Az alkotmányozás csak az előszele volt a politikai háborúskodásnak

Kemény ütközetek közben fogadta el a parlament az új alaptörvényt, ezzel azonban nincs vége a háborúskodásnak. Még idén döntenie kell ugyanis a parlamentnek számos olyan törvényről, amelynek már pusztán a felvetése is kicsapta a biztosítékot nemcsak az ellenzéknél, hanem néhány kormánypárti politikusnál is. A legtöbb konfliktusra a választási és az önkormányzati törvény átszabásakor számítanak az [origo] által megkérdezett kormányzati források.

Az utolsó pillanatig tartó heves vita kíséretében fogadta el a parlament hétfőn az ország új alaptörvényét, amelyet jövő héten ír alá ünnepélyes körülmények között Schmitt Pál köztársasági elnök. Ezzel ugyan elvileg csillapodhatnának a politikai konfliktusok, de ennek épp az ellenkezője várható, mivel az új alaptörvény számos vitás kérdést nyitott meg.

A mostani alkotmányt felváltó új alaptörvény ugyanis 2012. január elsején lép hatályba, és a parlamentnek addig több tucat, az egyes területek részletszabályait rögzítő úgynevezett sarkalatos törvényt kell megalkotnia. Az új alaptörvény összesen harminc ilyen, kétharmados többséget igénylő jogszabályt nevesít.

Ezek egy részével - mondjuk a rendkívüli állapotra vagy a honvédség feladataira és működésére vonatkozóval - nincs a kormánynak teendője, ezeknél az adott területet most is szabályozó kétharmados törvény marad életben. Számos olyan kérdés van azonban, amelyekben jelentős változásokat akar a kormány végrehajtani, így ezeket - ha nem akar alkotmányos illetve működési zavarokat januártól - még a hátralévő hét hónap alatt kell megalkotni illetve módosítani.

Ezeknek a sarkalatos törvényeknek a fontossági illetve tárgyalási sorrendjéről kormányzati forrásból származó információink szerint szerdai ülésén tárgyal a kormány. Ezen jogszabályok számát nagyjából egyébként tizenötre saccolta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő magasrangú kormányzati tisztségviselő, azon belül pedig, azt mondta, öt "komolyabb", az adott területet átfogóan átalakító, és hét "kisebb" javaslatot kell keresztülvinni a parlamenten.

Egyszerűbb ügyek

Utóbbiak közé a politikus elmondása szerint olyan, várhatóan csak néhány bekezdéses sarkalatos jogszabályok tartoznak majd, mint a közteherviselés vagy a nyugdíjrendszer alapvető szabályait rögzítő törvények, amelyek eddig nemcsak a kétharmados törvények körében, hanem egyáltalán nem léteztek.

Ezek célja a kormány korábbi állítása szerint nem a hatályos adó- vagy nyugdíjszabályok bebetonozása, csak a "keretek" meghatározása. Vagyis annak rögzítése, hogy családi adókedvezménnyel kibővített adórendszer és az öngondoskodáson illetve állami nyugdíjszolgáltatáson alapuló, kétpilléres nyugdíjrendszer működik Magyarországon. Ennek már pusztán az alaptörvénybe emelését kritizálták ellenzéki politikusok, mondván, hogy ezzel jelentősen szűkítik egy leendő más kormány mozgásterét.

A kisebb jelentőségű, egyszerűbben megalkotható törvények közé tartozik majd az ombudsman valamint az adatvédelmi biztost felváltó adatvédelmi hatóság feladataival és hatáskörével kapcsolatos szabályozás, a nemzeti jelképekről szóló törvény, az eddig csak feles többséghez kötött családjogi törvény módosítása vagy a vagyontörvény kiegészítése a nemzeti vízvagyon védelmével.

Komolyabb konfliktusok is várhatók

"Neccesebb" lesz ennél a forrás szerint a független szabályozó szervekről szóló sarkalatos törvény elfogadása, amely szintén újdonságként kerül az alaptörvénybe. Ez olyan hivatalok működését szabályozná részletesen, amelyekről ma külön törvény rendelkezik, mint mondjuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A politikus állítása szerint "jó ideje megy a meccs", hogy mi tartozzon pontosan e szervezetek közé, belevegyék-e például a Nemzeti Hírközlési Hatóságot vagy a Magyar Energia Hivatalt.

Sarkalatos törvény lesz például a későbbiekben a parlamenti házszabályból is, amelynek az alaptörvény szerint az országgyűlés rendszeres ülésezésének rendjét vagy a vizsgálóbizottságok előtti kötelező megjelenést is rögzítenie kell.

A nagyobb illetve sürgetőbb feladatok közé tartozik majd a kormányzati forrás szerint az alkotmánybíróságról szóló és a bírósági törvény módosítása. Előbbi az újonnan bevezetendő alkotmányjogi panasz intézménye miatt lesz lényeges, utóbbi pedig a teljes bírósági szervezetet átalakítaná, megszüntetve például a bíróságok igazgatásának jelenlegi központi szervezetét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.

Megtapsolta magát a Fidesz frakciója az alaptörvény megszavazása után

A legtöbb vihar több megkérdezett kormánypárti vezető egybehangzó várakozása szerint a határon túliak választójogáról rendelkező választójogi, illetve a kétszáz fős országgyűlést és az ehhez igazított választókerületi határok módosítását rögzítő választási eljárási törvény átszabásával kapcsolatban várható.

A határon túliak választójogának már pusztán a felvetése ellen is tiltakoznak a szocialisták, de többek között ennek kockázatairól beszélt hétfői elemzésében Tölgyessy Péter is. Azt mondta, kevés rosszabbat tud elképzelni, minthogy a magyarországiak megválasztanak egy pártot, de a határon túli szavazatokkal mégis egy másik nyer. "Ez a lehető legbiztosabb módja annak, hogy megbomoljon a szolidaritás az itteniek és az ottaniak közt" - mondta az elemző.

A legélesebb, Fideszen belüli csörtékre ezek mellett az önkormányzati törvény átírása miatt számítanak a megkérdezettek: az állam és az önkormányzatok feladatait illetve hatásköreit, köztük iskolák illetve egészségügyi intézmények tulajdonjogát is érintő átalakítás irányáról már hónapok óta folyik a vita a kormányban és a nagyobbik kormánypárt elnökségében. (Erről részletesen is olvashat ebben a cikkünkben )

A Fideszt és a KDNP-t számos bírálat érte korábban amiatt, hogy úgy vitte végi az új alaptörvényt a parlamenten, hogy a hozzá kapcsolódó, vagyis a kritikusok szerint épp a lényeget meghatározó sarkalatos törvények irányáról nem lehetett tudni semmit.

A kétharmados parlamenti többséghez kötött jogszabályok száma egyébként a jelenlegi negyvenhez képest alig harmincra csökkent az új alaptörvényben. A jövőben nem kell majd kétharmad például a sztrájktörvény, a menedékjogról, az országos népszavazásról vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához és módosításához sem.