középmezőnybe tartozik, 2009-ben a diákok szövegértésében értek el javulást.