Különböző eszközökkel próbálják a közlekedési hatóságok megelőzni a forgalommal szemben hajtás miatt bekövetkező baleseteket, amelyhez hasonló legutóbb szerdán történt az M6-os autópályán. Budapesten a Lágymányosi hídon történt halálos ütközés után tenyértáblákat helyeztek el, az autópályákon pedig sárga fluoreszkáló jelzésekkel próbálják felhívni az autósok figyelmét a rossz irányra.

Alig két héttel azután, hogy közúti balesetben meghalt Arnóth Sándor fideszes országgyűlési képviselő, Püspökladány polgármestere, újabb baleset történt, amelyet szintén olyan vezető okozott, aki a forgalmi iránnyal szemben közlekedett az autópályán. Szerda hajnalban hárman meghaltak, egy ember pedig könnyű sérüléseket szenvedett, amikor az M6-os autópályán a forgalommal szemben haladó személykocsi összeütközött az ott szabályosan közlekedő kisteherautóval.

Azt, hogy a sofőr miért haladt a forgalommal szemben - már így hajtott fel az autópályára, vagy ott fordult meg - még nem lehet tudni. A balesetben elhunyt, a forgalommal szemben közlekedő autóban ülő három férfiról a rendőrök azt feltételezik, hogy horgászni indultak. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtósa az [origo]-nak annyit mondott, hogy egyelőre csak találgatni lehet, miért hajtottak a forgalommal szemben. A két héttel korábbi balesetről, amelyben Arnóth Sándor meghalt, a rendőrség megállapította, hogy a vétkes sofőr ittasan vezette a kocsit, és nem a felhajtót vétette el, hanem szándékosan fordult meg az úttesten és indult el a forgalommal szemben.

Az MTI adatbázisa szerint az utóbbi egy évben a korábbi évekhez képest több olyan baleset történt, amelyet a forgalommal szemben haladó autósok okoztak. Tavaly novemberben a Lágymányosi híd budai hídfőjénél halt meg három fiatal, miután összeütköztek egy teherautóval. A fiatalok nem ismerték a környéket, és rossz helyen, a menetiránnyal szemben hajtottak fel a hídra. A baleset után a Budapesti Közlekedési Központ közleményében azt írta, hogy a hídra vezető felhajtó forgalmi rendje megfelelő, ugyanakkor kezdeményezték az összes budapesti híd- és autópálya-felhajtó, valamint az összes osztott pályás útra vezető felhajtó csomópont forgalmi rendjének felülvizsgálatát.

Ennek az eredményeként az FKF Zrt. huszonkét helyszínen (köztük a Lágymányosi híd felhajtójánál) harminc darab úgynevezett "tenyértáblát" helyezett ki. Az [origo]-nak küldött indoklás szerint ezeknek az "1,5 nm felületű, neonsárga figyelmeztető tábláknak a célja a forgalombiztonság növelése és az emberi figyelmetlenségből eredő téves szembemenetel valószínűségének további csökkentése".  A táblák beszerzésére és felszerelésére darabonként 95 ezer, összesen 2,85 millió forintot fordít a főváros.

A tábláknál fontosabb az útkialakítás

"Nem lehet teljesen megakadályozni" - mondta az [origo]-nak a forgalommal szemben haladás miatt történő balesetekről dr. Juhász János, a BME Közlekedésüzemi Tanszékének adjunktusa. A szakértő szerint a bekövetkezett halálos kimenetelű balesetek körülményeinek vizsgálata során az utóbbi években egyre több esetben fordult elő az, hogy a baleset okozója szándékosan követett el szabályszegést, illetve "öngyilkos szándékkal" ült a kocsiba. "Aki beszáll a kocsiba, az nem tudja a járművön kívül hagyni az esetleges problémáit" - mondta Juhász, hozzátéve, hogy ha valakinek munkahelyi vagy magánéleti gondjai vannak, az nagy valószínűséggel kihatással van a vezetési magatartására is.

"A tenyértábla hatásos lehet akkor, ha a sofőrök figyelmetlenségből mennek rossz irányba, de azok ellen nem jó, akik szándékosan teszik ezt" - mondta a szakértő, aki egyébként egyszerű és gyors módszernek tartja a táblák kihelyezését. "Ha gyorsan kell intézkedni egy veszélyes kereszteződésben, akkor ez a legegyszerűbb megoldás" - mondta, de hozzátette azt is, az nem célszerű, ha túl sokat raknak ki ezekből a táblákból, mert az autósok megszokják, és "immunissá" válnak, tehát a tábla veszít a hatékonyságából.

A szakértő szerint a hatályos KRESZ és a tervezési útmutatók túl sok táblát írnak elő, pedig számos csomópontban reménytelen mindet megnézni és megérteni vezetés közben, mert túl sok az információ.  Ezért az újabb táblák helyét szerinte gondosan kell megválasztani ahhoz, hogy kellő hatást váltsanak ki.

A szakértő a táblák kihelyezésénél azonban sokkal fontosabbnak tartja a kereszteződések kialakítását, átláthatóságát, amit a szakma "önmagát magyarázó útkialakítás"-nak nevez. "Ezt az autópályánál például úgy kell elképzelni, hogy már a felhajtás előtt észre lehet venni, hogy jó helyen halad-e az autós, mert már az útvonal vonalvezetése jelzés értékű, amelyet például terelőszigetekkel ki lehet hangsúlyozni" - mondta Juhász. Szerinte ha az útvonal kialakítása megfelelő, azaz egyértelmű, akkor akár táblák nélkül is el tudja navigálni a sofőrt, amire nagy szükség lehet például sűrű köd esetén, amikor a táblák láthatósága csökken.

Minden baleset után megvizsgálják az adott útszakaszt

Az MTI által összeállított adatbázis alapján a forgalommal szemben haladók által okozott balesetek nagy része az autópályákon történik. A magyar autópályák fenntartásának legnagyobb részét az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) végzi, de például az M6-os autópályának azt a szakaszát, amelyen a szerda hajnali baleset történt, egy magáncég, az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. végzi. Az [origo] megkereste a céget, és azután érdeklődtünk, hogy milyen forgalomirányítási technikákkal próbálják megelőzni a hasonló baleseteket, de csak későbbre ígértek választ.

"Aki felelősséggel vezet, azzal elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi közúti jelzőrendszer mellett ilyen baleset történjen" - mondta az [origo]-nak Béni Gyöngyi, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) kommunikációs vezetője. Az ÁAK 700 kilométernyi gyorsforgalmi autóutat gondoz az országban, hozzá tartozik többek között az M3-as autópálya. Béni szerint előírás, hogy a táblák mindenhol egyértelműen mutassák "merre lehet menni, és merre nem", de vannak olyan útszakaszok is, ahol extra táblákat kellett kitenniük.

"Az olyan szakaszokon, ahol rendszeresen fordulnak elő balesetek, megerősítjük a táblarendszert" - mondta Béni, és hozzátette, hogy ilyenek például az M70-es vagy az M2-es autóút bizonyos szakaszai, ahol külön táblákkal, illetve a záróvonalak között futó piros sávval figyelmeztetik az autósokat a szembejövő forgalomra. Béni szerint jelenleg is zajlik a forgalmi rend ötévenként esedékes felülvizsgálata, amelynek során ellenőrzik a sztráda le- és felhajtóit is. "A hónap végére várjuk az eredményt, és ennek alapján alakítjuk ki az álláspontunkat" - mondta Béni arra kérdésre, hogy terveznek-e külön intézkedéseket például a forgalommal szemben való haladás megelőzésére.

Béni szerint egyébként a közlekedés biztonsági csoport minden baleset után megvizsgálja az adott útszakaszt, és ha szükséges, megerősítik a táblarendszert. "Ez nem kötelező dolog, hanem plusz szolgáltatás" - mondta. Az általuk kezelt utakon 130 pihenőhely és 190 felhajtó van, ezek közül jelenleg négynél tettek ki plusz táblákat. Szerinte ha mindenhova plusz táblát helyeznének ki, minimum 600-700 táblára lenne szükség, egy darab ára pedig 50-100 ezer forint között van. "Sárga alapon fluoreszkáló behajtani tilos táblákat" - mondta Béni a kérdésre, hogy milyen táblákat helyeztek ki. "Úgy érezzük, hogy a behajtani tilos tábla egyértelmű jelzés, a sárga háttér pedig figyelemfelkeltő" - indokolta, hogy miért nem olyan tenyértáblákat raktak ki, amilyeneket Budapesten helyeztek el a Lágymányosi hídon történt baleset után.