Semmi keresnivalója egy Vlagyimir Putyinhoz kötődő cégnek egy stratégiai magyar vállalatban - egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint ez is motiválta a kormányt, amikor visszaszerezte a Mol 21 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. Bár a kormány szerint nem kötöttek titkos alkut a háttérben, az [origo]-nak nyilatkozók szerint erre kevés esély van, nem vallana a pragmatikus orosz hozzáállásra. A vásárlás jót tehet a magyar-orosz kapcsolatoknak, mert az oroszok Mol-részesedése "zavaró mérges tüske" volt.

"Mindenki érezte, hogy a Mol-Szurgutnyeftyegaz közötti konfliktus ballasztként nehezíti a magyar-orosz kapcsolatok fejlődését, ez így mindenkinek rossz volt" - fogalmazott Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette:Magyar állami tulajdonba került az orosz Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,22 százalékos részvénypakettje. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, az állam a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretéből vásárolja meg a Mol-csomagot 1,88 milliárd euróért (mintegy 500 milliárd forintért).

A mérges tüske

"Egy éve tárgyalunk, most teremtődtek meg a feltételek, most kellett élni a lehetőséggel" - magyarázta az [origo]-nak a 21,2 százalékos Mol-pakett megszerzésének időzítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy magas rangú tisztségviselője. A politikus szerint a lépésnél a kormány előtt "egyetlen szempont volt, hogy nem szabad elszalasztani a lehetőséget".

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elmúlt féléves moszkvai tárgyalásainak a forrás szerint egyértelműen a Mol-ügylet volt a fő iránya. A Szurgut-ügy lezárásával a minisztériumi vezető szerint a magyar-orosz viszony is javulhat, egy "zavaró mérges tüske" kerül ki a két ország diplomáciai kapcsolataiból. Mostantól pedig "már nyugodtabban lehet tárgyalni az összes többi kérdésről is", például a Malévről vagy a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződésekről.

"Számtalan fórumon tették fel nekem a kérdést korábban is, hogy minek az államnak a Mol, hiszen úgyis külföldről vásároljuk a gázt, az olajat. Hát éppen ezért: a külföldi gáz-, és olajfüggőség csökkentése és az ország tárgyalási pozícióinak javítása érdekében kell erősíteni a társaságot, és benne az állam szerepét" - tette hozzá az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati tisztségviselő. Szerinte a Szurgutnyeftegaztól már az előző kormány is "meg akart szabadulni", de nem járt sikerrel. A Fidesz állítása szerint már ellenzékben is támogatta a szándékot, egy évvel ezelőtti kormányra kerülésekor pedig az egyik legfontosabb nemzetgazdasági célként határozta meg a részvények visszaszerzését.

"Semmi keresnivalója a stratégiai magyar energiavállalatban egy idegen érdekeltségű társaságnak, amelynek tulajdonosi háttere zavaros és áttekinthetetlen, de amelyről mégis mindenki tudja, hogy hová van bekötve" - mondta, és hozzátette, "szakmai és politikai berkekben is nyílt titoknak számít, hogy a Szurgut Vlagyimir Putyin érdekeltsége". A Szurgutot 2009-ben a brit Reuters a "legkevésbé transzparens orosz olajcégként" említette, hozzátéve, hogy "a cég részvényeinek 40 százalékáról nem lehet tudni, hogy kinek a kezében van, egyes piaci vélemények szerint ugyanakkor a cég 37 százalékát maga Putyin birtokolja".

A miniszterelnök szóvivője szerint tisztán piaci-gazdasági megállapodásról van szó, nincs a vásárlás mögött semmilyen más, akár politkai szándék, az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint azonban nem világos, hogy az oroszok miért adták el a Molban szerzett részesedésüket.

Szeretik a csomagokat az oroszok

"Nem tudok precedenst a közelmúltból arra, hogy egy orosz vállalat tisztán anyagi alapon, mindenfajta politikai ellentételezés nélkül eladta volna egy meghatározó európai energiaipari vállalatban birtokolt, jelentősebb részesedését" - mondta az [origo]-nak egy a magyar-orosz kapcsolatokat ismerő külpolitikai szakértő, aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte. Szerinte az 500 milliárd forintos vételár mellett "valószínűtlen, hogy ne lett volna a háttérben egyéb ok is", amely miatt a Szurgutnyeftyegaz eladta a Mol-ban szerzett részesedését a magyar államnak. "Az oroszok többnyire csomagban szoktak megállapodásokat kötni" - mondta

"A fő kérdés az, hogy a felek csomagban tárgyaltak-e" - mondta az [origo]-nak Weiner Csaba, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa is. Szerinte jellemző az oroszokra, hogy összekapcsolják az érdekeiket és "túlterjeszkednek az ágazaton", azaz olyan dolgokat kérnek egy megállapodás részeként, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az adott témakörhöz. Ilyen volt például, amikor 2010-ben az orosz-ukrán tárgyalások eredményeként Moszkva a szevasztopoli tengerészeti bázis használati engedélyének meghosszabbítását kérte az ukrán féltől a gázárak mérsékléséért cserébe. "Most jó pár dolog összegyűlt" - mondta Weiner a magyarországi orosz érdekekről.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán
500 milliárd forintot fizetett a magyar állam a Mol-részvénycsomagért

"Az orosz vállalatok stratégiája az, hogy igyekeznek bevásárolni magukat az európai energetikai cégekbe, hogy hatással lehessenek a vállalati döntésekre, és így garantálják a saját fő felvevőpiacukat, illetve befolyásolni tudják annak folyamatait" - mondta a neve elhallgatását kérő szakértő és hozzátette azt is, hogy szerinte a Szurgutnyeftyegaznak szintén ez volt a célja a Mol részvénycsomagjának megvételekkor, ugyanakkor az orosz vállalat a Mol tulajdonosaként az orosz gázvezetékek alternatívájának szánt, Nabucco vezeték tervezési folyamatába is bepillantást nyerhetett.

"Az oroszok pragmatikus tárgyalópartnerek" - mondta az [origo]-nak egy az orosz viszonyokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő magyar diplomata. Szerinte azért mentek bele a részvények eladásába, mert "megtalálták a számításaikat". A diplomata azt mondta, "kizárni semmit sem lehet", elképzelhető, hogy a részvényvásárlás egy nagyobb megállapodás része, "ezt csak azt tudja megmondani, aki ott volt".

A névtelenséget kérő szakértő szerint papíron a Szurgutnyeftyegazzal tárgyaltunk, de valójában a cégre befolyással bíró orosz államnak kellett rábólintania a részvények eladására. Szerinte jelenleg három olyan dolog vetődhet fel, amelyek érdekelhetik annyira az orosz államot, hogy belegyezzen a Mol-részvények eladásába: orosz metrókocsik vásárlása a BKV számára, de ez "összességében nem jelentős tétel"; a Paksi Atomerőmű bővítése is, amelyről Orbán Viktor 2009-ben azt mondta, hogy abból nem lehet kihagyni az oroszokat. A leglényegesebb pedig a hosszú távú, magyar-orosz gázszolgáltatási szerződés.

A külpolitikai szakértő szerint valószínűsíthető, hogy "Fellegiék bele fognak egyezni" a Paksi Atomerőmű bővítésében való orosz részvételbe. A magyar-orosz gázszerződés pedige 2015-ben lejár és meg kell hosszabbítani. "Kulcskérdés, hogy mennyi gáz vásárlására vállalunk majd garanciát, mennyi időre és milyen feltételek mellett" - mondta.