Önmagával vívja a nagy csatákat az egy éve kormányzó Fidesz

2011.05.30. 8:10

Bevált Orbán Viktor miniszterelnök jóslata, nem úszta meg néha éles belső viták és dezertőr akciók nélkül első évét a második Orbán-kormány. A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP mellett szinte egyáltalán nem rúghatott labdába az ellenzék, viszont összecsapott a kormány és a frakció, a Fidesz és a KDNP, és még mindig nem zárult le Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán különháborúja az oktatásügyben.

Mit csináltak egy év alatt a kormánypártok?

A megszavazott törvényekről, útjukra indított kezdeményezésekről itt olvashat - Túl van a kormány az akadálymentesítésen, most jönnek a nagy falatok
A képviselők aktivitásáról itt olvashat - Meggyes Tamás csak egy szót szólt - a parlament egy éve számokban

Mit gondolnak a frakcióvezetők az első évről?

"Időnként balhéba keveredem" - interjú Lázár Jánossal
"A mostani forgatókönyv a Fidesz malmára hajtja a vizet" - interjú Mesterházy Attilával
"Mi másként csináltuk volna" - Harrach Péter a KDNP-frakció első évéről
"Cserbenhagyták az országot" - interjú Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével



A kétharmados kegyelmi állapot nem tart örökké, ezért már a következő évben meg kell alkotni azokat a törvényeket, amelyek nemcsak az adott ülésen jelenlevő, hanem az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatását igénylik - erre figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember elején a kötcsei találkozón résztvőit. Orbán már akkor jelezte, tisztában van azzal, hogy a kormányon és a Fideszen belül is harcokra számíthat bizonyos ügyekben, és a párton belül is lehetnek majd "dezertőrök".

A második Orbán-kormány megalakulása óta eltelt egy évben egyetlen képviselő sem hagyta el a kormánypárti frakciókat, abban ugyanakkor igaza lett a miniszterelnöknek, hogy éles konfliktuisok alakultak ki a kormányon, illetve a Fideszen és a KDNP-n belül. Az elmúlt egy évben a kormányzó pártok túlsúlya és politikai módszerei kevés teret engedtek az ellenzéknek - vagy a parlamenten kívülről érkező kezdeményezéseknek -, az igazán komoly viták saját soraikon belül zajlottak.

A kormány megalakulásának első évfordulóján összegyűjtöttük azokat a vitákat, amelyek leginkább megosztották a kormányoldal sorait.

Alkotmánybíróság

Az elmúlt egy év legélesebb konfliktusát a kormánypártok az Alkotmánybírósággal (Ab) szemben vállalták, ami saját soraikban is vitákat gerjesztett. Miután Lázár János frakcióvezető tavaly októberben benyújtotta az Ab jogkörét korlátozó javaslatot, a Fidesz egyik befolyásos politikusa az [origo]-nak "durva és helytelen lépésnek" nevezte azt, a kormánypárti frakció egy másik, jogalkotási kérdésekben jártas tagja pedig úgy fogalmazott, "igencsak támadható" ez a megoldás. Névtelenséget kérő fideszes politikusok arról beszéltek az [origo]-nak, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is rosszallással fogadta Lázár javaslatát, ő azonban ezt soha nem erősítette meg.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Lázár János távozik az Alkotmánybíróság épületéből

A Fidesz Ab-t korlátozó lépése ellen még a kormánypártot igen ritkán kritizáló Magyar Nemzet című lap is vezércikkben tiltakozott, mondván "nem szerencsés a Fidesz reakciója". Lázár javaslata felzúdulást keltett a párt holdudvarában is: a háttérben számos jobboldaliként, konzervatívként számon tartott jogász is kritizálta, és alternatív jogi megoldásokkal árasztották el a Fideszt.

A Fidesz ezután némileg módosított az eredeti elképzelésen: nem a népszavazásra nem bocsátható témakörökhöz kötötték az Ab korlátozását, és úgy rendelkeztek, hogy bizonyos alapvető jogok sérelme esetén adó- és költségvetési törvényeket is vizsgálhasson a testület (amely élt is ezzel a 98 százalékos különadó második megsemmisítésekor). A korlátozás tovább él az új alaptörvényben is. Csak akkor válhat újra teljessé az Ab jogköre, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken (jelenleg 80 százalék körül van).

A Fidesz a kormány ellen

A kormány és a Fidesz-frakció közti konfliktus lett Rogán Antal képviselő egyik alkotmánymódosító javaslatából, amely egy korlátozott, konkrét területre vonatkozóan az alaptörvénybe kívánta foglalni a Médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nem támogatta a javaslatot, és azt nyilatkozta, hogy a kormány sem támogatja azt. A kormányfőhelyettes állítólag azt szerette volna, ha nem kapkodnak, és ezt a kérdést csak az új alaptörvényben rendezik. Rogán azzal érvelt, hogy a kormány nem foghatja rövid pórázra a Médiahatóságot, biztosítani kell az elnök számára, hogy maga határozza meg a különböző hírközlési hatósági díjak mértékét.

Az [origo] akkori információi szerint Orbán Viktor szándékosan nem foglalt állást az ügyben, nem is vett részt a javaslatról döntő frakcióülésen. Végül a frakció Rogán javaslatának támogatása mellett döntött. Navracsics meghátrált, és a név szerinti szavazáson maga is igennel voksolt a parlamentben.

Bencsik, Lázár és a távhőárak

Meglepő formában, egy Facebook-bejegyzésben bukkant a felszínre év elején egy másik, a kormány és a Fidesz-frakció közt feszülő vita. A konfliktus háttere, hogy a Fidesz frakcióvezetője módosító indítványt nyújtott be az energiatörvény parlament előtt lévő módosításához. Ez két lépcsőben, 25 majd 35 százalékkal venné vissza az úgynevezett kapcsolt és a zöld erőművek által megtermelt, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) átvett áram kialkudott árát, illetve megtiltotta volna, hogy rönkfa elégetésével termeljenek úgynevezett zöld áramot.

Bencsik János energetikai államtitkár nyíltan, a Facebookon szállt szembe Lázár javaslatával, amely szerinte "mind szakmailag, mind pedig politikailag vállalhatatlan", mert felrúgja a korábban kialakult kompromisszumot, ami arra volt hivatott, hogy megakadályozza a távhőárak 40 százalékos emelkedését (a KÁT-ból nagy arányban részesülnek azok az erőművek, amelyek a távhő mellett elektromos áramot is előállítanak). Lázár akkor az [origo]-nak azt mondta: azért állt elő a javaslattal, mert szerinte a jelenlegi rendszerrel csak "bizonyos érdekcsoportok" járnak jól.

A vitát Orbán beavatkozása simította el. A kormányfő februárban, a siófoki frakcióülésen azt ígérte: a kormány három héten belül megvizsgálja, hogyan lehetne úgy átalakítani a támogatási rendszert, hogy a távhőárak közben ne emelkedjenek. Márciusra ígért új javaslatot Lázár is, de az egyeztetések azóta is tartanak. Közben a Magyar Energiahivatal megbízásából a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is dolgozik az új távhőárakat megállapító módszer kidolgozásán.

Egymás ellen a Fidesz és a KDNP

A februári siófoki kihelyezett frakcióülésen a kiszivárgott hírek szerint éles vita alakult ki a kormánypártok közt. A saját frakcióülést tartó KDNP képviselői ugyanis sérelmezték, hogy a kereszténydemokrata Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójának a helyszínen kiosztott kivonata nem tartalmazta a magzati élet védelméről, a férfi és a nő között köttetendő házasságról, illetve a család védelméről szóló mondatokat, amelyeket a KDNP a leginkább fontosnak tartott volna.

Orbán a résztvevők szerint egy "ellentmondást nem tűrő kompromisszumot" ajánlott: a magzati élet védelmével kapcsolatban a kormányfő egyértelművé tette, hogy szó sem lehet az abortuszszabályok szigorításáról, az ugyanis a társadalom olyan széles rétegeinek ellenérzéseibe ütközne, ami a Fidesz és a kormány támogatottságára is hatással lenne. Arról ugyanakkor hajlandó volt tárgyalni, hogy a hiányolt három mondat végül bekerüljön az alaptörvény végleges szövegébe.

Az alaptörvény április 18-án elfogadott szövegébe végül bekerült, hogy a magzati életet védelem illeti, nem mondták ki ugyanakkor, hogy "az emberi élet a fogantatással kezdődik". Ez az ígéretek szerint azt jelenti, hogy változatlan marad az 1991-es magzatvédelmi törvény, és nem tiltják meg az abortuszt.

Megye vagy vármegye?

Egy szimbolikus, gyakorlati jelentőséggel nem bíró kérdésben lázadt fel a kormány és a Fidesz vezetése ellen a kormánypárti frakció egy része. Az új alaptörvény tervezetében eredetileg a régies hangzású vérmegyére cserélték volna a mai megyék elnevezését. Orbán a frakciótól külön érdeklődött arról, nem tartják-e anakronizmusnak a kifejezést, de az kifejezetten tetszett a kormánypárti képviselőknek. A vármegye elnevezés ellen lépett fel azonban Lázár János, aki úgy érvelt: a vármegyének van egy feudális, elnyomást idéző jelentése is.

Lázár módosító indítványt nyújtott be az alaptörvényhez, amely a vármegye helyett a megye kifejezést állította volna vissza, de a kormánypárti képviselők egy jelentős része - összefogva a Jobbikkal - leszavazta azt az alkotmányügyi bizottságban. Lázár nem adta fel, és állítólag Orbán is arra hajlott, hogy ne legyen vármegye, így végül a megye kifejezés mellett döntöttek.

Hoffmann és Pokorni vitája

Tavaly november óta zajlik - jobbára a nyilvánosság előtt - a vita Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár, illetve Pokorni Zoltán parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke közt a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciói miatt. A két szakpolitikus nézeteltérései mindkét fél szerint szakmailag, nem politikai vagy hatalmi természetűek, de a konfliktus immár annyira elmérgesedett, hogy Hoffmann állítólag etikai vizsgálatot kezdeményezett Pokorni ellen. Hoffmann szerint Pokorni Zoltán előre nem egyeztetett nyilatkozataival akadályozza a kormányzati munkát.

A közoktatási koncepció ügyében Hoffmannak a főként a takarékosságot szem előtt tartó Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) is meg kell küzdenie. Az NGM például anyagi okokból 2014 előtt nem lát lehetőséget a pedagógusok életpályamodelljének bevezetésére, az oktatási államtitkárság szerint azonban ennek elmaradása olyan károkat okozna, amely súlyos politikai következményekkel is járna. Az NGM a tanárok kötelező óraszámának emelését is szeretné, miközben az oktatási államtitkárság szerint a pedagógustársadalom óraszámcsökkentést vár.

Az oktatás terén folyó vitáknak egyelőre nem látszik a vége. A végső szót várhatóan a kormány, majd a parlament fogja kimondani az új köz- és felsőoktatási törvények elfogadásával.