Kíméli a képviselőket, és 2010-ig nyúl vissza Lázár különadós javaslata

Új javaslatot nyújtott be a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról Lázár János fideszes frakcióvezető, miután az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette az erről szóló törvényt. Az új javaslat szerint csak a 2010-es végkielégítéseket sújtaná az adó, a képviselőknek és európai parlamenti képviselőknek azonban 2011-ig felmentést adna.

Hétfőn reggel benyújtotta a parlamentnek a 98 százalékos különadó újraszabályozásáról szóló javaslatát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken semmisítette meg a különadóról szóló törvény visszamenőleges hatályát, mert úgy találta, hogy az sérti az emberi méltósághoz való jogot (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat).

Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy az után a jogszabályban meghatározott jogcímen (végkielégítés, titoktartási pénz, illetve vezetők esetében szabadságmegváltás) megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.

Az idei költségvetés szerint egymilliárd forintot várt a kormány a 98 százalékos különadóból, és a költségvetéshez csatolt középtávú kitekintés is ennyivel számolt a következő években minden évben. Idén május 20-áig kellett volna bevallani és befizetni a különadót, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbbi, április eleji adatai szerint már 229-en bevallották az adót, és 667 millió forintot be is fizettek az államkasszába. Most nekik ez az összeg visszajár, de azt kérelmezniük kell.

A képviselők januártól fizetnek

A Lázár által benyújtott módosítás egy külön részt iktat a törvénybe, amely rögzíti, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, polgármestereket és alpolgármestereket, illetve megyei közgyűlési elnököket és alelnököket is érinti a 98 százalékos különadó. A politikai tisztségviselőknek azonban nem 2010-re visszamenőleg, hanem csak a 2011. január 1-jét követően megszerzett jövedelmek után kell különadót fizetniük.

Lázár indoklása szerint "a különadóval kapcsolatos rendelkezések végrehajtása során felmerült olyan értelmezés, hogy" a törvény nem vonatkozik a politikai elit képviselőire. A frakcióvezető szerint azonban "a társadalom igazságérzete" megköveteli, hogy ők is fizessenek. Lázár azt nem indokolta meg, hogy a politikai vezetők esetén miért csak a 2011. január 1. után szerzett jövedelmekre vonatkozik a különadó.

Nem kutatják a kifizetés jogosságát

A javaslat nem kísérli meghatározni, hogy mely végkielégítések jogosak és melyek tisztességtelenek, fenntartja azt a korábbi gyakorlatot, hogy bizonyos összeg (vezetők esetében kétmillió, alkalmazottak esetében három és fél millió forint) felett mindenkinek fizetnie kell. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy nem kísérlik meg újra kivetni a különadót a 2005 és 2009 közt kifizetett végkielégítésekre, csak a 2010 után szerzett jövedelmeket adóztatják.

Pedig az Alkotmánybíróság múlt heti döntése szerint a különadóval egyidejűleg elfogadott alkotmánymódosítás lehetőséget ad akár visszaható hatályú adóztatásra is. A testület értelmezése szerint azonban az ilyen adó akkor alkotmányos, ha "felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása." Az Ab döntése alapján tehát ki lehetne vetni különadót a 2005-2009-es időszakra is, de olyan törvényt kellene alkotni, amely világosan meghatározza, hogy mi számít tisztességtelen jövedelemnek.

Vannak problémás részei Lázár új javaslatának is

Újabb alkotmányossági problémákat vethet fel a 98 százalékos különadóról szóló, hétfőn benyújtott törvénymódosító javaslat. Adójogszabályok esetén ugyanis még egy korábbi alkotmánybírósági határozat előírja, hogy a törvény kihirdetése és a hatálybalépése között 45 napnak el kell telnie. Lázár János új javaslata azonban már a kihirdetés napján életbe lép - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász.

A 45 napos határidőt betartani nem lenne könnyű, ugyanis ha betartanák, az új törvény csak a 2010-es adóév lezárása, 2011. május 20-a, az adóbevallások leadása után válna hatályossá. Ezzel a kormány lecsúsznak a tavaly kifizetett végkielégítések megadóztatásának lehetőségéről is.

Egy másik, ellenőrzési és nem alkotmányossági probléma a javaslatta az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint az, hogy míg a korábbi Lázár-féle módosítók mind adatszolgáltatásai kötelezettséget írtak elő a munkaadónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV, volt Apeh) felé, addig az új szövegből ez kimaradt. Így viszont a NAV nem tudja mivel összevetni a magánszemélyektől ellenőrzésekre beérkező adatokat.

LMP-s alternatíva

Ugyancsak hétfőn nyújtotta be saját, alternatív javaslatát Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki a munka törvénykönyvét módosítaná annak érdekében, hogy vissza lehessen venni a "jóerkölcsbe ütköző" végkielégítéseket. A javaslat értelmében jó erkölcsbe ütközőnek kell tekinteni minden olyan kifizetést, amely magasabb, mint amit a törvény vagy a kollektív szerződés előír.

Schiffer javaslata szerint a jó erkölcsbe ütköző juttatások kifizetését semmisnek kell tekinteni (ez egyébként így szerepel a polgári törvénykönyvben is), így azok visszafizetésére a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkavállalóknak ugyanakkor lenne rá lehetőségük, hogy bebizonyítsák, végkielégítésük nem ütközik a jó erkölcsbe.

Schiffer javaslata az általános elévülési időn (öt éven) belül tenné lehetővé a végkielégítések visszakövetelését, amit a munkáltatók (illetve jogutódjaik) kötelességévé tenne. Ha a munkavállaló magától nem fizetne, akkor a munkaadónak - vagy az ügyészségnek, ha a munkáltató megszűnt - polgári pert kellene indítania, amelyben a bíróság legkésőbb a második tárgyalási napon köteles lenne határozatot hozni.

Harmadszor próbálkoznak

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.

A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nemcsak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat is - például iskolaigazgatókat -, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.

Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisítette meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak. A kormánypártok erre reagálva alkotmánymódosítással korlátozták az Ab jogkörét, majd újra kivetették a különadót, visszamenőleg 2005-ig.