Megfeledkezett a kormány az egyházak pénzéről

Bár a jelenlegi kormánypártok hagyományosan jó viszonyt ápolnak a történelmi egyházakkal, az adóváltoztatások közben feledékenységük miatt épp velük szúrtak ki. A személyi jövedelemadó csökkentése ugyanis komoly érvágást jelenthet az egyszázalékos felajánlásokra számító egyházaknak. Így most súlyos nyomás alá került a kormány, és megindult a munka a probléma megoldására.

Drasztikusan csökkenhet 2012-től az idén életbe lépett adóváltozások miatt az egyházak és alapítványok bevétele. A gyerekek után járó adókedvezmény és az alacsonyabb adókulcs miatt a dolgozók jelentős részének ugyanis kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie, ezzel együtt pedig értelemszerűen csökken annak az 1+1 százaléknak az aránya is, amelyet a törvény szerint ebből az egyházaknak és különböző nonprofit szervezeteknek ajánlhatnak fel.

A változás miatt az [origo] információi szerint erős nyomás nehezedik a kormányra az egyházak részéről, hogy változtasson a felajánlási, illetve általában a támogatási rendszeren.

"Megjósolhatatlan, hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok. Csak remélni tudjuk, hogy a kormány erre is gondolt, amikor átalakította az adórendszert" - mondta az [origo]-nak Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház szóvivője.

Kormányzati forrásokból származó információink szerint a szóvivő feltételezésével szemben ugyanakkor nem volt szempont az adószabályok tavalyi átírásánál, hogy mi lesz az egyházakkal és a civilekkel, a módosítások ilyen hatásáról egyszerűen megfeledkeztek.

Nem lesz könnyű megoldani a problémát

A kérdéssel csak néhány hónapja kezdtek foglalkozni a közigazgatási tárca egyházügyi és a nemzetgazdasági minisztérium adópolitikai államtitkárságán. Ott pedig - ahogy egy vezető beosztású kormányzati tisztségviselő fogalmazott az [origo]-nak - "még nemigen körvonalazódtak az elképzelések".

"A problémát észleltük, de megoldani nem lesz egyszerű" - jellemezte a helyzetet a neve elhallgatását kérő minisztériumi vezető, aki szerint nemcsak a felajánlások, de a hozzá kötődő állami kiegészítés rendszerét is át kell alakítani. Ez azonban szerinte "mindenképp hosszabb egyeztetést igényel", így azt sem tartja kizártnak, hogy a végleges megoldás megtalálásáig átmeneti rendelkezésekkel kell majd orvosolni a helyzetet.

A történelmi egyházak körében információink szerint az okozza a legnagyobb riadalmat az adóváltozásokkal összefüggésben, hogy a kedvezmények miatt éppen azok - a több gyereket nevelők - adóalapja csökken a legjelentősebben (adott esetben nullára), akik eddig a legnagyobb arányban ajánlották fel az egyházaknak adójuk egy százalékát. Bár hivatalos kimutatások erre vonatkozóan nincsenek, a megkeresett négy nagy felekezet közül háromnál is azt mondták az [origo] megkeresésére, hogy híveik és támogatóik között felülreprezentáltak a nagycsaládosok. Az egy százalékokból befolyó bevétel egybehangzó állításuk szerint ráadásul a legjelentősebb szabad felhasználású forrásuk, ebből a keretből fizetik nagyrészt az olyan kiadásaikat, amelyekhez nincs állami támogatás rendelve.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbbi, 2010-es adatai szerint az egyházak közül a legtöbb és legnagyobb összegű felajánlást is a Magyar Katolikus Egyház kapta az egy százalékokból: 545 106 adózó összesen 3,051 milliárd forintot ajánlott fel (ez az összes egyházi felajánlás csaknem 60 százaléka). A második legnagyobb összeget, több mint 1,086 milliárd forintot a Magyarországi Református Egyház kapta, amelyet 186 491 adózó jelölt meg kedvezményezettként. A harmadik legnagyobb támogatott a Magyarországi Evangélikus Egyház volt, a számlájára érkezett 317 millió forintot 49 850 adófizető ajánlotta fel. A toplista negyedik helyére a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége került 93 millió forinttal, az ötödik legtöbb felajánlást pedig - 92 millió forintot - a Magyarországi Baptista Egyház gyűjtötte be.

A drámainak jósolt támogatáscsökkenés problémája információink szerint a történelmi egyházak vezetőinek februári találkozóján is szóba került, közös álláspontot ugyanakkor még nem alakítottak ki a felekezetek. Abban viszont egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás állítása szerint egyetértettek, hogy a mostanival szemben egy olyan támogatási struktúrára lenne szükség, amely nincs kitéve az adórendszer változásainak.

Állandóságot szeretnének

Bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megkeresésünkre küldött hivatalos válaszában annak a reményének adott hangot, hogy "ha a felajánlók száma nem csökken, akkor az egyházak részére folyósított összeg sem változik negatív irányban", a legnagyobb nyomás információink szerint mégis a részükről éri a kormányt.

A MKPK - az evangélikusokhoz és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz) hasonlóan - egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy az adózói egy százalékok után járó állami kiegészítést ne a felajánlók, hanem a népszámláláson magukat az adott vallásúnak mondók száma alapján osszák szét az egyházak között. (A jelenlegi rendszerben az adózók által felajánlott összeget az állam ugyanannyival kiegészíti, és a felajánlók arányában juttatja tovább az egyes felekezeteknek.)

Az olasz modellnek nevezett rendszert - amelynek átvételére Szászfalvi László egyházügyi államtitkár is tett már célzást a múlt év végén - azért is igazságosabbnak tartanák, mert a szétosztandó forrásból ez esetben nem vennének el azok az egyházak, amelyek szerintük üzleti érdekből, a megszerezhető egy százalékok reményében jegyeztették be magukat felekezetként. (A kormány részben e visszaélések megszűnését reméli az egyházi törvény készülő módosításától - erről szóló cikkünket itt olvashatja el.)

Üres padsorok, üresedő kassza

Nem mellékes az sem, hogy az állami kiegészítés elosztásakor ez esetben figyelembe vennék a nem adózó (például nyugdíjas, fiatalkorú, gyesen lévő) és a felajánlásban nem aktív híveket is, ez alapján pedig a gyakorlatban jóval több jutna minden történelmi felekezetnek. A kisebb támogatói közösséggel bíró egyházakat ugyanakkor kétségtelenül nehezebb helyzetbe hozná ez a változtatás, ráadásul mivel nekik állami támogatás sem jár, gazdálkodásuk is eleve jobban megérzi majd az egyszázalékos felajánlások csökkenését.

A finanszírozási zavarok miatt az egyházügyi államtitkárság a probléma részleteit ismerő kormányzati tisztségviselő állítása szerint pár hete már megkezdte az informális tárgyalásokat a négy történelmi felekezet vezetőjével, a "kicsiket" ugyanakkor nem vonták be az egyeztetésekbe.

Szóba került a kérdés az [origo] információi szerint a magyar-vatikáni vegyes bizottság pénteki ülésén is, sőt a tanácskozáson egy, a problémával foglalkozó munkabizottság felállításáról is döntöttek. A felajánlási rendszer átalakításának, úgy tudjuk, többféle iránya került szóba a megbeszélésen. Az egyik, hogy az állami kiegészítés mértéke ugyanolyan arányban emelkedjen, mint amennyivel a szja-bevételek csökkentek. A másik, hogy a dolgozók ne az adójuk egy, hanem magasabb százalékáról rendelkezhessenek. Egy harmadik lehetőség pedig az lenne, ha nem az szja-bevételekhez, hanem a GDP bizonyos százalékához kötnék a kiegészítéseket.

Bajban az alapítványok is

Az adóváltozással ugyancsak rosszul járó alapítványok képviselőivel szintén egyeztetett már a kormány, bár egyelőre csak informálisan, szakértői szinten. Gerencsér Balázs, a nonprofit szervezetek működését segítő NIOK Alapítvány igazgatójának tájékoztatása szerint már több ötlet is felvetődött arra vonatkozóan, hogy miképp kompenzálhatná a kormány a civileket.

Az egyik lehetőség, hogy egy helyett két százalékra emelnék az adózók által felajánlható szja mértékét, a másik, hogy állítsák vissza az adományozás utáni kedvezményeket, vagy kapjanak más - például foglalkoztatottak utáni - támogatást a szervezetek.

A segélyszervezetek is nehezebb helyzetbe kerülhetnek

A nonprofit szektorból Gerencsér Balázs szerint egyébként leginkább a segélyszervezetek, illetve gyermekegészségüggyel és állatvédelemmel foglalkozó alapítványok szenvedik meg az adórendszer változásait, ezek bevételeinek ugyanis szerinte 60-80 százalékát teszik ki az egyszázalékos felajánlások, de olyan is akad köztük, amelynek ez az egyetlen működési forrása.

Legutóbb, 2010-ben 1,8 millió adózó több mint 9,9 milliárd forintot ajánlott fel a személyi jövedelemadója egy százalékából közel 30 ezer civil szervezetnek. A legtöbb támogatást kapók tízes toplistáján kizárólag beteg gyerekeket segítő alapítványok és állatmenhelyek szerepeltek.