Soron kívül tárgyalja a semmisségi törvény elleni beadványokat az Alkotmánybíróság

2011.05.09. 17:26

Hét beadványban fordultak az Alkotmánybírósághoz az úgynevezett semmiségi törvény ügyében, ezeket soron kívül tárgyalják. A jogszabály alapján semmisnek kell tekinteni a 2006 őszi zavargások miatt a csak rendőri jelentésre alapozott bírósági ítéleteket.

Az Országgyűlés március elején fogadta el az úgynevezett semmisségi törvényt. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke elmondta, hogy a jogszabály elleni első beadványt az MSZP nyújtotta be március 18-án, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.

 

Sereg András hozzátette, hogy ugyan soronkívüliséget élveznek a folyamatban lévő per bírája által benyújtott indítványok, így ez is, ez azonban nem jelent konkrét határidőt az Alkotmánybíróság számára. Volt, hogy néhány hónapig tartott egy soron kívüli eljárás, de volt olyan is, hogy két évig.

 

A semmisségi törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Ide tartoznak a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletek. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

 

Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: Súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: Aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.

 

A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. A két jogvédő szervezet a semmisségi törvény kapcsán úgy vélekedett: a jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására, a jogerős ítéletek megváltoztatására jogállami keretek között.

 

A semmisségi törvényről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja.