Több ponton átírná Rogán a médiatörvényt

2011.06.11. 22:17

Rogán Antal törvényjavaslatot nyújtott be a médiatörvény módosítására, amely köztartozások módjára tenné behajthatóvá a médiahatóságnak fizetendő díjakat és a médiatörvény alapján kiszabott bírságokat, és egyévnyi jövedelmének megfelelő kártalanítást állapítana meg a médiahatóság elnökének megbízatása megszűnésekor.

Rogán Antal pénteken terjesztette be az Országgyűlésnek az egyes hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát, amely az elektronikus hírközlésről, a közigazgatási hatósági eljárásról és a digitális átállás szabályairól szóló jogszabályok mellett a médiatörvényen és a médiaalkotmányon is változtatna.

Javaslata adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítené a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjakat, igazgatási szolgáltatási díjakat, valamint a médiatörvény által kiszabott bírságokat. Rendelkezik egyúttal az eljárási bírságok alsó határának eltörléséről is, miközben azok plafonján nem változtat.

A fideszes képviselő indoklása szerint a médiatörvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen médiaszolgáltatások révén látják el a feladatukat, és nem ad iránymutatást arra nézve sem, hogy mely szerv határozhat arról, hány médiaszolgáltatást és milyen műsorterjesztési megoldásokkal működtessenek a közmédiumok. Rogán Antal a médiatanácshoz telepítené ezeket a döntési jogköröket azzal a korlátozással, hogy a testületnek konzultálnia kell e kérdésekről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával.

A tervezet szerint a médiatanács - a gazdaságosság és a közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.
A módosítás emellett lehetővé tenné, hogy az MTVA vállalkozási tevékenységet végezzen, és e jog átengedéséért ne fizessen ellenértéket a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania.

Bekerülne a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző tizenkét havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti  meg őket.

Változhatnak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogkörei is, az eddigieken túl a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a szakminiszter hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket is véleményezheti.

Rogán Antal javaslata mindemellett számos technikai módosítást tartalmaz. Pontosítaná például, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve kell teljesíteniük azt a kvótát, amely szerint 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Az előterjesztés azt is kimondja, hogy a médiahatóságnak a többi médiaszolgáltatóhoz hasonlóan a közszolgálatiakról is nyilvántartást kell vezetnie.

Ugyancsak változás, hogy ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.


A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmányt is pontosítaná a fideszes képviselő. Eszerint bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás azonban egyértelműsíti, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.