Próbára bocsátották az ismert emberek gyorshajtásának eltussolásával vádolt rendőröket

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság próbára bocsátotta két korábbi rendőrtisztek, akik a vád szerint több ismert ember közlekedési szabálysértési ügyet eltussolták hat-hét évvel ezelőtt. Az elsőrendű vádlott alezredes próbára bocsátásának mértékét 19 rendbeli hivatali visszaélés miatt 2 évben, a másodrendű vádlott őrnagyét 4 rendbeli hivatali visszaélés miatt 1 évben határozta meg. Az ítélet nem jogerős.
Vágólapra másolva!

A BRFK két volt vezető beosztású főtisztjét hétfőn hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta a Fővárosi Bíróság. A rendőrtisztek a vád szerint elsimították ismert személyiségek, politikusok közlekedési szabálysértési ügyeit. A két rendőr még a februári bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy az elöljáróik parancsára szüntettek meg több ügyet. Azt mondták, a 2000-es évek elején ez volt a gyakorlat, és azt hitték, joguk van hozzá.

A vád szerint a két rendőr miatt nem indult eljárás Kaszás Attila színész (2007-ben elhunyt) ellen, amikor 2005-ben műszaki engedély nélküli autót vezetett, és Gulyás Kálmán egykori egyházügyi államtitkár ellen, aki 2004-ben, egy ötvenes tábla mellett 82 kilométer per órás sebességgel hajtott. A felelősségre vonást megúszó szabálysértők között a vád szerint ott volt még Deutsch Tamás három, Demszky Gábor pedig két gyorshajtással, valamint Juszt László és Lendvai Ildikó is. Ügyeik mostanra már elévültek, Lendvai Ildikó pedig közleményt adott ki, amelyben képtelenségnek nevezte, hogy gyorshajtáson érték volna, hiszen neki több évtizede nincs jogosítványa. Az ügyről részletesen itt olvashat.

A bíróság ítélete indoklása során hangsúlyozta, hogy nem büntetés kiszabását, csak intézkedést tartott indokoltnak: az elsőrendű vádlott alezredes próbára bocsátásának mértékét 19 rendbeli hivatali visszaélés miatt 2 évben, a másodrendű vádlott őrnagyét 4 rendbeli hivatali visszaélés miatt 1 évben határozta meg.

A bíró indoklásában kifejtette: a vádlottak feladata az volt, hogy továbbítsák az illetékes hatóságokhoz a szabálysértési feljelentéseket. Szabálysértési hatósági jogkörük hiánya ellenére ők több esetben felülbírálták a feljelentéseket, és az ügyeket intézkedés nélkül irattárba helyezték. Ez részben szóbeli, részben írásbeli utasítások alapján történt, részben saját elhatározásból vagy ismertség alapján kialakult gyakorlattá vált.

A büntetés kiszabásánál a bíróság kiemelte: szükségtelennek tartotta a legenyhébb büntetés kiszabását is. A vádlottak javára értékelte a jelentős időmúlást, azt, hogy a konkrét esetek 6-7 évvel ezelőtt történtek, továbbá azt is: egy jogsértő gyakorlat részeként, elöljáróik utasítására cselekedtek, még ha az ellen nem tettek is semmit. A büntetőeljárásban egy éve már született elsőfokú ítélet, akkor felmentették a vádlottakat azzal az indoklással, hogy tévedésben voltak cselekményük társadalomra való veszélyességét illetően. Azt a döntést azonban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A hétfőn kihirdetett ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, míg az ügyész három nap gondolkodási időt kért.