Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.

Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka hajnali fél kettőig tartott a Fidesz elnökségének az a maratoni ülése, amelyen az alaptörvény-tervezethez készült módosító indítványokról tárgyaltak. Egy elnökségi tag megfogalmazása szerint "erős szórás után" született meg végül is az a negyven indítvány, amelyeket hétfőn benyújtottak a parlamentnek.

Ezek között azonban szerinte legalább fél tucat olyan is akad, amelyben az elnökség még nem tudott megállapodni, csak azért nyújtják be őket, mert az általános vita hétfő esti lezárása után enélkül már nem lehetne változtatni az adott szövegrészen.  Így viszont még marad idő a viták lezárására, a döntés után pedig akár bizottsági, akár szavazás előtti módosításokkal befolyásolni tudják a végső verziót - magyarázták a megbeszélés részleteit ismerő fideszes politikusok, akik csak azzal a feltétellel beszéltek a belső fórumon elhangzottakról, ha nem közöljük a nevüket.

"Optikai tuningnak mondanám"

Több résztvevő szerint sem voltak érdemi, tartalmi viták, viszont így is napirendre került több ellentmondásos kérdés. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása, amely ellen a hétvégén nyilatkozatban tiltakozott Sólyom László egykori köztársasági elnök is. Kifogásolta a korlátozás fenntartását (ennek lényege, hogy költségvetési és adóügyekben nem dönthet az Ab) az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is, a kormányzó pártok azonban nem hajlanak a kritikák elfogadására.

A Fidesz elnöksége, az egyik résztvevő megfogalmazása szerint végül "egy fél lépést tett az ügyben". Az a döntés született, hogy ha az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 50 százalék alá csökken, akkor az Ab visszakapja a hatáskörét, ez azonban várhatóan még hosszú évekbe telik, miután jelenleg a gazdasági minisztérium szerint 80 százalék körül áll az adósság.

"Optikai tuningnak mondanám. Ezzel nem lehet majd ránk sütni, hogy nem akarjuk visszaállítani a jogaikat, viszont a költségvetés jelenlegi helyzetében indokolható, hogy miért is kell fenntartani a korlátozást.  Hogy ez a következő tíz évben lehet, hogy nem fog bekövetkezni? Oké, de arra meg mondhatjuk, hogy mi máris visszaadtuk volna, ha nem ilyen büdzsét hagyott volna ránk a szocialista kormány" - foglalta össze a módosítás melletti érveket az ülés egyik résztvevője. A korlátozás további feloldására azért sem volt sok esély, mert a résztvevő szerint a Fidesz vezérkarában épp a miniszterelnök volt az, aki a költségvetés védelmére hivatkozva ellenzett minden egyéb puhítást.

"Szájer Józsi rugózott"

Az elnökségi ülésen több résztvevő szerint stílusbeli kérdések vitték el a legtöbb időt. "A legtöbbet - majdnem minden pontnál - Szájer Józsi rugózott a megfogalmazásokon" - mondta egy elnökségi tag, aki úgy emlékszik, hogy a szövegező bizottság vezetője főként a Szili Katalin korábbi szocialista politikustól érkező javaslatokat és a környezetvédelemmel kapcsolatos pontokat "védte nagyon". Szili javaslatai közül többet is megfogadtak, az ülés egyik résztvevője szerint ennek részben kommunikációs szempont volt az oka, így ugyanis könnyebben elérhetik, hogy a közvélemény ne csak Fidesz-alkotmányként könyvelje el az új alaptörvényt.  A volt házelnök javaslatára kerülhet például a szövegbe az egészséges környezethet való jog, a szennyező fizet elve, illetve az, hogy az egyetlen megmaradó ombudsman helyettese kifejezetten a jövő nemzedékek ügyével foglalkozzon.

Az alkotmányról szóló kormányzati kommunikáció fontos eleme, hogy sok változtatás az úgynevezett nemzeti konzultáció révén, a lakossági kérdőívek alapján kerül a parlament elé. Ilyen például az államadósság felső mértékének meghatározása, a nemzeti vagyon védelme, a  határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás kifejezése, vagy a tényleges életfogytiglan büntetésének beemelése az alaptörvénybe. Az [origo]-nak ugyanakkor az alkotmányozási folyamat több résztvevője is megerősítette, hogy már a választók megkérdezése előtt is eldöntött tény volt, hogy ezeket beírják majd a szövegbe.

"A cigánybűnözéses lemez"

A tényleges életfogytiglan lehetőségét egyik fideszes politikus szerint például azért volt fontos rögzíteni az alaptörvényben, mert már érték támadások ezt az intézményt az Alkotmánybíróságon. A politikus szerint ugyanakkor a közbiztonságot kiemelt kérdésként kezelő kormány ezt nem engedheti meg magának, és ugyanezt a célt szolgálja szerinte az önvédelemhez, illetve a tulajdon védelméhez való jog beemelése is az alaptörvénybe. "Nem akarjuk tovább hallgatni a cigánybűnözéses lemezt, igenis mindenki tanulja meg, hogy nem ölhet, lophat és rabolhat következmények nélkül". Az elnökségi tagok némelyikének, az egyik résztvevő állítása szerint "emberi jogi természetű" aggályai voltak az utóbbi szigorításokkal szemben, de a többség leintette arra hivatkozva, hogy elég lesz a "necces részleteket" a későbbiekben, a Büntető Törvénykönyv módosításában rendezni.

A vasárnapi elnökségi ülést követő hétfői frakcióülésen, az [origo] által megkérdezett képviselők szerint ugyanaz a két pont generált kisebb vitát, mint a tervezet két héttel ezelőtti, első tárgyalásakor: az, hogy a bevezetőt Nemzeti Hitvallásnak hívják és az, hogy bekerült a szövegbe a vármegye kifejezés. Előbbi esetében a foglalom hitéleti vonatkozása miatt aggódtak egyesek, de a többség leszavazta a kétkedőket, a vármegyék ügyében pedig többen a közigazgatási elnevezéséhez tapadó negatív érzésekre figyelmeztettek. Lázár János frakcióvezető például úgy érvelt, hogy annak feudális, elnyomást idéző jelentései a jobbágyság és a cselédség leszármazottaiban rossz emlékeket keltenek.