Gyerekkorával indokolta szkinheddé válását a romagyilkosságok egyik vádlottja

2011.04.05. 9:07

Két vádlott rendőrségi vallomásának felolvasásával folytatódott a romagyilkosság-per, és ezekből az derült ki, hogy a gyilkosságokat tagadó vádlottak azt elismerték, hogy lövéseket adtak le. Az egyik vádlottól idézték azt is, amint elmondta, hogy milyen okok vezették ahhoz, hogy szkinhed lett belőle. A tárgyaláson megjelent Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is, és közölte, büszkeséget érez amiatt, hogy elfogták a vádlottakat.

A romagyilkosság-per kedden megkezdődött negyedik tárgyalására az eddigiekkel ellentétben valamennyi vádlott ingben érkezett. Az előző tárgyalás alapján arra lehetett számítani, hogy a tárgyalás a negyedrendű vádlott, Cs. István vallomásával folytatódik, azonban ő azt mondta, hogy nem kíván vallomást tenni, és kérdésekre sem kíván válaszolni.

Miszori László tanácsvezető bíró ezt követően az elsőrendű vádlott K. Árpád vallomásának felolvasásával folytatta az ülést. Maga K. Árpád csak annyit közölt a tárgyaláson, hogy megerősíti a rendőrségen tett vallomását. A bíró által felolvasott dokumentumból az derül ki, hogy K. Árpád a gyilkossággal végződött vádpontokról azt mondta, hogy nem tud semmit a bűncselekmények elkövetésének körülményeiről, csak a híradásokban hallott róluk. Az egyik vallomásán szereplő aláírásról azt mondta, hogy az nem az övé.

A bíró által felolvasott vallomásból kiderül, K. Árpád 18-19 éves korában másfél éves felfüggesztett börtönbüntetést kapott lopásért. K. Árpád az elfogását követő vallomásában azt mondta, hogy szabadidejét főleg a családjával töltötte, hétvégenként otthon pihent. Azt mondta, hogy mióta családja lett, baráti kapcsolatai megszűntek. Régebben főleg zenészekkel volt jóban, de mivel "nem ivott, nem dohányzott", zenészbarátaitól "lemaradozott". Politikai beállítottságáról azt mondta, hogy jobboldalinak tartja magát, de "legutóbb nem szavazott", és nem tartja magát rasszistának.

"Szkinhed volt, de már nem az"

Azt mondta, szélsőjobboldali körökkel az öccsén, K. Istvánon keresztül volt kapcsolata, de korábban azon dolgozott, hogy kiszakítsa ebből a közegből. Azt mondta, a szélsőjobboldali környezete miatt K. Istvánnak sok balhéja volt, és köztörvényes bűncselekményei is voltak. "Szkinhed volt, de már nem az" - mondta K. Istvánról.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
További képekért kattintson!

Beszélt arról a vádiratban is szereplő esetről, amikor K. Istvánnak ki kellett venni a lépét, mert egy verekedés során megszúrták. Az ügyben megvádolt férfi ügyvédje azt mondta korábban az [origo]-nak, hogy védencét felmentették, mert önvédelemből szúrt, K. Árpád vallomásában viszont azt mondta, hogy a szurkálót évekig körözték, és végül azzal zárták le az ügyet, hogy K. István önmagát szúrta le.

Már lövésekről is beszélnek

"Most már izgalmas történetek következnek, és szeretném látni a reakciókat" - mondta Miszori László bíró, mikor elkezdődött a tárgyalás következő szakasza, és a másodrendű vádlott K. Istvánt megkérte, hogy máshova üljön le. Miszori ezt követően K. Árpád egy későbbi, 2009 szeptemberi vallomását kezdte el felolvasni, amely azzal kezdődött, hogy vallomást kíván tenni a galgagyörki támadásról. Azt mondta, hogy hárman mentek Galgagyörkre, de bűntársait nem kívánja megnevezni.

A vádirat Galgagyökről szóló része nagyrészt egybeesik K. Árpád rendőrségnek tett vallomásával, ugyanis abból is az derült ki, hogy egy falu feletti dombon biztosította társait, és 5-6 lövést adott le egy házra. Szerinte ezeknek az volt a célja, hogy elriassza a házban lakókat attól, hogy a menekülő két társát üldözőbe vegyék. Szerinte összesen körülbelül 10-12 lövést adtak le, és 2-3 ház megtámadása volt a céljuk. Azt mondta, társainak nem volt céljuk az emberölés. "Pedig lett volna rá lehetőségünk" - mondta korábbi vallomásában K. Árpád. Arra a kérdésre, hogy honnan voltak fegyvereik, nem kívánt válaszolni. A vádlott azokra a kérdésekre sem volt hajlandó válaszolni a rendőrségi kihallgatás során, hogy mi volt a motivációjuk, és elérték-e a céljukat. A vallomás felolvasása után K. Árpád csak annyit mondott, hogy nem volt semmilyen rasszista indítéka a támadásnak.

Kutyavásárlás Piricsén

"A következő rész megint izgalmas lesz" - mondta Miszori. A tanácsvezető egy szintén 2009 szeptemberi vallomást olvasott fel a piricsei támadásról. A vallomásában azt mondta, egy interneten talált, eladó kutyáról szóló hirdetés miatt ment Piricsébe, mert pitbullt akart venni. Azt mondta, nem találta meg azt a házat, ahol az eladó lakott, aki a telefonját sem vette fel. Emiatt úgy döntött, hogy hazamegy. Azt mondta, másnap találkozott két bűntársával, akiket ezúttal sem akart megnevezni, és mesélt nekik arról, hogy látott két, lerobbant házat kutyavásárlási útja során.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Érkezik az egyik vádlott - További képekért kattintson a fotóra!

Arra jutottak K. Árpád szerint, hogy emiatt érdemes lenne ismét egy figyelemfelkeltő támadást végrehajtani, ezúttal Molotov-koktélokkal, mert a galgagyörki támadást sikertelennek nevezték a sajtóvisszhangok miatt. A támadásról azt mondta, hogy nagyon meglepte, hogy lövéseket is hallott, amikor a támadást végrehajtó társait fedezve lemaradt tőlük. Azt mondta, hogy az akció után nekitámadtak társai, mert ő korábban azt mondta, hogy lakatlan a ház (a vádirat szerint egy embert lábon lőttek a támadásban). K. Árpád azt mondta, a támadás részleteit társaitól ismeri. A vádirat és K. Árpád vallomása között ismét nagyon sok átfedés volt. A vallomás végén azt mondta, hogy ő és társai is kudarcnak értékelték a támadást, mert sérülést okoztak, ami nem volt megbeszélve, a cél pedig, hogy felgyújtsák a házakat nem valósult meg.

Az egyik vádlott a cigányokat emlegette

A rendőrségnek tett következő vallomását K. Árpád azzal kezdte, hogy megnevezte társait a már korábban vázolt támadásoknál: testvérét, K. Istvánt és P. Zsoltot. K. István erre azt mondta, nincs észrevétele, P. Zsolt viszont azt mondta, nem követte el a bűncselekményt. A tárgyalás ezt követően azzal folytatódott, hogy a bíró felolvasta K. István rendőrségnek tett, 2009 szeptemberi vallomását a piricsei támadásról. K. István vallomása nem esett egybe K. Árpádéval az indítékkal kapcsolatban, ugyanis szerinte Piricsét azért választották ki, mert a cigányokkal több probléma is volt az elmúlt időszakban.

Videóösszefoglaló a keddi tárgyalásról

Szintén eltérés volt, hogy K. István szerint K. Árpáddal együtt elmentek felderíteni a támadás helyszínét. K. István azt mondta, hogy azért jutottak arra, hogy Molotov-koktélokat is bevetnek, hogy elkerüljék azt, a sajtó ismét uzsorások elleni támadásnak állítsa be akciójukat. Azt mondta, katonai akciónak tervezték meg a támadást, de a céljuk nem emberölés, hanem figyelemfelkeltés volt. K. István azt mondta testvére, K. Árpád támadásban játszott szerepéről, mint ami a vádiratban is szerepel: ő fedezte őket, K. István és P. Zsolt hajtotta végre az akciót.

K. István azt mondta, hogy az egyik házból azt hallották, hogy egy férfi azt mondja, "menj már ki, nézd meg, mi van". Ezt követően a lassan nyíló ajtóhoz ment, és lábmagasságban két lövést leadott. K. István azt mondta, hogy a támadás után számára úgy tűnt, hogy sikerült elérni a céljukat. Vallomásának felolvasása után K. István azt mondta, hogy nem emberre célzott, amikor a lábsérülést okozta. P. Zsolt mindössze annyit mondott, hogy ő nem követett el bűncselekményt.

"Félelmet akartunk kelteni bennük"

A második szünet után K. István, a galgagyörki támadásról készült rendőrségi vallomásának felolvasásával folytatódott a tárgyalás. Ebben beszélt gyerekkoráról is, és Bocskaikertben felnövő férfi azt mondta, hogy a cigányok miatt nem Hajdúhadházára járt általános iskolába, hanem a távolabb fekvő Debrecenbe. Azt mondta, már ekkor, a távolsági buszon rendszeresen utazva látta, hogy a cigányok szerinte mindenkibe belekötöttek.

K. István szerint a következő meghatározó élménye a cigányokkal az volt, hogy gyermekkorában hárman megtámadták, megverték, és elvették a magnóját. Azt mondta, ezek miatt lett 17 évesen szkinhed, mert azt látta, hogy a cigányok következmények nélkül tehetnek meg bűncselekményeket. 1999-ben késsel megszúrták, és erről a vallomásban azt mondta, hogy a rendőrség nyolc évvel később fogta el az eset gyanúsítottját, egy félig cigány férfit. Azt mondta, az eset 2008-as újratárgyalásánál belezavarodott az eset elmesélésébe a késelés óta eltelt hosszú idő után, emiatt végül a bíróság felmentette a vádlottat. "Ez az egész családot sokkolta" - mondta vallomásában K. István, aki szerint hasonlóan mély hatása volt rá a 2006-os olaszliszkai lincselés.

"Úgy gondoltuk, hogy a törvények nem töltik be a szerepüket, és ezért megrendszabályozzuk a cigányokat" - mondta vallomásában K. István, miután elmondta a támadások előzményeit. "Azt akartuk hogy a cigányok is megtudják, hogy milyen félni. Félelmet akartunk kelteni bennük, de nem akartunk ölni" - tette hozzá. A fegyverek beszerzéséről azt mondta, hogy P. Zsolt szerzett be hat fegyvert, de nem tudta, hogy hogyan. A vádirat szerint K. Árpád, K. István, P. Zsolt és egy máig ismeretlen férfi szerezte meg a fegyvereket egy besenyszögi rablás során. Mindhárom vádlott tagadta ugyanakkor az eljárás során, hogy elkövette volna a rablást.

Panaszok a jegyzőkönyvre

K. Árpád vallomásából az is kiderült, hogy nem bízott Cs. Istvánban, a negyedrendű vádlottban, aki a mostani tárgyaláson azt állította, hogy a többiek fenyegetése miatt vett részt a támadásokban. Öccse és Cs. István viszonyáról azt mondta, hogy "inkább Cs. István akaszkodott rá a testvérére".

K. Árpád a vallomás felolvasása után azt mondta, hogy szerinte nem volt korrekt a jegyzőkönyv, mert több olyan dolgot nem írtak le, ami elhangzott. A bíró kérdésére, hogy akkor miért írta alá valamennyi lapot, érdemi választ nem adott.

Mindkét K. testvér rendőrségen tett vallomásából az derült ki, hogy szerintük P. Zsolt szerezte be a fegyvereket. K. István vallomása felolvasása után azt mondta, hogy ő sem érezte korrektnek a kihallgatását, mert szerinte közölték vele, hogy tanúként nem tagadhatja meg a vallomást, és K. István szerint végig arról győzködték, hogy valljon P. Zsoltról, mert "neki már úgyis mindegy".

A következő tárgyalás szerdán reggel kilenckor kezdődik.

Gyurcsány büszke a vádlottak elfogására

A keddi tárgyaláson megjelent Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is Molnár Csaba szocialista képviselővel együtt. Gyurcsány az [origo]-nak azt mondta, azért jött el, hogy kifejezze szolidaritását az áldozatok hozzátartozóival, és azért jött csak a negyedik tárgyalásra, mert abban bízott, hogy ekkorra már elül a sajtó érdeklődése, és meglepte, hogy ilyen sokan körbevették. Az egykori miniszterelnök azt mondta, nem várható, hogy a további tárgyalásokra is eljön.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Gyurcsány a tárgyaláson - További képekért kattintson a fotóra!

A bíróságon kedden tartották a Bakács Tibor ellen áruházi lopás miatt indult per tárgyalását is (amelyen már ítéletet hirdettek), amiért a szokottnál is több újságíró volt jelen az épületben.

A tárgyalóterembe megérkező Gyurcsányt megrohanták a sajtó munkatársai, körülbelül tizenöten vették körül, és tettek fel kérdéseket. Gyurcsány ekkor többek között kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem politikai felelősséget, hanem politikai büszkeséget érez, hogy sikerült elfogni a romagyilkosságok vádlottjait. (Az elfogás 2009 augusztusában történt, amikor már Bajnai Gordon volt a kormányfő.) "Büszkeséget érzek, hogy nem engedtünk az ördögnek" - mondta. Gyurcsány és az őt kísérő Molnár Csaba MSZP-s képviselő a második sorban, a vendégeknek fenntartott helyen foglalt helyet, ahol a tárgyalások első napjaihoz képest most kevesebben jelentek meg. A két politikus a tárgyalás első szünetében, mintegy egy óra elteltével távozott a bíróságról.

Eddig csak egy vádlott beszélt

A perben eddig egyedüliként Cs. István volt hajlandó vallomást tenni. Cs. múlt szerdán főleg kapcsolatrendszeréről és életkörülményeiről beszélt. Akkor a vallomástétel félbeszakítását kérte, miután vádlott-társai hozzászóltak, és kérdéseket tettek fel vallomásával kapcsolatban.

Pénteken tértek rá az első olyan gyilkosságra - a tiszalökire -, amelyben a vád szerint ő is részt vett. Ez volt az a támadás, amikor a rendőrök ellenőrizték az autóját. Erről azt mondta, a gyilkosságról tudó rendőrök ugyan látták, hogy katonai rádió és távcső van nála, de elhitték azt a mesét, hogy az apja madarászik, és ezért van szüksége a távcsőre.

A 2009 augusztusában elfogott négy férfi - K. Árpád és K. István (egy testvérpár), valamint P. Zsolt és Cs. István - két hete pénteken állt először bíróság elé, amikor a kilencvenoldalas vádiratot olvasták fel ügyükben. A vádiratban részletes képet adott az ügyészség a vádlottak múltjáról és személyiségéről, a támadások végrehajtásáról, valamint az is kiderül belőle, hogy a vádlottak célja nemcsak a romák megfélemlítése volt, hanem a többségi lakosság cselekvésre késztetése is.

A bíróság a júliusi nyári szünetig egyelőre 34 tárgyalási napot tűzött ki, ez alatt az idő alatt szeretnék meghallgatni a vádlottakat, illetve a 165 tanút. A tárgyalássorozat ősszel valószínűleg folytatódik, akkor kihallgatják a harminc szakértőt. Miszori László bíró az első tárgyalási napon azt mondta, optimális esetben egy éven belül születhet ítélet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK