Véres tömegverekedésig fajult kedd este a gyöngyöspatai konfliktus, ahol két társaság csapott össze a hetek óta tartó konfliktus eddigi legmélyebb pontjaként. Mi indította el a szembenállást, kik szítják a feszültséget, és kik próbálják rendezni a helyzetet? Összeszedtük röviden, hogy mit lehet tudni a gyöngyöspatai helyzetről.

Mi történik most Gyöngyöspatán?

Kedd este tömegverekedés tört ki a Heves megyei településen a helyi cigányok és egy másik csoport között, akik állítólag különböző félkatonai szervezetek tagjai. Az összecsapásban legalább három ember megsérült, köztük egy súlyosan, de egyelőre nem tudni pontosan, hogy ki támadt kire. Az egyik gyöngyöspatai utcán hatalmas vérfolt éktelenkedik, a cigányok és a nem cigányok egymásra mutogatnak, a rendőrség pedig  a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árul el részleteket a történtekről (a tömegverekedésről itt olvashat bővebben). A verekedést követő napon is feszült a helyzet, a cigány nők és a gyerekek megint elutaztak a településről, miközben a Véderő nevű félkatonai szervezet és a hozzájuk csapódó más hasonló szervezetek tagjai maradtak. Az utcákon rengeteg a rendőr. (A szerdai helyzetről szóló beszámolót itt találja.)

Kik állnak szemben egymással?

Alapvetően a helyi cigányok és néhány félkatonai szervezet tagjai.

Gyöngyöspatán eredetileg a Jobbikhoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai kezdtek járőrözni márciusban, de ők a szervezet elnöke szerint a keddi tömegverekedésen nem voltak jelen szervezett formában. A hírek szerint a Véderő nevű félkatonai szervezet, valamint a Szeged környékén működő Betyársereg tagjai vettek részt a keddi verekedésben, de tudósítónk a körükben látta Kiss Róbertet, a betiltott Magyar Gárda korábbi főkapitányát is (ezekről a félkatonai szervezetekről itt olvashat bővebben).

A 2800 fős Gyöngyöspatán mintegy 450 roma él, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetői mellett többször megjelent a településen a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, Horváth Aladár is.

Mi okozza a feszültséget?

A Gyöngyöspatán két hónapja megjelent egyenruhások a bűncselekmények megnövekedett számával indokolták a fellépésüket, azt állították, hogy Gyöngyöspatán egyre több a garázdaság és zaklatás, amiért szerintük a helyi cigányság egy része felel. A Jobbik helyi vezetője szerint azután kezdtek járőrözni a településen a párthoz kötődő polgárőrök, miután egy idős férfi, aki évek óta jelezte, hogy a romák zaklatják, öngyilkos lett.

A helyi cigányok ugyanakkor úgy érzik, hogy a faluba érkező egyenruhások meg akarják félemlíteni őket. A cigánysoron élők korábban az [origo]-nak azt mondták, hogy valóban vannak lopások a településen, de úgy érzik, hogy emiatt kollektívan ítélik el őket, és néhány bűnöző miatt a falu összes cigány lakosa bűnhődik. A romák közül többen azt is mondták, hogy a gyerekeikért aggódnak, mert az egyenruhások az iskolába is bemennek.

A feszültséget április végén újra felszította, hogy a Véderő nevű félkatonai szervezet kiképzőtábort szervezett a falu határába, amire válaszul az LMP tavalyi kampányát is támogató Richard Filed amerikai üzletember kezdeményezésére a Vöröskereszt elutaztatott közel 300 cigányt a településről.

Mikor került be Gyöngyöspata a hírekbe?

A településen érezhető feszültség március első hetében kapott először jelentős figyelmet, miután március 1-jén megjelentek a faluban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrei. Március 6-án a Jobbik mintegy 1000 fő részvételével tartott tüntetést a településen, ahol Vona Gábor pártelnök is felszólalt. A képviselő ekkor azt mondta, hogy ők "békét és nyugalmat" akarnak, de azt is hozzátette, hogy ha bárkinek "a haja szála görbül", akkor visszajönnek, "ha kell, akkor kétszer, ha kell, háromszor ennyien".

Mit tesz a kormány?

A gyöngyöspatai helyzet elmérgesedése után Orbán Viktor kormányfő felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy dolgozzon ki akcióprogramot a helyzet megoldására, majd úgynevezett konfliktuskezelő csoportok felállításáról döntött. Pintér többször is azt mondta, hogy nem fogja eltűrni a félkatonai szervezetek működését, de a rendőrök fellépését, az egyenruhások őrizetbe vételét a bíróság rendre jogtalannak találta.  

Március 15-én a rendőrök négy férfit vettek őrizetbe Gyöngyöspatán, akik nem voltak hajlandóak igazolni magukat, de még aznap ki is sétálhattak a rendőrőrsről. Áprilisban Hajdúhadházon vettek őrizetbe a rendőrök járőröző polgárőröket, de a bíróság kimondta, hogy azok nem követtek el szabálysértést, ezért szabadon kell őket engedni. Legutóbb Gyöngyöspatán a Véderő táborában vettek őrizetbe nyolc katonai ruhát viselő embert, de őket szintén el kellett engedni, mert a bíróság szerint nem követtek el garázdaságot..

A belügyminiszter múlt pénteken személyesen is a Gyöngyöspatára látogatott, és azt ígérte, garantálja a helyiek biztonságát. A hatékonyabb fellépés érdekében a kormány rendeletben módosította a szabálysértésről szóló jogszabályt, a járőrözők akcióit pedig "új bűnözési formának" nevezte, szerdán pedig bejelentették, hogy a büntetőtörvénykönyv módosítását kezdeményezik az "egyenruhás bűnözés" elharapózása miatt.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője szerdán közölte, hogy szerinte fokozott rendőri jelenléttel kellene megszüntetni a provokációt, bármilyen oldalról érkezzen is az. A hivatalvezető szerint egyesek próbálják a botrányt nemzetközivé dagasztani a kormány és az ország lejáratása érdekében: éjszaka roma polgárjogi aktivisták arról próbálták meggyőzni a helyieket, hogy szervezetten el kell hagyniuk az országot. Horváth közölte, hogy ezt a hozzáállást megengedhetetlennek tartja.