A demokráciát féltik a Fidesztől a bírósági vezetők

2011.04.14. 18:03

Minden eddiginél keményebben bírálják bírósági vezetők azt a kormánypárti tervet, amely szerint az új alaptörvénybe belefoglalnák a bírák korábbi nyugdíjba küldését. A főbírók politikai szándékot sejtenek a lépés mögött, amely szerintük megteremti a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét. Megjegyzik azt is, nem gondolták volna, hogy "a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük épp azokkal szemben, akik részt vettek a diktatúra felszámolásában.

Alapvetően fogja megrengetni a bíróságok működőképességét, ha az alaptörvényben a jelenlegi 70 év helyett az általános nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírák visszavonulását - írják az ország és az Európai Unió nyilvánosságának címzett nyílt levélben a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei. A bírósági vezetők szerint 2012. január 1-jén 228, jövő év december 31-ig további 46 bíró kényszerülne nyugdíjba vonulni, ami miatt 40 ezer ügyben kellene új bírót kirendelni.

A bírósági vezetők nyílt levelükben azt írják: "méltánytalan és megalázó" a bírókra nézve, hogy valódi indoklás nélkül nyugdíjba kényszerítik őket. Kifogásolják, hogy a nyugdíjkorhatárról szóló módosító indítványról és annak következményeiről "politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt". "A kizárólag bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal" - írják.

"Érthetetlen az is, hogy miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt" - írják a bírósági vezetők, akik szerint az indokolatlan lépés "politikai szándékot sejtet". Az aláírók elhatárolódnak minden jövőbeni politikai befolyástól, de úgy érzik, "szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne", ha nem emelnék fel a szavukat.

"Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának a lehetőségét" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói közlik, képtelenségnek tartják, hogy 21 évvel a rendszerváltás után "újra a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük, ráadásul - teszik hozzá - azokkal szemben, akik közül sokan részt vettek a diktatúra lebontásában. (Ezzel utalnak a Fidesz vezetőinek szerepére az 1989-es rendszerváltásban.) A levél emlékeztet arra, hogy ugyanez a parlament tavaly decemberben még olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megújította a bírósági önigazgatást, amelynek most - a bírósági vezetők gyanúja szerint - a felszámolására törekszik a kormánytöbbség.

A bírósági vezetők korábban Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, hogy a kormánypártok ne fogadják el a módosító indítványt, amely a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát (a bírósági vezetők csütörtöki levelükben emlékeztetnek, hogy már az 1869-es bíróságokról szóló törvény is 70 évben határozta meg a korhatárt). A kezdeményezés nem járt sikerrel, hétfőn az Országgyűlés kormánypárti többsége a többi, támogatott módosítás közt megszavazta az indítványt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK