"Mosolyt varrtak" a magyar diákokkal beszélgető kínai kormányfő arcára

Laza volt, és közvetlen a kínai miniszterelnök azon a pénteki rendezvényen, ahol magyar diákokkal találkozott az ELTE épületében. A 24 év után első kínai miniszterelnökként Magyarországra látogató Ven Csia-pao rövid beszédében megemlítette Petőfit, azt mondta, hogy szerinte nehéz kirakni a Rubik-kockát, Kína gazdasága pedig azért dübörög szerinte, mert nyitottak más kultúrákra is.

Kungfu- és tajcsibemutatóval és a Szabadság, szerelem című Petőfi-vers eléneklésével köszöntötték pénteken délután az európai látogatásának első, budapesti állomásán megjelenő Ven Csia-pao kínai miniszterelnököt az ELTE egyik Múzeum körúti épületében. Az államfő után a legmagasabb politikai tisztséget betöltő Ven pénteken érkezett meg Budapestre, 24 év után ő az első kínai kormányfő, aki Magyarországra látogatott.

Ven Csia-paót még Orbán Viktor miniszterelnök hívta meg 2010. novemberi, sanghaji látogatásán. Ven szombaton találkozik Orbánnal, ezt követően gazdasági megállapodásokat köt egymással a két ország. A kínai kormányfő gazdasági fórumon is részt vesz a Magyar Tudományos Akadémián, valamint Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével is találkozik. Budapestről Németországba, majd Nagy-Britanniába utazik.

Petőfit is megemlítette

"A rendezvényen Ven Csia-pao is felszólalt, de ötpercesre tervezett beszéde körülbelül húszpercesre nyúlt a folyamatos tapsolás és a fordítás miatt" - mondta az egyik résztvevő kínai szakos diák a nem zártkörű, de csak előzetes regisztráció után felkereshető rendezvényről. Egy másik résztvevő szerint körülbelül kétszázan lehettek, felerészben ELTE-s diákok, felerészben Magyarországon élő kínaiak. Az ELTE-s diákoknak két héttel a rendezvény előtt e-mailben kellett regisztrálniuk, de így sem juthatott be mindenki, amelyet a szervezők azzal indokoltak, hogy "a jelentkezők száma jelentősen meghaladta a vártat". Az [origo] megkeresésére a rendezvény egyik szervezője korábban azt mondta, hogy a kínai fél kérésére magyar újságírókat sem fognak beengedni a rendezvényre.

A megkérdezett résztvevők szerint Ven Csia-pao főleg a kínai-magyar kapcsolatok fontosságáról beszélt, de szót ejtett a fiatalokról is. "Azt mondta, hogy a magyar és a kínai nép között nagy barátság van, de hogy miért, az nem derült ki, pedig kíváncsiak lettünk volna" - mondta egy hallgató.

A résztvevők szerint Ven Csia-pao beszélt a magyar kultúráról is, említést tett 14 magyar Nobel-díjasról, a Szent-Györgyi Alberthez köthető C-vitaminról, Petőfi Sándorról és a Rubik-kockáról. "A Rubik-kockáról azt mondta, nagyon nehéz kirakni, ő is próbálta" - mondta egy résztvevő, bár egy másik társa szerint csak "érdekesnek találta", de nem derült ki, kipróbálta-e.

Laza és nyitott volt

A felszólalása után hárman kérdezhettek tőle. Egy nyolc év körüli kislány például azt kérdezte, hogyan tudna Pekingben egyetemre járni, amire azt válaszolta Ven, "szeretettel várja", és különböző tanácsokat adott neki a tanulásról. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, Kína annak köszönheti a gyors fejlődését, hogy elkezdett nyitni a különböző kultúrák felé.

Ven Csia-pao (középen) Réthelyi Miklós (jobbra) nemzeti erőforrás miniszter mellett

A megkérdezettek szerint Ven, bár sok testőr vette körül, nagyon laza és nyitott volt, egyszerű öltönyt viselt, és többekkel is kezet fogott. Több résztvevő is azt mondta, olyan volt, mint egy "kedves, öreg bácsika". "Olyan volt, mintha fel lett volna varrva rá egy mosoly" - mondta az egyik résztvevő a megkérdezettek szerint folyamatosan mosolygó miniszterelnökről. "Látszott, hogy jól érezte magát velünk" - tette hozzá társa.

"Az embert nem veti szét az ilyen protokollrendezvény, de ez teljesen rendben volt" - mondta egy kínai szakos hallgató. Azt állította, a szervezőktől kaptak kínai és magyar zászlókat, amelyeket Ven Csia-pao érkezésekor kellett lengetni. A miniszterelnök hosszú tapsokat is kapott, de szerinte ez normális, mert Kínában ennek régi hagyománya van, és semmi köze nincs a személyi kultuszhoz.

Fejlődő kapcsolat

Ven látogatása az Orbán-kormány külpolitikai stratégiájának eddigi leglátványosabb eredménye. A kormány tudatosan keresi a lehetőséget a kínai kapcsolatok fejlesztésére. Orbán Viktor már 2009 őszén, a kormányzásra készülve Kínába utazott, ahol megbeszéléseket folytatott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő beszédében pedig arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői.

Orbán 2010 novemberében ismét Kínába utazott, útjának fő célja a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkítése, a kínai tőke Magyarországra csábítása volt. Orbán májusban tárgyalásokat folytatott a kínai kommunisták egyik pártvezetőjével a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről, és a két párt közötti esetleges csereprogramokról is volt szó a találkozóról megjelent hírek szerint. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is többször járt Kínában az elmúlt egy évben, áprilisi látogatása során például a MÁV vezérigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Vasútépítő Vállalattal.

A kapcsolatok fejlődését mutatja, hogy a kínai elektronikai óriás, a Huawei bővíti magyarországi telepét, a Wanhua megvásárolta az eladósodott BorsodChemet, Kína és Magyarország között a kereskedelem volumene pedig 28 százalékkal növekedett tavaly.