Alternatív felsőoktatási terveket kért Pokornitól Orbán

2011.05.22. 9:49

Az oktatási államtitkárságtól független felsőoktatási javaslatok kidolgozására kérte Pokorni Zoltánt Orbán Viktor miniszterelnök- jelentette ki Pokorni egy az MTI-nek adott interjúban. Az oktatáspolitikus szerint már januárban felkéte őt a kormányfő, hogy "gondolkozzon el" a lemorzsolódó halllgatók és külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozásán. Pokorni állítja, hogy senkivel nem áll harcban a véleménye miatt.

"Keresni kell a felsőoktatásra fordított közpénz felhasználásának hatékonyabb módját. Éppen ezért felvethető, hogy akik tanulmányaikat önhibájukból nem fejezik be, lemorzsolódnak, vagy a diplomaosztás után röviddel külföldre távoznak, vállalják ennek következményeit" - mondta Pokorni Zoltán, hozzátéve: a miniszterelnök kérte meg januárban, hogy gondolkozzanak azon, hogyan lehet ezt a problémát kezelni.

Megfogalmaztunk egy javaslatot, amelynek semmi köze a tandíjhoz - jelentette ki -, hozzátéve, éppen ezért meg is lepődött az államtitkárság reakcióján. A fővárosi KDNP személyét ért kritikáját és a vitáit az oktatási államtitkárral úgy értékelte: nem személyes ügyről, nem Fidesz-KDNP- ellentétről van szó, és senkivel nem áll harcban. Mint mondta, egykor miniszterként ő működött közre a tandíj kivezetésében, majd évekkel később a tandíj eltörléséről is szóló népszavazás előkészítésében is vezető szerepet vállalt.

Pokorni Zoltán szerint a diákhitelen keresztül a kérdés megoldható, de ehhez egyfajta szemléletváltás is szükséges. Nem az intézmények kapacitását, hanem a diákokat finanszírozzuk, ha úgy tetszik, "állami ösztöndíjat adunk több tízezer hallgatónak", s ha valaki a feltételeket nem teljesíti, nem fejezi be tanulmányait, akkor ez hitellé minősül, amit vissza kell fizetni. Jelezte: természetesen kizárólag felmenő rendszerben lehet minden ilyen változtatást elképzelni.

Nem ördögtől való az integráció

A felsőoktatási integrációról azt mondta, egy eszköz, amely nem ördögtől való, javíthat a felsőoktatás hatékonyságán, színvonalán. Kezelni kell a kapacitási problémákat is, mert folyik egyfajta spontán integrációs felkészülés, mivel a kis vidéki főiskolák egyre nehezebben fenntarthatók a demográfiai csökkenés és a költségtérítéses hallgatók számának csökkenése miatt, mindenütt keresik a lehetséges megoldásokat. Megfontolandó, hogy ezt jogi eszközökkel kell-e gyorsítani, de kormányzati beavatkozásra szükség van, hogy az intézmények helyüket, feladatkörüket megtalálják. A kisvárosok jövője radikálisan megváltozna, ha megszűnne a felsőoktatás - jegyezte meg.

A bizottság vezetője indokoltnak tartja a képzések felülvizsgálatát. Az előző kormányok a bolognai rendszer bevezetésekor nagyon sok hibát követtek el - mondta, és egyik példaként a szakaprózódást említette. Csaknem hatszáz alap- és mesterképzési szak van, miközben az egyre átfogóbb szakok felelnek meg a modern, gyors technológiáknak, és tudják a hallgatókat felkészíteni. Így még inkább felvetődik a kérdés, hogy 30-40 helyen kell-e turisztikai, gazdasági képzést folytatni. 

Arra a felvetésre, hogy egyes hírek szerint a Széll Kálmán Terv szerint 88 milliárdot vonnának el a felsőoktatásból, azt mondta: ez nagyon nagy összeg, a felsőoktatás állami támogatásának csaknem 40 százaléka. A terv első verziója, amely ezzel együtt az önköltséges képzést is megszüntette volna, azt eredményezte volna, hogy a tömeges igényt kielégítő felsőoktatás megszűnik Magyarországon, és visszatért volna egy nagyon szűk, csak az elit számára elérhető felsőoktatás. Ha az önköltséges képzés megmarad, és a diákhitelrendszerrel a hozzáférés megőrizhető, akkor bizonyos kivonással is megőrizhető a tömeges igényeket kielégítő felsőoktatás. Ez azonban nagymértékű átalakítást igényel - jegyezte meg. "

KAPCSOLÓDÓ CIKK