Hivatalba lépése óta négy alkalommal fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság olyan törvényt semmisített meg, amely már az Orbán-kormány idején született. Több nagy jelentőségű ügy is a testület asztalára került, de ezekben még nem született döntés, miközbe a kétharmados kormánytöbbség közben azon dolgozik, hogy szűkítsék az alkotmánybírák mozgásterét.

Valószínűleg nem érte meglepetésként a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő rendelkezést (a részletekről itt olvashat). A testület ugyanis alig két hónapja hozott hasonló döntést a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban.

Az Ab előtt jelenleg is több, a második Orbán-kormány idején elfogadott jogszabály van. Legnagyobb politikai jelentősége ezek közül a magánnyugdíjpénztárak átszervezéséről szóló törvénynek, illetve a médiacsomag különböző elemeinek (az alapvető szabályokat rögzítő médiaalkotmány, illetve a nemzetközi tiltakozást is kiváltó médiatörvény) megítélésének lehet. Mindkét jogszabály ellen számos beadvány érkezett a testülethez, de az Ab egyelőre még nem vette napirendre ezeket.

A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz- KDNP szövetség törvényhozói tevékenységét csak a köztársasági elnök, illetve az Ab korlátozhatja. A kormánypártok ugyanakkor már tavaly júniusban átszervezték az alkotmánybírók jelölésének rendjét. A jelölőbizottságban korábban minden pártnak egy szavazata volt, a nyáron elfogadott módosítás szerint viszont a tagokat a parlamenti mandátumuknak megfelelő arányban adják a frakciók, így a kormánypártoknak a jelölőbizottságban is kétharmados többségük lett.

Az akkor még hivatalban lévő Sólyom László köztársasági elnök (az Ab első elnöke) nem írta alá a törvénymódosítást, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az országgyűlés azonban ismét elfogadta azt. Ezek után a kormánypártok Bihari Mihály korábbi alkotmánybírót, a testület korábbi elnökét, illetve Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét jelölte az Ab két üres bírói posztjára, majd kétharmados többségükkel élve meg is választották őket.

Eddig a legnagyobb feszültséget a kormánytöbbség által július 22-én elfogadott, a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó váltotta ki, amelyet október 26-án semmisített meg az Ab. A testület azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú, és nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Alkotmánybíróság jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást.

Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során nyilvánosan is elismerték, valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. Erre utal, hogy a korlátozást a készülő alaptörvény tervezetében is fenntartották, és később is csak annyit finomítottak rajta, hogy addig érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá.

A kormánypártok és az Ab konfliktusának egyik érdekes epizódja volt, hogy a szavazás előtti napon Lázár János Fidesz-frakcióvezető, az alkotmánymódosítás beterjesztője személyesen látogatott el az Ab székházába, az [origo] fotósa az épületből kilépve fényképezte le. Azt sem az Ab, sem Lázár nem közölte, hogy miről volt szó a találkozón. A frakcióvezető utóbb csak annyit mondott: "Egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől."

A 98 százalékos különadóhoz képest alig keltett feltűnést, amikor ugyancsak októberben az Ab megsemmisítette a versenytörvény egyik, szintén nyáron módosított rendelkezését, amely alapján idő előtt megszűnt volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek megbízatása. A törvényt még Sólyom László küldte el a testületnek. A döntés után azért sem alakult ki komolyabb politikai feszültség, mert a GVH két elnökhelyettese önként lemondott.