Az egyórás vonatozásra nemet mondó közszolgák is kirúghatók lesznek

2011.04.26. 10:49

Új törvényt nyújtottak be a kormány- és köztisztviselők felmentéséről, hogy pótolják az Alkotmánybíróság által megsemmisített, az indoklás nélküli kirúgást lehetővé tevő rendelkezéseket. A javaslat szerint a felmenetést indokolni kell, de az is elég lehet hozzá, ha valaki nem fogad el egy másik, egyórányi vonatútra lévő beosztást.

A vezető bizalmának elvesztése, vagy a méltatlanná válás is felmentési ok lehet a jövőben a kormánytisztviselők és a köztisztviselők esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében. A KIM azért nyújtotta be a két törvény módosítását - amelynek sürgős tárgyalását kéri az Országgyűléstől -, hogy pótolja az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített rendelkezéseket.

Az Ab még februárban nyilvánította alkotmányellenesnek a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését, és május 31-ig adott határidőt ennek megváltoztatására. A köztisztviselők esetében az Ab április elején azonnali hatállyal semmisítette meg az indoklás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezést. Az Ab indoklása szerint a törvényhozó széles körű szabadsággal rendelkezik ugyan a felmentés feltételeinek meghatározásában, de ez nem terjedhet odáig, hogy korlátlan jogkört adjon a munkáltatónak a tisztviselő felmentésére.

A törvénymódosítás szerint a tisztviselők felmentését a munkáltató köteles indokolni, az indoklásból pedig világosan ki kell derülnie a felmentés okának. Ahogy más munkaviszonyok megszüntetésénél, úgy a kormány- és köztisztviselők esetében is a munkáltatónak kellene bizonyítania, hogy a felmentés indoka "valós és okszerű". A törvényjavaslat ugyanakkor rendkívül tág lehetőséget adna a tisztviselők felmentésére.

Fel lehetne menteni a tisztviselőket, ha az adott közigazgatási szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, a szerv vagy annak bizonyos tevékenysége megszűnik, a tisztviselő munkaköre "átszervezés következtében feleslegessé vált". Felmentési ok lehet a jövőben az is, ha a tisztviselő egészségi okokból alkalmatlan feladata ellátására, ha "hivatalára méltatlan" vagy "vezetőjének bizalmát elveszti".

Hivatalára méltatlan a javaslat szerint az a tisztviselő lenne, aki "olyan magatartást tanúsít (...), amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja". Méltatlanná nemcsak a munkával összefüggésben válhatna valaki, hanem akár a munkahelyén kívül is. Méltatlanná válást jelent például a javaslat szerint a pártatlanság sérelme.

A vezető bizalmát a javaslat szerint az a tisztviselő veszítheti el, aki nem felel meg annak a követelménynek, hogy a munkáját "vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni". A szakmai lojalitást a javaslat megkísérli ugyan meghatározni, de a definíció meglehetősen szabadon értelmezhető: a szakmai lojalitás fogalma alá többek közt "a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget" kell érteni, vagy például "a munkatársakkal való alkotó együttműködést".

A kormánytisztviselők esetében a törvényjavaslat lehetőséget adna az áthelyezésre is. A tisztviselőt e szerint olyan munkakörbe lehetne áthelyezni, amely megfelel az iskolai végzettségének, és amelynek eléréséhez - tömegközeledéssel - napi két óránál nem kell többet utazni (tízévesnél fiatalabb gyereket nevelők esetén ez napi másfél óra). Ha a tisztviselő nem fogadná el a neki felkínált új beosztást, a törvényjavaslat szerint felmentéssel meg kell szüntetni a munkaviszonyát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK