A lágyékon rúgott gyerektől az összefirkált diplomáig - mitől bolydult fel az iskolák élete 2010-ben?

2011.06.19. 17:56

Szabad-e interneten gyalázni osztálytársakat? Előírhatja-e a tornatanár, hogy milyen színű nadrágot hordjanak a gyerekek? Jár-e ebéd az allergiás gyerekeknek? Ilyen kérdésekkel is fordultak tavaly az oktatási jogok biztosához. A biztos most elkészült jelentése szerint a diákok többet panaszkodnak, de azért őket sem kell félteni.

Tavaly 828 közoktatási és 527 felsőoktatási és 56 szakképzési panaszt nyújtottak be az oktatási jogok biztosához. A tanulók és hallgatók voltak az aktívabbak (650 panasz), a tanároktól felenannyi kifogás érkezett, mint tőlük.

Ezt azt jelenti, hogy nem változott lényegesen az ombudsmanhoz tavaly érkezett panaszok száma a megelőző évekhez képest. 2009-ben például 885 beadványt kapott a biztos a közoktatás és 587 panaszt a felsőoktatás területéről, és két évvel ezelőtt  is kétszer olyan aktívak voltak a diákok (634 panasz), mint tanáraik (335 panasz).

Az oktatási jogok biztosa, jelenleg Aáry-Tamás Lajos nem hatósági személy, vagyis nem dönthet az egyes ügyekben, de a hozzá érkezett beadványokat megvizsgálhatja, egyeztetést kezdeményezhet az érintettek között, és az ügyben ajánlásokat tehet.

Az ombudsman 2010-es beszámolója szerint a legtöbb panasz az iskolai agresszióról, a tanulók és a tanárok jogairól, illetve a felsőoktatási intézmények által szedett és biztosított juttatások miatt érkezett. Az [origo] átnézte, hogy miért panaszkodtak tanáraikra a diákok és mi volt túl sok az oktatóknak.

Mi jár egy lágyékon rúgásért?

Az oktatási jogok biztosa az egyik legsúlyosabb jogsértésnek a testi fenyítést tartja. A hivatalhoz tavaly érkezett olyan panasz, amely arról szólt: egy általános iskolai tanárnő lágyékon rúgott egy kilencéves tanulót az iskola mosdójában, mert a fiú korábban összeveszett a tanárnő gyerekével. Az iskolaigazgató azt mondta az ombudsmannak, hogy a pedagógus megrovást kapott, és megbánta a tettét.

A biztos jelentése szerint - a panaszok alapján - sokkal gyakoribb, hogy egy diák bántalmazza tanárát. Több olyan beadványt kapott az ombudsman, hogy egy tanuló "rugdossa, ütlegeli és hangosan szidja a pedagógusokat", de gyakori a lelki bántalmazás, vagyis a "folyamatos sértegetés és a gúnyos hangnem" használata. A biztos jelezte, hogy a pedagógusokat is megilleti az emberi méltósághoz és személyiségi jogaik védelméhez való jog, így az intézmény ilyen esetekben fegyelmi eljárást indíthat.

Lehet sértegetni az osztálytársakat az interneten?

Egy tanár azért fordult a biztoshoz, mert a diákok egy internetes közösségi portálon "társaikat és tanáraikat sértő, rágalmazó, trágár megjegyzéseket" írtak.

A hivatal szerint ez "a bűncselekmény gyanúját is felvetheti, hiszen akár a rágalmazás és a becsületsértés is megvalósulhat", így a a hivatal azt javasolta, a pedagógusok fontolják meg a feljelentést. A biztos azt is ajánlotta, hogy szakemberek is beszéljenek a diákokkal az esetről, mert "a gyermekek nincsenek tisztában tettük súlyával és kockázatával".

Jár az ebéd a lisztérzékenyeknek is?

Több panaszt kapott a biztos amiatt, hogy egyes iskolák állítólag megtagadták az élelmiszerallergiás gyerekek étkeztetését. Liszt-, tej- és tojásérzékeny, illetve cukorbeteg gyerekek szülei azt kifogásolták, hogy a diákoknak nem biztosítják a diétás ellátást.

Az ombudsman tájékoztatta az iskolákat, hogy "ha az intézmény biztosítja minden gyermek számára az étkeztetést, akkor csupán élelmiszerallergiára hivatkozva azt nem tagadhatja meg, és biztosítani kell a speciális étrend szerinti ellátást is".

Forrás: MTI/Varga György

Elő lehet írni a tornanadrág színét?

Egy szülő azt sérelmezte, hogy az újonnan érkezett testnevelő tanár kötelezővé tette az órákon az új formaruhát, kék nadrágot, fehér pólót, fehér zoknit, míg az előző tornatanár a fekete nadrágot követelte meg.

Az ombudsman állásfoglalása szerint a tanár csak olyan felszerelés megvásárlását kérheti a tanulóktól, amelyek nélkülözhetetlenek az órán. A jogszabály szerint "minőség, típus és ár megjelölése nélkül határozhatja meg a pedagógus a felszerelést". Vagyis a meghatározott szín előírása ebben az esetben jogszabályellenes.

Vissza lehet kérni az osztálypénzt?

Több beadványt kapott a biztos tavaly az osztálypénzről is. Egy szülő azért fordult a hivatalhoz, mert állítása szerint a tanévzárón minden az osztályban tanuló diák kapott ajándékkönyvet, kivéve az ő gyermekét, akit ez nagyon megviselt. A szülő - a család anyagi helyzete miatt - nem tudta befizetni az osztálypénzt.

Az iskolaigazgató arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a szülők döntöttek úgy, hogy az osztálypénzzel elmaradó szülő gyermeke nem kap ajándékot - csak bizonyítványt és egy osztályképet.

A biztos állásfoglalása szerint a jutalomkönyvet nem oszthatják szét akkor, amikor a nem fizetők is jelen vannak. "A gyermekek családjuk anyagi helyzete miatt olyan helyzetbe kerülnek, mely számukra méltóságsértő" - áll a jelentésben. Az igazgató elfogadta a biztos kezdeményezését, és intézkedik, hogy máskor ne legyenek jelen azok, akik nem kapnak ajándékot.

Egy másik szülő arról érdeklődött, hogy iskolaváltásnál igényt tarthat-e a befizetett osztálypénz fel nem használt hányadára. A biztos tájékoztatta a szülőt, hogy az osztálypénz nem az iskoláé, hanem a szülői közösség gazdálkodik vele. Vagyis a fel nem használt összeg vissza is igényelhető, amennyiben a tanulói jogviszony megszűnik.

Átjavíthatja a dékán a diplomát?

A felsőoktatásból érkező panaszok többsége a diplomák kiadásáról, illetve az intézmények által szedett díjakról szólt. Több tucat megkeresés érkezett a hivatalhoz arról, hogy a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga alól mikor jár mentesség. A biztos mindenkit tájékoztatott, hogy menetességet kizárólag a fogyatékossággal élő hallgatók, valamint - bizonyos feltételek fennállása esetén - a negyvenedik életévükben felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők kaphatnak.

Egy gyógytornász azért fordult a biztoshoz, mert az intézmény hibásan állította ki az oklevél minősítését, közepes helyett elégséges minősítést írt. Miután az intézmény is elismerte a tévedést, a hibás oklevelet küldte vissza a "belső borítóra tett dékáni bejegyzésekkel". A gyógytornász szerint emiatt folyamatosan magyarázkodásra kényszerül, ha bemutatja valahol a diplomát.

A dékán a vizsgálatot indító ombudsman kérdésére azt válaszolta, hogy azért nem állított ki új diplomát, mert az oklevél kiállítása során nem követtek el hibát, "csupán a hallgató értelmezése szerint az alkalmazott kerekítések nem feleltek meg az általa alkalmazott ügyrend értelmezése szerinti módszernek". Az oktatási jogok biztosa szerint viszont az oklevél ilyen módon történő javítása a törvény alapján nem lehetséges, ráadásul az egyenlő bánásmód elvét is sérti, így az ombudsman új diploma kiadását kérte, amelynek végül eleget is tett a dékán.

Forrás: MTI/Balaton József

Mikor nem kaphatja meg ösztöndíját az éltanuló?

Több beadványt kapott a hivatal a felsőoktatási támogatásokról és térítési díjakról is. Az ombudsman arról tájékoztatta a hallgatókat és az intézményeket, hogy nem lehet tízezer forintos adminisztrációs díjat szedni a beiratkozásért államilag támogatott képzésben, és diplomaosztó ünnepségért sem lehet pénzt kérni, ha kötelező a részvétel.

Két bolognai képzésben tanuló hallgató azzal kereste meg az ombudsmant, hogy megpályáztak a kimagasló teljesítményért járó köztársasági ösztöndíjat (idén havonta 34 ezer forint az összege). Bár az intézmény a rangsor első két helyére sorolta a diákokat, mégsem kaphatták meg, mert az alapképzést ugyan befejezték, és a pályázat elbírálásának időpontjában még nem dőlt el, felveszik-e őket mesterképzésre.

Az ombudsman azt állapította meg, hogy a jelenlegi rendelkezések alapján a mesterképzésbe átlépő hallgatók nem jogosultak részt venni a köztársasági ösztöndíj pályázatában, még akkor sem, ha kitűnő tanulók. A hivatal azonban megkezdte egy jogalkotási javaslat kidolgozását, amely tisztázza a mesterképzésbe átlépők jogviszonyát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK