Még két évig maradhatna három jelenlegi ombudsman

2011.06.17. 19:39

A közigazgatási tárca pénteken benyújtotta a parlamentnek az egységessé váló országgyűlési biztosi rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatát. Szabó Máté mandátumának 2013-as lejártáig új beosztásban dolgozhatna tovább a mostani kisebbségi és a jövő nemzedékeket képviselő ombudsman.

A közigazgatási tárca pénteken az Országgyűlés elé terjesztette az egységes országgyűlési biztosi rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Az új jogszabály megalkotására a jövő év január 1-től hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, és a változás is az új alkotmánnyal egy időben léphet érvénybe.

A törvényjavaslat indoklása szerint a kormány az alapvető jogok hatékonyabb és teljesebb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett tövényjavaslat értelmében ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) a jövőben az alapvető jogok biztosa dolgozna, alatta pedig két helyettese, az úgynevezett különbiztosok.

A törvény átmeneti rendelkezése szerint az alapvető jogok biztosa jogutódja lesz a mostani általános,  a kisebbségi és a jövő nemzedékek biztosának. A törvény a hatálybalépéskor nem érintené a hivatalban lévő állampolgári jogok országgyűlési biztosának megbízatását, de tisztségének elnevezése alapvető jogok biztosára változna (a posztot jelenleg Szabó Máté tölti be). Két különbiztosa a mostani jövő nemzedékeket képviselő, valamint a mostani kisebbségi biztos lenne addig, amíg Szabó Máté megbízatása meg nem szűnik, vagyis 2013-ig.

Az [origo] korábbi cikke szerint a mostani biztosok többsége felháborodott az egységesítési terveken, mert állításuk szerint a erről velük egyszer sem egyeztettek (erről bővebben itt olvashat).

Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel hat évre.  A köztársasági elnök tenne javaslatot az alapvető jogok biztosának személyére, míg utóbbi pedig a különbiztosok személyére. Az alapvető jogok biztosa gyakorolja majd a tervek szerint a különbiztosok felett a munkáltatói jogokat (a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének kivételével).

Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

A parlament elé került az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat is, mely a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot (ez az adatvédelmi ombudsman helyébe lépne). A hatóság a tervezet szerint a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal visszaélőket. Az indítvány új fórumot hozna létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját a felállítani kívánt hatóság elnöke vezetné.

KAPCSOLÓDÓ CIKK