Politikusgyilkosság és mentős álca - Mire készültek még a romagyilkosságok vádlottjai?

2011.04.15. 6:53

Katonai objektumok megtámadása, politikusok felrobbantása és még több ember bevonása a támadásokba - különböző nyomozati anyagok és vallomások szerint ezekre készültek a romagyilkosságok vádlottjai elfogásuk előtt. Ezek szerint őrizetbe vételük után két nappal ismét támadtak volna, és egy mentőautó beszerzésére is készültek.

Az első támadások visszhangjával elégedetlenek voltak, a későbbi gyilkosságok után azonban egyre nagyobb szabású akciókban gondolkodtak a romagyilkosságok vádlottjai a vádirat szerint. Bár a vádirat nem említi a vádlottak további támadási terveit, a fokozatosan nyilvánosságra kerülő nyomozati anyagok egyre szélesebb képet adnak arról, hogyan akarták folytatni támadássorozatukat a vádlottak.

Veres János barátja volt a célpont

A vádirat szerint először a 2009 áprilisi tiszalöki gyilkosság után merült fel a vádlottakban, hogy nagyobb szabású akciókat hajtsanak végre, és következő célpontjukkal azt akarták elérni, hogy a "közvélemény képet alkothasson a támadások mögöttes céljairól". A merészebb célkitűzések oka a vádirat szerint az volt, hogy az elkövetői csoport négyfősre bővült, miután a tiszalöki gyilkosságban már Cs. István is részt vett.

A vádlottak ennek érdekében további fegyvereket akartak szerezni, emiatt elkezdtek gyűjteni internetes fegyverhirdetéseket (a vádirat szerint egy ilyen gyűjtés során talált besenyszögi vadász kirablásával szereztek először fegyvereket), és az is felmerült, hogy katonáktól szerezzenek fegyvert. Cs. István a rendőrségnek tett vallomásában azt mondta, hogy a hajdúhadházi lőtér és a debreceni helyőrség kirablásának ötlete is felmerült, de ezeket később elvetették.

Tiszalököt követő célpontjukat az alapján határozták meg a vád szerint, hogy egy "közéleti tisztséget betöltő személy" legyen az áldozatuk, mert úgy gondolták, hogy a közvélemény így fogja megérteni szándékaikat. A kislétai polgármestert pedig ideális célpontnak gondolták, mert úgy tudták, hogy gazdasági bűncselekmények miatt büntetőeljárás folyik ellene. A másik érv a vádirat szerint az volt, hogy a polgármester "egy befolyásos közéleti szereplő köréhez tartozott", amit Cs. István vallomása szerint a másodrendű vádlott, K. István úgy fogalmazott meg, hogy "Veres János [akkori] pénzügyminiszter kutyája". A kislétai polgármester megtámadását a vádlottak végül elvetették, és a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után nem sokkal elfogták őket, így már nem volt arra lehetőségük, hogy újabb bűncselekményeket kövessenek el.

Hajdúhadháztól a Dunántúlig

Esetleges következő célpontjukkal kapcsolatban számos település neve felmerül. Mikor a rendőrség 2010 augusztusában lezárta a nyomozást, az erről szóló bejelentés szerint "további támadásokra is készültek, kiszemelt célpontjuk volt többek közt Erdőkertes, Tura és Hajdúhadház". Az MTI kedden rendőrségi forrásokra hivatkozva azonban azt közölte, hogy a vádlottak 2009. augusztus 21-ei elfogása után két nappal hajtottak volna végre újabb támadást, a Nógrád megyei Ipolytarnócon. Az MTI szerint a lefoglalt bizonyítékok között vannak az alig félezer lakosú településről készült műholdas és egyéb felvételek, amelyeken megjelölték a romák által lakott településrész kiszemelt házát, és a lap szélén a támadás tervezett dátumát is feltüntették.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A vádlottak távoznak a bíróságról. A tárgyalásokon készült fotókért kattintson a képre!

A vádlottak vallomásainak során kiderült, hogy nemcsak Ipolytarnócról készítettek fényképeket, hanem a hajdúhadházi lőtérről, valamint a borsodi Lénárddarócról. Cs. István rendőrségi vallomása szerint utóbbi két helyszínről ő készített fényképeket. A negyedrendű vádlott szerint a kislétai gyilkosság előtt egy hónappal ment barátaival Lénárddaróc környékére motorozni, és az elsőrendű vádlott, K. Árpád megkérte, hogy készítsen képeket a lénárddaróci cigánysorról.

Cs. István vallomása során azt mondta vádlott-társai terveiről, hogy neki egyszer azt mondták, hogy "ha lesz Kalasnyikov, akkor az az enyém lesz, azt nekem kell használnom". Cs. István szerint a harmadrendű vádlott, P. Zsolt Egerből kézigránátokat és lőszereket akart beszerezni. A K. testvérek a rendőrségnek korábban azt mondták, hogy a vádirattal szemben nem rabolták, hanem P. Zsolton keresztül jutottak fegyverekhez. Cs. István szerint K. Árpád egy olyan autót is be akart szerezni, amelyet gyermekmentővé lehet átalakítani, mert így biztos nem állítanák meg a rendőrök.

Vallomásában azt is mondta Cs. István, hogy szerinte társai azt is tervezték, hogy politikusok ellen hajtanak végre robbantásos merényleteket. A vádlott szerint ennek érdekében kapcsolatban álltak egy szélsőséges szervezettel, a Magyar Nemzeti Arcvonallal.

Cs. István szerint a Dunántúlra is szerveztek támadásokat társai, emiatt vehették fel a kapcsolatot a győri szervezettel. A több ellentmondást is tartalmazó vallomásaiban Cs. István azt is mondta, hogy több embert is szerettek volna bevonni a támadásokba. A tárgyalássorozat második napján azt  mondta, társai "kis hadsereget" akartak létrehozni, bár bírói kérdésre válaszolva mindössze azt mondta, csak "egy fizikailag terhelhető, szálkás testalkatú budapestiről" tudja, hogy be akarták szervezni, de nem tudta megnevezni, és úgy tudja, ő nemet is mondott erre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK