Csütörtökön megkezdődött Képíró Sándor büntetőpere a Fővárosi Bíróságon, akit azzal vádolnak, hogy járőrparancsnokként részt vett egy 1942-es újvidéki razziában, ahol civileket öltek meg. A tárgyalás elején a bíró megtiltotta a Dávid-csillagok viselését, többen ugyanis azt tűztek ruhájukra. A 97 éves Képíró Sándor szerint a tárgyalás cirkusz, minden hazugságon alapszik. A büntetőper pénteken folytatódik, ítélet a bíró szerint két hét múlva várható.

Közjátékkal kezdődött Képíró Sándor pere a Fővárosi Bíróságon. Ketten támogatták be a terembe a bottal érkező, nehezen mozgó 97 éves vádlottat. Egyikük a kezében egy papírt tartott, amelyre azt írta: "Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai! A jelenlévők közül valaki azt kiabálta: "Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?"

A tárgyalás iránt nagy volt az érdeklődés, a magyarok mellett külföldi újságírók is megjelentek. Több résztvevő sárga Dávid-csillagot viselt a ruháján. A bíró felszólította őket, hogy vegyék le a csillagot. "Megtiltom, akin meglátom, először figyelmeztetem, majd a tárgyalóteremből eltávolíttatom" - mondta.

Ezek után kezdődött meg a tárgyalás, amely az [orgio] tudósítója szerint feszült hangulatú volt, és nehézkesen zajlott, mert a vádlott nem hall jól. Egy fiatal nőrokona ült mellette, aki elismételte neki a bíró által feltett kérdéseket. Amikor a bíró megkérdezte Képíró Sándortól, hogy tudja-e, miért van itt, azt válaszolta: "Hazugság és koholmány alapján, ártatlanul vagyok itt." Arra a kérdésre, hogy hogy érzi magát, azt felelte: "Nagyon ideges vagyok a sok hazudozás miatt."

Ezt követően az ügyész ismertette a vádat. Eszerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek kivégzésében. Az újvidéki esetről bővebben itt olvashat.

A bírósági tárgyaláson Képíró Sándor vallomást tett. Azt mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek: "tisztességes embernek érzem magam, az egész, amit ellenem folytattak, mind hazugságon alapszik" - fogalmazott. Az újvidéki razziáról elmondta, hogy vigyázott arra, hogy azon a területen, ahol ő volt a parancsnok, ne legyen fegyverhasználat. Sőt, elmondása szerint öt embert mentett meg, ugyanis egy egész családot nem engedett kivinni a Duna-partra. Arról a vádiratban szereplő megállapításról, mely szerint az ő felszólítására vittek el 30 embert a Dunába lövetni, elmondta, hogy nem ismeri azt, aki ezt állította. "Zsidóellenes cselekményekben, deportálásokban nem vettem részt" - tette hozzá. A büntetőper pénteken folytatódik, ítélet a bíró szerint két hét múlva várható.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Több résztvevő sárga Dávid-csillagot viselt a ruháján. További képekért kattintson!

A férfi cselekménye a büntető törvénykönyv szerint "egyéb háborús bűntettnek" minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A büntetőügyet a bíróság nem katonai eljárásban tárgyalja. Tekintettel azonban arra, hogy katonai eseményeket kell a perben elbírálni, a büntetőügyet olyan bíró tárgyalja, aki rendelkezik az ilyen ügyek elbírálásában szerzett szakmai tudással is.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff is jelen van a tárgyaláson. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal Központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere "az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között".

2007-ben már döntött a Fővárosi Bíróság

Képíró Sándort 2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el. Akkor az ügyészség indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy nem kell a szökéstől tartani, illetve arra, hogy a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték, és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni, az eljárás megalapozatlan. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság akkor azt közölte: a férfi büntetőügyében az FB helybenhagyta az első fokon hozott végzést, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottal szemben. Az FB akkori végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági ítélet. Az FB ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet.

Képíró Sándort társaival együtt hadbíróság elé állították, még 1944-ben. Ekkor a férfi 10 év börtönt kapott a katonaság becsületének megsértéséért, ám később az ítéleteket megsemmisítették, és az elítélteket visszahelyezték rangjukba.