Nemzeti emlékhely lesz a budai Várnegyed és a pesti Kossuth tér

2011.06.15. 13:23

Kilenc magyarországi helyszínt nyilvánítana nemzeti emlékhellyé a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosító javaslat, amely részletesen szabályozná a helyszínek kezelésének kérdéseit és az emlékhellyé nyilvánítás kritériumait is. A Hősök terén kívül a kilences listán most a budai Várnegyed, a pesti Kossuth Lajos tér, a debreceni református nagytemplom és az ópusztaszeri történelmi emlékpark is szerepel.

A kormány május 11-i ülésén döntött arról, hogy a történelmi emlékhelyekről és a nemzeti emlékhelyekről szóló új szabályozás - a korábbi kezdeményezésekkel ellentétben - nem önálló jogszabályként, hanem az örökségvédelmi törvény módosításával, annak rendelkezései között jelenik meg. A módosító javaslatot június 10-én nyújtotta be a szaktárca az Országgyűlésnek.

Új elem a törvényjavaslatban, hogy a 2. melléklet tételesen felsorolja a nemzeti emlékhelyeket. A törvényjavaslat mellékletében szereplő helyszíneket egy kivétellel a friss törvénymódosítás nyilvánítaná nemzeti emlékhellyé, így nem csupán listába foglalásról van szó.

Az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvénnyel már nemzeti emlékhellyé nyilvánította a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét. A Hősök terén kívül a kilences listán most a budai Várnegyed, a pesti Kossuth Lajos tér, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, a debreceni református nagytemplom és kollégium, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, valamint a székesfehérvári romkert szerepel.

A kulturális államtitkárság hangsúlyozta, a törvényjavaslat egyeztetése és tárgyalása során érdemi vitának van helye a nemzeti emlékhellyé nyilvánítandó helyszíneket illetően, de a szöveg nem zárja ki annak lehetőségét, hogy újabb emlékhelyek is felkerüljenek a listára.
Az előterjesztés definiálja a történelmi emlékhely fogalmát - "a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít" -, valamint meghatározza, mely helyszín lehet nemzeti emlékhely: "a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít".

A törvénytervezet rögzíti a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat, ezek ellátásához pedig költségvetési pénzeszközöket rendel. A javaslat szerint a történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről továbbra is a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság gondoskodik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK