Az egyházak jogállásáról és az ombudsmani rendszer átalakításáról szóló kormányoldali javaslatok általános vitáját tartják csütörtökön a parlamentben. A két új jogszabály megalkotására az új alkotmány elfogadása miatt van szükség, a változtatások azzal egy időben léphetnek érvénybe jövő év elején.

A kormány az alapvető jogok hatékonyabb és teljesebb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől.  A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) a jövőben az alapvető jogok biztosa dolgozna, alatta pedig két helyettese, az úgynevezett különbiztosok.

A törvény átmeneti rendelkezése szerint az alapvető jogok biztosa jogutódja lesz a mostani általános,  a kisebbségi és a jövő nemzedékek biztosának. A törvény a hatálybalépéskor nem érintené a hivatalban lévő állampolgári jogok országgyűlési biztosának megbízatását, de tisztségének elnevezése alapvető jogok biztosára változna (a posztot jelenleg Szabó Máté tölti be). Két különbiztosa a mostani jövő nemzedékeket képviselő, valamint a mostani kisebbségi biztos lenne addig, amíg Szabó Máté megbízatása meg nem szűnik, vagyis 2013-ig.

Mint arról korábban beszámoltunk, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint az új alkotmánnyal is ellentétes a parlament előtt lévő törvényjavaslat. Szabó Máténak, az állampolgári jogok biztosának ugyanakkor tetszik az új, egységes rendszer.

Szintén csütörtökön tartják a  lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ez 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít; ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban.

Nevesít viszont több "jelentős közcélú tevékenységet" ellátó egyházat, köztük a Hit Gyülekezetét és a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét is. Az egyházak nyilvántartása a törvényjavaslat szerint ezentúl a Fővárosi Bírósághoz kerülne.

A törvényjavaslat szerint az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, "amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot". Az is szerepel benne, hogy biztosítani kívánja az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal".