Kiélezett etnikai konfliktusokon edződött és azok megoldására alaposan felkészített amerikai előadóktól tanulhatják meg a magyar rendőrök, hogyan kell kezelni a gyöngyöspataihoz hasonló feszültségeket. Bár a magyar rendőrtisztek is tanulnak roma népismeretet, az Egyesült Államokban a kormány külön békéltető szervezetet működtet, amely megpróbálja kiszúrni és csírájában elfojtani az etnikai konfliktusokat.

2006-ban és 2007-ben számos halálos áldozattal járó bandaháborúk törtek ki Los Angeles latin és fekete csoportjai között, 2007-ben a gyilkosságok 58 százalékát az egy-egy utcát, városrészt uraló bandatagok követték el. A szembenállás odáig fajult, hogy a bandák egyszerű járókelőket gyilkolásztak, ha úgy érezték, hogy a másik kisebbséghez tartoznak. A bandák közötti, Los Angelesben nem szokatlan harcok egy idő után etnikai színezetet is kaptak, amikor a Latino 204th Street nevű latin banda egyik tagja a nyílt utcán agyonlőtt egy 14 éves lányt pusztán azért, mert fekete volt (részleteket itt olvashat erről, itt pedig elolvashat egy helyszíni riportot).

A lány halála után a helyzet robbanásig feszült a bandák által uralt utcákban, ezért a rendőrség az amerikai igazságügyi minisztérium "békefenntartó" szervezete, a Community Relations Service (CRS) segítségét kérte. Az 1964 óta létező szervezetnek az a feladata, hogy ha valahol etnikai konfliktusok ütik fel a fejüket, vagy félő, hogy komolyabb feszültségekbe torkollnak, akkor a helyszínen segítsen elsimítani az ellentéteket. 2007-es éves beszámolója szerint "ez az esemény nagyszabású etnikai konfliktusokhoz vezethetett volna, ha az ellentétek tovább terjednek".

Forrás: AFP/Mark Ralston
Egy guatemalai férfit visznek el az amerikai rendőrök - képünk illusztráció

A Los Angeles-i rendőrség az elharapózó erőszak ellen külön akciótervet dolgozott ki, a rendőrfőnök közös munkacsoportba hozta össze a Los Angeles-i rendőrséget, a helyi seriff hivatalát, ügyészeket és az FBI-t. A CRS néhány héttel a gyilkosság után összehozott egy munkacsoportot az összes érintett hivatal és hatóság képviselőiből. Felkészítettek olyan embereket, akik megpróbáltak tűzszünetet kieszközölni a rivális bandák között. Tárgyalások sorozatát folytatták le helyi szervezetekkel és rendőrökkel, és az érintett helyi latin és fekete lakosság képviselőit is bevonta a beszélgetésekbe. Ennek és a megtöbbszörözött rendőri jelenlétnek köszönhetően a feszültség enyhült - írta a CRS.

Valószínűleg elő fognak kerülni az elmúlt évek Los Angeles-i bandaháborúinak rendőri tapasztalatai is azon a budapesti képzésen, amelyet amerikai trénerek tartanak majd magyar rendőröknek, hogy segítsék a gyöngyöspataihoz hasonló feszült helyzetek kezelését - mondta az [origo]-nak Szabó Kovács Judit nyugalmazott rendőrtiszt, aki Fulbright-ösztöndíjasként egy éven át Kaliforniában kutatott, ottani nyomozók között.

Gyöngyöspatán segíthet a kultúrák közötti kommunikáció

A képzést az amerikai nagykövetség szervezi meg június 27-28-án, miután a nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai rendvédelmi oktatótisztek Magyarországra hívását ígérte meg. Kounalakis a múlt pénteken járt Gyöngyöspatán Pintér Sándor belügyminiszter társaságában, ahol a látogatók szeme láttára keveredtek vitába egymással a gyöngyöspataiak. A veszekedők kölcsönösen egymást vádolták azzal, hogy nem tartják be az együttélés szabályait. A nagykövet ezután sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte hasznos lehet, ha amerikai trénerek megosztják a magyarokkal "a multikulturális környezetben szerzett tapasztalataikat".

A tréning részleteit még nem dolgozták ki, de az biztos, hogy két amerikai rendvédelmi szakember érkezik Magyarországra. A képzésen arról lesz szó, hogy milyen módszerekkel kell fellépnie a rendőrségnek olyan területen, ahol "kultúrák közötti kommunikációra van szükség és ahol kiélezettek az etnikai konfliktusok". A nagykövetség nem közölte, hogy az amerikai szakemberek honnan érkeznek és milyen különleges módszerekről beszélnek majd, amelyek Magyarországon is alkalmazhatók. A szervezésben szintén részt vevő magyar Belügyminisztériumnál pedig egyelőre csak annyit tudnak, hogy a továbbképzésre meghívót kapott a gyöngyöspatai általános iskola igazgatója is.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Pintér Sándor és az amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis Gyöngyöspatán

Szabó Kovács szerint - aki a California Gangs Investigators Associationnél tanult, és utóbb itthon előadást is tartott az amerikai rendőrképzésről - az amerikaiak megtaníthatják például a magyaroknak, hogy hogyan szerveződnek az etnikai alapon álló, bűnöző életvitelt folytató csoportok és hogyan lehet őket ártalmatlanítani. Abban is óriási tapasztalatuk van, hogyan lehet a roma lakosságon belül csökkenteni az ilyen csoportok által okozott ártalmakat, hiszen a cigányok is szenvednek a bűnözőktől, nem csak a többségi társadalom - mondta Szabó.

A kutató szerint minden amerikai rendőrakadémián kiemelten kezelik a kultúrák közötti kommunikáció ügyét, illetve odafigyelnek rá, hogy a rendőröknek hogyan kell fellépniük kisebbségek tagjaival szemben. "Náluk adott a multikulturális együttélés problémája, ezért az része az általános rendőrképzésnek" - mondta. Szerinte nem csak a több évtizedes tapasztalat miatt jelent majd hasznos segítséget a képzés, hanem azért is, mert az amerikaiak "nyíltan szembenéznek az általuk elkövetett hibákkal", és azokból próbálnak tanulni.

Forrás: AFP/David McNew
A Los Angeles-i rendőrség tagjait tájékoztatják a bandák elleni akcióterv részleteiről (2007)

A Rendőrtiszti Főiskolán (RTF) 1999 óta foglalkoznak a kisebbségi kérdéssel - mondta az [origo]-nak Sárkány István, az RTF rektora. A szociológia tantárgy keretében a hallgatóknak "roma népismeretet" tanítanak, ha pedig megtehetik, akkor cigány vezetőket hívnak el az órákra. Az etnikai konfliktusok kezelése a pszichológia tantárgyhoz tartozik - mondta, hozzátéve, hogy mivel ezt "nehéz tantermi körülmények között csinálni", előfordult már, hogy különféle helyszínekre "tanulmányi kirándulásokat" tartottak. Sárkány szerint biztos, hogy a kisebbségi kérdésekről a rendészeti szakközépiskolákban is szó van, az intézmények nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak ezzel a témával.

Így beszélgess egy arabbal - kisokos rendőröknek

Az amerikai CRS honlapján elérhető több kisokos a kultúrák közötti feszültségek kezeléséről (itt például húsz jó tanácsot szedtek össze arról, hogyan lehet idejében kiszúrni az etnikai konfliktusokat), de készítettek egy oktatófilmet is arról, hogy egy amerikai rendőr hogyan kommunikáljon hatékonyan például egy arabbal. A muszlim bevándorlók gyakran azért bizalmatlanok a rendőrséggel szemben, mert saját országukban a hatóságok sokszor erőszakosan lépnek fel civilekkel szemben is - derül ki a filmből.

Egy másik anyagában a CRS részletes tanácsokat ad arra, hogy a rendőröknek mit kell tenniük, ha egy kisebbség tagjával szemben fegyvert kell használni és emiatt feszültség alakul ki. A rendőrség által alkalmazott erőszak igazságosságát a legkönnyebben ugyanis azokban a közösségekben kérdőjelezik meg, amelyek nem bíznak a hatóságban. A közösség biztonsága és békéje csak akkor tartható fenn, ha a rendőrség és a lakosság összefog egymással - írja 40 évnyi tapasztalatra hivatkozva a CRS.

Forrás: AFP/Jewel Samad
Az amerikai rendőröket tanítják az etnkai konfliktusok kezelésére
(a képen egy Izrael-párti és Izrael-ellenes tüntetőt választ szét egy rendőr)

Amennyiben egy rendőr lelőtt egy kisebbségi csoporthoz tartozó embert, a legfontosabb, hogy minél előbb a helyszínre érkezzen egy magas rangú tiszt, aki szóba áll a bámészkodókkal, a szemtanúkkal és a rokonokkal. Válaszoljon minden kérdésre, mondja el sokszor, hogy a helyzetet kezelik, és a körülményeket alaposan kivizsgálják, és hagyja meg a telefonszámát, hogy később is megtalálják a helyiek, ha kell - tanácsolja a CRS. Mielőbb objektív és közérthető közleményt kell kiadni a sajtó számára, hogy az ne a pletykákra és a szemtanúk elmondására alapozva közölje a híreit. Minél több alkalmat kell arra biztosítani, hogy a hatóságok és a lakosság képviselői, illetve a hozzátartozók találkozzanak egymással, és rendszeresen értesíteni kell őket az ügy kivizsgálásának állásáról - többek között ilyen tanácsokat ad a CRS, amely szerint ilyen esetekben a konfliktusok mélyére is le kell ásni, és arra megpróbálni megoldást kínálni, mert gyakran ezek adják a "frusztráció gyökerét".

Az amerikai CRS-hez hasonló, a feszültségek kiéleződésének megelőzését célzó szervezet létrehozásának ötletét már Pintér Sándor belügyminiszter is felvetette. Márciusban készült el a miniszter akcióterve, a félkatonai szervek Heves és Borsod megyei első fellépését követően. A kríziscsoportok csak akkor alakulnának meg, amikor szükség van rájuk, azaz nem egy állandó apparátussal rendelkező szervként működnének. Minderről bővebben itt és itt olvashat.

Nem először vetődik fel Magyarországon, hogy az amerikaiaktól lehet tanulni, ha etnikai problémákról van szó. 2009-ben Bajnai Gordon akkori miniszterelnök a roma integrációs programhoz kért amerikai segítséget, és egy szenátortól amerikai szakértők Magyarországra utazását kérte, mert szerinte "a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra". Később nyilvánosságra került, hogy a harlemi fekete gyerekek boldogulását saját módszerével segítő Geoffrey Canada, a Remény Akadémiájának vezetője segíthet Magyarországnak a program átültetésében. (Erről itt olvashat bővebben.) A cigány gyerekek felzárkóztatása ezzel a módszerrel egyelőre nem kezdődött meg, de Soros György amerikai milliárdos tavaly jelezte, hogy kész nagy összeggel támogatni egy ilyen projektet. Az [origo] megkereste a Remény Akadémiájának sajtófelelősét, Marty Lippet, aki azonban péntekig nem válaszolt kérdéseinkre.