Több kormányzati forrás szerint is kevésszer lehetett annyira indulatosnak látni Orbán Viktort, mint amikor a szerdai kormányülésen bírálta a Hoffmann Rózsa államtitkár által beterjesztett felsőoktatási koncepciót. Az [origo] információi szerint a kormányfő idegességének az volt az oka, hogy korábban többször is beszélt Hoffmannal a követendő irányról, ő azonban ennek ellenére nem változtatott a koncepción.

"Szó sincs a felsőoktatási törvény koncepciójának visszavonásáról, a tervezet május-júniusban kerülhet a parlament elé, így még a tavaszi ülésszakon döntés születhet róla" - ilyen optimistán nyilatkozott idén februárban a felsőoktatási törvény akkor már másodjára átdolgozott tervezetéről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium KDNP-s oktatási államtitkára, Hoffmann Rózsa. Akkor még nem tudta, hogy nem a szakmai és Fidesz-körökben is nagy viharokat kavart változat volt az utolsó verzió. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor azonban olyannyira elégedetlen volt az elé került koncepcióval, hogy ismét egy újat kért helyette.

A Stop.hu csütörtöki információit, miszerint a miniszterelnök csaknem két órán át sorolta a tervezettel kapcsolatos kifogásait, az [origo]-nak az ülés egyik résztvevője is megerősítette. A neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő állítása szerint kevés alkalommal hallotta Orbán Viktort ennyire indulatosan megnyilvánulni a kormányülésen, amit csak fokozott szerinte, hogy az államtitkár beleállt a bírálatokba, és sértődötten válaszolgatott a kormányfő észrevételeire.

"Egyeztetett róla Rózsával"

A miniszterelnök többeket meglepő kifakadása a forrás szerint annak volt az eredménye, hogy a felsőoktatási koncepcióról még múlt év végén kezdődött vita kipattanása óta Orbán Viktor többször egyeztetett már Hoffmann Rózsával és közölte vele az anyaggal, illetve az átalakítások irányával kapcsolatos elvárásait. Ennek ellenére a tervezet mostani verziója is ugyanazokkal a pontokkal került a kormány elé, amelyek korrigálását több alkalommal is kérte a kormányfő.

"Nagy vonalakban már a február eleji siófoki frakcióülésen is egyértelművé tette Viktor, hogy milyen irányt vár a tervezettől, de legalább kétszer személyesen is egyeztetett azóta róla Rózsával. Ezért volt érthetetlen számára, hogy miért megint ugyanazt a verziót látja ismét viszont és miért nem volt képes megfogadni a kéréseit az államtitkár" - magyarázta az [origo]-nak egy másik, a csütörtöki kormányülés részleteit ismerő kormánypárti tisztségviselő.

A politikus arra is emlékeztetett, hogy miután év elejétől szakmai körökben és a Fideszen belül is egyre inkább elmérgesedő vita kísérte az államtitkárság koncepcióját (ezekről a konfliktusokról részletesebben itt olvashat), január végén Navracsics Tibor közigazgatási államtitkár is beszállt mediátorként az egyeztetésbe, február közepére pedig egy komplex problématérképet állítottak össze a segítségével a Rektorok Országos Konferenciája és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája észrevételeinek figyelembe vételével.

Az akkori egyeztetések a forrás szerint azonban leginkább csak absztrakt alapelveket rögzítettek konkrét lépések helyett. "Mivel ezek kevéssé megfoghatók, Rózsa egyszerűen elkezdte visszacsempészni a saját vesszőparipáit és újra letette gyakorlatilag a korábbi verzióját, csak kidekorálta, kiegészítette az új alapelvekkel. Azt gondolta, hogy így átmegy majd, de ezek szerint tévedett" - tette hozzá a koncepciót is ismerő kormánypárti politikus, aki szerint a kormányfő is ugyanazt kifogásolta szerdán, amit év végén a szakmai szervezetek, vagyis hogy az anyag "nem több számításokkal alá nem támasztott laza ötlethalmaznál". (A tervezet első és a szakmai egyeztetések utáni második változatának eltéréseiről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.)

Vagylagos megoldások

A miniszterelnök a kormányzati források szerint elsősorban amiatt bírálta a dokumentumot, hogy a felsőoktatás struktúráját jelentősen érintő kérdésekben az anyag vagylagos illetve lehetséges megoldásokat vetett fel ahelyett, hogy letette volna a garast egy-egy konkrét irány vagy megoldás mellett. Az esetleges döntésekhez ráadásul kapaszkodót sem adott a kormánynak, mert a lépéseket nem támasztotta alá háttérszámításokkal és hatástanulmányokkal.

Hiányolta például a kormányfő az állásfoglalást arról, hogy érdemes-e fenntartani a bolognai rendszert vagy sem, illetve hogy milyen szerepmegosztás szerint működjenek a jövőben a főiskolák és az egyetemek. A felvetés egy kormányzati tisztviselő szerint onnan ered, hogy a kétciklusú képzési rendszer 2006-os bevezetése óta számos egyetem kínál alapképzést, ami gyakorlatilag funkciótlanná tette a főiskolákat.

A koncepció első változata a bolognai rendszer megtartása mellett érvelt, azzal a kitétellel, hogy a tanárképzésben mégis érdemes visszaállítani az osztatlan képzést. Egyes szakmai vélemények szerint ugyanakkor a társadalomtudományi képzés egészében szükség lenne erre, és csak a műszaki képzésben lenne indokolt fenntartani a kétciklusú felosztást. Így azon térségek egyetemein, ahol megszűnne az alapképzés, a főiskolák visszanyernék eredeti szerepüket, ahol viszont továbbra is a bolognai felosztás szerint működnének az egyetemek, ott át kellene tekinteni, hogy mi legyen a feladatuk a főiskoláknak, illetve kellenek-e egyáltalán. Ezen a téren "erős racionalizálást" várt volna a kormányfő a forrás szerint, de a tervezet bátortalan volt az átalakításokat illetően.

Megtartani a diákokat

A kormányülésen részt vevők szerint Orbán Viktor elsősorban a Széll Kálmán-tervből ismert tényleges költségtérítés bevezetésével kapcsolatos elemzéseket hiányolta. Aggályai voltak ugyanis azzal kapcsolatban, hogy ha csökkentik a támogatott hallgatói létszámot, és a diákoknak a jelenlegi, egyetemenként átlagosan 100-300 ezer forintos költségtérítés helyett a képzés tényleges költségeit kellene állniuk, akkor a jelenlegi többszörösére rúgó díjakat a diákok már nem lesznek hajlandók kifizetni, és elmennek külföldi - sok esetben olcsóbb vagy ingyenes képzést kínáló - egyetemekre. (A gazdasági tárca államtitkárához, Naszvadi Györgyhöz köthető elképzelés szerint az állami kiegészítést ez esetben megvonnák az intézményektől, és teljes működési költségeiket a diákoktól befolyó összegből kellene fedezniük.)

Az államtitkárnak a kormányfő kérésére most arról kell számításokat csatolnia az új tervezethez, hogy érdemes lenne-e a továbbiakban is állami támogatással kiegészíteni a hallgatók által fizetett költségtérítést, illetve mi az az arány a finanszírozásban, ahol a hallgatók megtartása érdekében még megéri, ha az állam is kiveszi a részét az intézmények fenntartásából.

Mi lesz az államtitkárral?

Bár az oktatási államtitkárság a Független Hírügynökség kérdésére csütörtökön azt állította, hogy Hoffmann Rózsának csak a meglévő koncepciót kell pontosítania, az [origo]-nak a kormányülés több résztvevője is megerősítette, hogy egy teljesen új tervezet vár a miniszterelnök, az egészre ráadásul mindössze két hetes határidőt szabott. "Miért kellene több? Volt rá tíz hónapjuk" - mondta állítólag Orbán Viktor Hoffmannak.
 
Arra a kérdésre, hogy az újabb konfliktus megrengetheti-e az oktatási államtitkár eddig stabilnak tűnő pozícióját, eltérő válaszokat adtak a kormányzati források. A kormányülésen Orbán Viktor elmondásuk szerint indulatai ellenére sem utalt arra, hogy elveszítette volna a bizalmát Hoffmannban, de hozzátették, hogy ezt "nála nem lehet kiszámítani".

"Ha a közoktatási törvény is ilyen csúnyán megfekszik, akkor nyilván nincs, ami megmentse Rózsát" - tette ugyanakkor hozzá az egyik magas rangú kormányzati tisztviselő. Egy másikuk viszont arra figyelmeztetett, hogy az alaptörvény elfogadása után év végéig tíz-tizenöt fontos, kétharmados törvényt akar elfogadtatni a Fidesz, amihez "nagyon kellenek a KDNP-s szavazatok is", vagyis a miniszterelnök addig aligha rúgja össze a port az államtitkár miatt koalíciós partnerével.