Újra alkotmányellenes a 98 százalékos különadó az Ab szerint

2011.05.06. 11:08

Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az adó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.

Másodszor is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az Ab megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület pénteki közleménye szerint az Ab egyhangú döntést hozott, a határozathoz Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást fűzött, Bihari Mihály pedig érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban.

Az Ab annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot.

Az emberi méltóság védelméhez való jognak az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. A már lezárt adóévek (2005-2009) esetében a különadó az érintettek vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiájuk anyagi alapját is megterheli. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták az emberek teherviselő képességét - áll a közleményben.

Kétszázan már befizették

Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták. A már befizetett különadót az adóhivatal - az adózók kérelmére - köteles visszafizetni. A még le nem zárt 2010-es adóévre a parlament ismét kivetheti a különadót, de ehhez új törvényt kell alkotnia.

A 98 százalékos különadó bevezetésével egyidejűleg a kormánytöbbség az alkotmányt is módosította, megengedve olyan, öt évre visszamenőleg kivetett adó bevezetését, amely "az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mértékben elvonja". Az Ab értelmezése szerint ez az alkotmánymódosítás olyan különadó bevezetésére ad lehetősége, amelynek célja az állami források védelme. "Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet" - írta a közlemény, de az Ab szerint a 98 százalékos különadó nem felel meg ennek.

Az idei költségvetés szerint egymilliárd forintot várt a kormány a 98 százalékos különadóból, és a költségvetéshez csatolt középtávú kitekintés is ennyivel számolt a következő években minden évben. Idén május 20-ig kellett volna bevallani és befizetni a különadót, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbbi, április eleji adatai szerint már 229-en bevallották az adót, és 667 millió forintot be is fizettek az államkasszába. Most nekik ez az összeg visszajár, de azt kérelmezniük kell.

Újra kell gondolni

Lázás János, a Fidesz frakcióvezetője péntek délután Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: kitartanak a 98 százalékos adózás mellett, és már készül az a törvénymódosító javaslat, amely a 2010-es végkielégítések ügyét újraszabályozza. Lázár szerint ellentétes a magyar emberek érdekeivel az Ab határozata (részletekről itt olvashat).

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője pénteken az Ab különadóval kapcsolatos határozatára reagálva az MTI-nek azt mondta: az aránytalanul magas végkielégítések okkal sértették a társadalom igazságérzetét, és a parlamenti törvényalkotással ezt a szempontot kívánták érvényesíteni. Az Ab viszont jogi szempontok alapján hozza döntéseit, amelyek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel. A parlament nem tehet mást, mint újragondolja a problémát - mondta Harrach.

"Kíváncsi vagyok, hogy Lázár János mikor áll elő egy olyan ötlettel, hogy megsemmisítik az Alkotmánybíróságot" - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki szerint az elmúlt egy évben az "egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek" a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a személyre szabott jogalkotás volt. Szilágyi Péter LMP-s képviselő szerint az Ab határozatával a "Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak".

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja az MTI-nek úgy reagált: a párt várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság. Kórózs szerint a testület határozatával megvédte a többi között a kirúgott pedagógusokat, iskolaigazgatókat. A politikus szerint szó sincs arról, hogy a jogszabály kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna.

A szakszervezeti szövetségek üdvözölték az Alkotmánybíróság határozatát. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a döntés azt mutatja, hogy "jogállam van Magyarországon". Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke az MTI érdeklődésére szintén pozitívnak nevezte a visszamenőleges hatály megsemmisítését. "Reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni" - fogalmazott Gaskó.

A BKV-botránnyal kezdődött

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.

A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nem csak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat is - például iskolaigazgatókat -, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.

Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisített meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak.

Korlátozott jogkörök

A kormánypártok ezután bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót, amit kiterjesztettek a 2005 óta állami vagy önkormányzati szervtől felvett, 3,5 millió (vezetők esetén 2 millió) forint feletti összegekre.

Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Ab jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást. Az Ab jogainak szűkítése éles tiltakozásokat váltott ki.

Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során elismerték: valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. Erre utal, hogy a korlátozást az új alaptörvényben is fenntartották. Csak annyit finomítottak rajta, hogy addig lesz érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá (jelenleg 80 százalék körül van).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK