Visszaszólt Szijjártónak a szociális konzultációt bíráló ombudsman

Az adatvédelmi biztos szerint nem mondott igazat a miniszterelnök szóvivője, amikor azt állította, hogy többször egyeztettek a később törvénysértőnek talált nemzeti konzultációs kérdőívről. Jóri András ombudsman szerint a kérdőívet nem mutatták meg neki a kiküldés előtt, és amikor először hallott róla, már nem lehetett változtatni rajta. Eközben az LMP frakcióvezetője feljelentést tett a rendőrségen a szociális kérdőív adatkezelési eljárása miatt.

Nem egyeztetett az adatvédelmi biztossal az a hivatal, amely kiadta a kormány szociális konzultációjára vonatkozó, később jogsértőnek talált kérdőívet - közölte az ombudsman titkársága szerdán. Jóri András adatvédelmi biztos kedden jelentette be, hogy adatvédelmi szempontból törvénysértő a Szociális Konzultáció 2011 kérdőíve, mire Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azzal vádolta meg, hogy "személyes motivációk" miatt támadja az adatgyűjtést. Szijjártó állította, hogy a hivatal előre egyeztetett a biztossal a kérdőívről, Jóri szerint azonban erről szó sem volt.

"A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezetője a [szociális konzultációs] levelek kiküldése előtt egyetlen alkalommal, május 5-én találkozott Jóri András adatvédelmi biztossal" - írta szerdán az ombudsman titkársága. "A KEK KH vezetőjének tájékoztatása alapján, a kérdőíven ekkor már nem volt mód semmilyen változtatásra, ennek ellenére azt a biztosnak nem mutatták meg" - tették hozzá. A biztos öt nappal később indított vizsgálatot a kérdőív jogszerűségéről, és már jóval a levelek kiküldése után szerzett olyan információkat, amelyek alapján a kérdőíveket jogszerűtlennek találta.

Jóri arra jutott, hogy a szociális konzultáció során összegyűjtött válaszok a "politikai vélemény körébe sorolhatók", ezért a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rájuk. A nevet is tartalmazó kérdőívekkel a válaszadóra nézve részletes (például lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása szerinti) profilokat is ki tudnának alakítani az adatkezelők. Mivel a biztos szerint a kérdőíven az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos volt, a konzultációs adatbázist nem szabad kezelni (Jóri megállapításairól itt olvashat bővebben).

Szerdán egyébként a szociális kérdőív adatkezelési eljárása miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője a személyes adattal való visszaélés és az arra való felbujtás miatt fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz.

Szijjártó Péter ezek után közölte, hogy a szociális konzultáció megkezdése előtt a kormány által kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala felvette a kapcsolatot az adatvédelmi biztos hivatalával, és a KEK KH vezetői "több személyes egyeztetést folytattak" az ombudsmannal, illetve munkatársaival. "Ezek során - érvelt Szijjártó - egyszer sem hangzott el kifogás a személyes adatok védelmével kapcsolatban."

Jóri szerdai közleményére Szijjártó Péter is közleménnyel reagált. Eszerint "a KEKKH vezetője és munkatársai összesen három alkalommal tájékoztatták az adatvédelmi biztost és kollégáit a Szociális Konzultáció kérdőívéről, annak megszemélyesítési módjáról valamint a feldolgozás menetéről. Ezen alkalmakkor sem az adatvédelmi biztos, sem kollégái semmifajta kifogást nem jeleztek [...] Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy állásfoglalását egy nappal azután tette közzé, hogy megkapta az ombudsmanokról szóló törvényjavaslatot, amely az ő jelenlegi pozícióját nem tartalmazza".

A szociális konzultáció keretében a kormány a mindennapi élet szempontjából fontosnak ítélt kérdéseket küldött minden 16 év feletti állampolgárnak. A kérdések között olyanok szerepelnek, mint az, hogy inkább munkalehetőséget biztosítson-e az állam, mit kezdjenek a devizahitelekkel, a közüzemi díjakkal, a nyugdíjakkal és az oktatással. A kérdőívek példányain azonosító vonalkód is található, és szerepel rajtuk a válaszadó neve, valamint lakcíme is (a konzultáció részleteiről itt olvashat).