A nevünk és a lakcímünk a kormány kérdőívének gyenge pontja

2011.05.30. 10:55

Pár hónap alatt kétszer is több millió levelet küldött ki a kormány, hogy megtudja a választók véleményét egyes terveiről. A téma mellett nagy különbség a kérdőívek között, hogy a második, szociális intézkedésekről szólón a kitöltők beleegyezését kéri a kormány ahhoz, hogy felhasználja az adataikat. Az [origo]-nak nyilatkozó adatvédelmi szakértő szerint ez önmagában nem problémás, de egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint a kormány hosszabb távra tervez.

"Aláírásommal... hozzájárulok ahhoz, hogy nevemet, lakcímemet, valamint a kérdőíven feltüntetett további adataimat a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv a nemzeti konzultáció eredményének értékeléséhez, továbbá a velem való további kapcsolattartáshoz jelen hozzájárulásom írásban történő visszavonásáig kezelje" - ez az apró betűs szöveg szerepel a kormány által kiküldött szociális konzultációs kérdőíven. A kérdőívet több mint nyolcmillió embernek postázták Orbán Viktor miniszterelnök kérésére, és tíz "a mindennapi élet szempontjából" fontos kérdés szerepel rajtuk.

A kormány nem most indított először konzultációt, februárban "Kérdések az új alkotmányról" címmel küldtek levelet. Akkor az alkotmányozással kapcsolatos témában tettek föl kérdéseket, a kérdőívet pedig a mostanihoz hasonlóan az emberek visszaküldhették a kormánynak, ha akarták. A két konzultáció azonban alapvetően különbözik egymástól, ugyanis a most visszaküldendő kérdőíven a válaszlehetőségek mellett a válaszadók személyes adatai, például a nevük és a lakcímük is szerepelnek, így a kormánynak visszaküldendő boríték az alkotmánnyal kapcsolatos konzultációval ellentétben nem névtelen.

Miért nem anonim?

"Nem a legkockázatmentesebb eljárás" - mondta az [origo]-nak Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a szociális konzultációról. Szigeti szerint az, hogy a kérdőíven a válaszadó neve és lakcíme is szerepel "felvet adatvédelmi kockázatokat", de - mivel az aláírással a válaszadó belegyezik az adatkezelésbe - "e tekintetben nem jogsértő, ameddig nem élnek vissza vele". "Személyes adat az, amely ésszerűen visszavezethető egy konkrét személyre" - mondta Szigeti, aki szerint emiatt a név és a lakcím mellett a kérdésekre adott válaszok is személyes adatnak számítanak, mivel azok a válaszadó politikai véleményét fejezik ki.

"El lehet gondolkodni azon, hogy mi értelme van annak, hogy ez nem anonim formában történik" - mondta Szigeti. Szerinte a konzultáció esetében nem érvényesül az átlátható adatkezelés elve, ugyanis a kormány nem tette világossá az adatkezelés módját, pedig Szigeti szerint ezt előtte akár az adatvédelmi biztossal is érdemes lett volna egyeztetni. A konzultációt tulajdonképpen közvélemény-kutatásnak lehet tekinteni Szigeti szerint, amelyre érvényes az 1995. évi CXIX. törvény egyik előírása, amely szerint "ha a közvélemény-kutató szerv és az érintett között kapcsolat jön létre, a kapcsolatfelvétel után haladéktalanul a név- és lakcímadatokat a közvélemény-kutatás egyéb adataitól le kell választani, azt elkülönítetten kell tárolni, és biztosítani kell, hogy a közvélemény-kutatással érintett személye ne legyen azonosítható".

"Nem látni előre, hogyan fogja ezt a kormány elkülöníteni" - mondta Szigeti, és hozzátette, hogy ezt úgy kellene elképzelni, hogy a nevet és a lakcímet "le lehetne tépni" a kérdőívről. A TASZ szakértője szerint a szociális kérdőív esetében csak korlátozott lehetőségek vannak az adatok felhasználására még úgy is, hogy a válaszadók az aláírásukkal beleegyeznek az adataik kezelésébe, mégpedig azért, mert az adatkezelést az előírások szerint célhoz kell kötni. Ez a kérdőíven szereplő apró betűs rész szerint a "nemzeti konzultáció eredményeinek értékelése" és a "további közvetlen kapcsolattartás".

Miért kerültek bele a 16 évesek?

"Adatbázis-építés, mi más?" - pár nappal a május eleji bejelentés után így kommentálta az [origo]-nak a szociális konzultáció elindítását egy magas rangú minisztériumi vezető. Az akció részleteit ismerő politikus szerint a kezdeményezéssel korábbi mulasztását akarta kiküszöbölni a miniszterelnök: a februárban indított alkotmányos konzultációban ugyanis elfelejtették az állampolgárok hozzájárulását kérni adataik későbbi felhasználásához. A forrás szerint azonban az aktív, a párbeszédben közreműködő szavazók nyilvántartására szüksége lehet még a Fidesznek. Ez az oka a kormánypárti politikus szerint annak is, hogy a kérdőíveket ezúttal nemcsak a választókorú, hanem a 16 év feletti állampolgároknak is megküldte a kormány - utóbbi fiatalok ugyanis éppen 2014-ben lesznek első szavazók.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Ez már a második konzultáció, amelyre levélben vár a kormány válaszokat

Szigeti szerint a kérdőív csak arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy összesítsék az eredményeket és "levelezzenek", másra nem. Leveleket pedig szerinte csak a szociális konzultációhoz kapcsolódó témában küldhetnek, például a kiértékelés eredményét, de más ügyhöz kapcsolódó kormányzati propagandaanyagokat például nem. Személyes adatokat tartalmazó adatbázist pedig nem építhetnek ki, mert jogszerűen csak egy aggregált, azaz a válaszokat névtelenül összesített adatbázis létrehozására van lehetőség.

Az [origo] megkereste az illetékes minisztériumi hivatalt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH), ahol közölték, hogy a korábbi konzultációhoz hasonlóan a borítékok bontása gépesítve lesz. "Az egyedüli emberi beavatkozást a kérdőívek borítékból történő kivétele és széthajtása igényli majd. Ezt követően a feldolgozás zárt informatikai rendszerben történik" - írta a KEK KH.

A KEK KH közölte továbbá, hogy ők a megismert személyes adatok adatkezelői. Ezek szerint a személyes adatok tárolása is a minisztériumi hivatal hatáskörébe tartozik. Az [origo] adatbázis-kiépítésre vonatkozó kérdésére a hivatal azt válaszolta, hogy "csak azon személyek adatait (név, lakcím és a kérdőíven feltüntetett további adatok) használja fel a nemzeti konzultáció eredményeinek értékeléséhez és a további közvetlen kapcsolattartáshoz, akik hozzájárultak ehhez", tehát akik az aláírásukkal erre felhatalmazást adtak. A kialakítandó adatbázis formájára, illetve arra, hogy a nevet/lakcímet, illetve a kérdésekre adott válaszokat külön vagy egyben fogják-e tárolni, a minisztérium sajtóosztálya nem tért ki a válaszlevelében.

Miért kell a vonalkód?

Kérdéseinkkel megkerestük a konzultációs kérdőív tartalmi részéért felelős Miniszterelnökséget is, és többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen adatbázist kívánnak létrehozni a válaszadók által küldött személyes adatokból, illetve, hogy milyen ügyekkel kapcsolatban fognak kapcsolatba lépni a válaszadókkal a továbbiakban. A Miniszterelnökség a válaszában erről azt írta, hogy "a Szociális Konzultáció lebonyolítása során mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártunk és járunk el".

A kérdőívekkel kapcsolatban az adatvédelmi biztos is vizsgálatot indított. "Jóri András hivatalból vizsgálja a szociális konzultáció adatkezelésének feltételeit, illetve körülményeit" - közölte az [origo] megkeresésére az adatvédelmi biztos irodája. Állításuk szeint a biztoshoz a szociális konzultáció adatkezelésére vonatkozóan több panasz is érkezett, de a biztos már ezek előtt elindította a vizsgálatot, amelynek az eredménye hamarosan várható. Korábban az Alkotmányozással kapcsolatos konzultáció miatt a biztos nem vizsgálódott.

A kérdőíven szerepel egy vonalkód is, amelyet korábban az MSZP is kifogásolt, mondván, hogy a kormány "személyre lebontva" tudni fogja, ki hogyan válaszolt az általa feltett kérdésekre. Az [origo] kérdésére a KEK KH közölte, hogy a kérdőív két vonalkódot tartalmaz, "az egyik vonalkód a borítékolást segítő technikai vonalkód", a másik pedig egy "véletlenszerűen generált azonosító szám, amely a kiküldött kérdőívre érkező válaszok feldolgozáshoz szükséges".

A szociális konzultáció elindítását május 1-jén, saját Facebook-oldalán jelentette be a miniszterelnök. A konzultáció kérdéseit elolvashatja itt.

Adatbázisok a Fidesz körül

Bár a párt ezt hivatalosan minden alkalommal tagadta, többször felmerült a gyanú, hogy a párt évek óta használ és épít választói nyilvántartásokat, és ezt az [origo]-nak több forrás is megerősítette. Az első ilyen alkalom az akkor még ellenzéki párt 2004-es nemzeti petíciós aláírásgyűjtése volt, az akkor összegyűlt információkat - tulajdonképpen a párt szimpatizánsainak listáját - később a 2005-ös köztársasági elnöki jelölés előtti szimpátia-aláírásgyűjtéskor, majd az országgyűlési, illetve önkormányzati választások alkalmával frissítették.

"7-13-16 így kell menni sorjában, ezekhez kell bekopogtatni. Itt is vannak jelek, hogy van, aki ideadta, van, aki nem adta, van, akit nem tudtunk elérni. Tehát lényeg, hogy ha ideadta, akkor pipáld ki. Ha nem adta ide, elküldött a francba, akkor írd oda, hogy elküldött a francba, vagy MSZP-s, vagy valamit írj ide megjegyzésként. Ha meg nincs otthon, akkor ne írj semmit, akkor tudod, hogy oda vissza kell menni. Mondjuk, 200 ezer aláírást kell összegyűjteni a Fidesznek országosan, azt hamar összegyűjtjük. De nekünk az a célunk, hogy mindenkit érjünk el" - ezt az eligazítást például a vizitdíjas népszavazás kampányában adta a Fidesz egyik választókerületi vezetője egy aktivistának. Az eligazítás szövege a Magyar Rádió birtokába jutott hangfelvétel alapján vált ismertté 2007-ben.

A felvételen az utasításokat adó személy azt is közölte az aktivistával, hogy gyakorlatilag nem számít, mennyi aláírást gyűjt, mert az elsődleges cél nem ezek számának maximalizálása, hanem az adatbázis frissítése, és hogy a későbbi mozgósítás érdekében az önkéntesek minden, a nyilvántartásban szereplő választót felkeressenek. A Fidesz tavaly a parlamenti és az önkormányzati választás előtt is mozgósított, a párt jelöltjei a hivatalosan szükséges ajánlószelvény-mennyiség összegyűjtése után is folytatták a cédulák gyűjtését.

A Fidesz egyik vezető politikusa a konzultáció elindítása után az [origo]-nak azt mondta, hogy a párt elnökségében is vita alakult ki arról, hogy "kilóg a lóláb".



KAPCSOLÓDÓ CIKK