Az autóból lőhettek Galgagyörkön a romagyilkosságok egyik tanúja szerint

2011.05.24. 12:09

A cigányok elleni támadások első helyszínéről, Galgagyörkről idéztek be kedden tanúkat a Pest Megyei Bíróságra a cigánygyilkosságokkal kapcsolatosan. Az egyik tanú szerint valószínűleg egy platós teherautóról adtak le lövéseket a cigányok által lakott galgagyörki utcában, más tanúk elmondták, 2008 júliusában még "gárdistaakciónak" hitték a támadást. A K. testvérek már korábban elismerték a galgagyörki támadást, K. Árpád akkor azt mondta: direkt nem lőttek emberre. A támadásban nem sérült meg senki.

Gépkocsiajtó csapódásáról, platós járműre ugró emberek zajáról beszélt a galgagyörki támadással összefüggésben beidézett egyik sértetti tanú a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat bizonyítási eljárásán kedden a Pest Megyei Bíróságon.
A Pest megyei település cigányok által lakott utcájában 2008. július 21-én éjjel támadtak vadászfegyverekkel lakóházakra, de sérülést nem okoztak. A kilenc támadás közül a galgagyörki akció volt az első.

Az emberölés és más bűncselekmények miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán O. József, aki feleségével, három kiskorú gyermekével és süketnéma édesapjával lakott együtt a megtámadott Rákóczi utcai házban, tanúként arról beszélt: közvetlenül a lövöldözés után egy gépkocsi haladhatott el a házuk előtt, és úgy emlékezett, "platós autó" lehetett, mert emberek ugorhattak fel rá, és a jármű ajtajának csapódását is hallani vélte.

Miszori László tanácsvezető bíró ismertette a tanú nyomozati vallomását, amelyben O. József azt állította, hogy egy autó haladt végig a Rákóczi úton, lassított, lövéseket adtak le, majd továbbment, és újra lőttek. Akkori vallomását arra hivatkozva, hogy "frissek voltak az emlékei", a keddi tárgyaláson fenntartotta.

Szomszédjai és a többi sértett viszont nem hallotta a járművet, ők villámfényben látott menekülő alakokról beszéltek, és "gárdistaakciónak" hitték a támadást.

Sörétet találtak a gyerekek ágyában

A vádirat szerint előzetesen megtervezett útvonalon, Püspökhatvan felől, egy földúton közelítették meg a vádlottak a települést, a domboldalról a kerteken át jutottak a házak közelébe, és ugyanarra menekültek el az autójukkal.

Az éjszakai támadás körülményeit felidézve a tanú azt mondta: vihar készülődött, de meg tudta különböztetni a villámlást kísérő hangokat és a fegyverek hangját, így tudta, hogy lövöldöznek, a hangok pedig egyre közelebbről jöttek. Az utcafronti szobában tartózkodott a gyermekeivel, és egy elhaladó autó hangját hallotta, majd fény szűrődött be az utcafronti, műanyag redőnnyel fedett ablakon, mert azt szétlőtték. Az ágyuk közvetlenül az ablak mellett volt, mellette pedig egy emeletes ágyon aludt a három gyermeke.

A lövöldözés után néhány perccel a szintén megtámadott szomszédok az utcán kiabáltak, hogy lövöldözés történt, és állítása szerint sok idő telt el, legalább fél óra, mire kiérkeztek a rendőrök.

O. József elmondása szerint szobájukban és az ablakkeret két szárnya között több sörétszemet is találtak, és a gyermekek emeletes ágyában is volt néhány ólomszem.

Egy szerelmi konfliktus miatt választhatták Galgagyörköt

A támadás idején neki és feleségének is volt munkája - tette hozzá. Nem értette, miért támadták meg, "tisztességesen élek, lopni nem járok" - mondta, de felidézte, hogy az egyik családdal kapcsolatos "szerelmi szál" miatt "volt egy kis hajcihő" cigányok és nem cigányok között, és később a Magyar Gárda segített elköltöztetni a nem roma származású családot. Vallomása szerint "nem a származási különbség", hanem a szerelmi ügy miatt alakult ki a konfliktus.

Az ügyészség szerint a vádlottak a sajtóban megjelent, egy roma és egy nem roma család között kirobbant konfliktus utáni költöztetőakcióról szóló híradások miatt döntöttek úgy, hogy az első támadást Galgagyörkön hajtják végre, és akciójukat egy hónapon át tervezték.

A K. testvérek már korábban elismerték a galgagyörki támadást

Az elsőrendű vádlott, K. Árpád és testvére, a másodrendű vádlott K. István már a nyomozati szakban elismerte a terhére rótt kilenc cselekményből a 2008. július 21-i galgagyörki, az augusztus 8-i piricsei és a szeptember 29-i tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos támadást, amelyeket a romák közötti félelemkeltés szándékával magyaráztak, és társukként nevezték meg P. Zsolt harmadrendű vádlottat, aki tagadja részvételét a bűncselekményben.

K. Árpád 2010. március 2-án, a Pest megyei településen tartott helyszíni bizonyítási eljáráson a nyomozóknak megmutatta, hogyan közelítették meg a korábban feltérképezett, cigányok által lakott utcát és hogyan adták le a lövéseket társai, ő pedig mintegy 300 méteres távolságból hogyan biztosította őket, és honnan lőtt rá összesen hatszor a Rákóczi úti, a villanyoszlop lámpája által megvilágított ház ablakára. Állítása szerint "nem akartak sérülést okozni", ezért nem lőttek emberre. Az ügyészség viszont ezen cselekményért is ötszörösen minősülő emberölés bűntettével vádolja őket a csoportosan elkövetett fegyveres rablás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés vádja mellett.