Hagyományteremtő lesz a "Szabadság-vacsora"

2011.06.29. 21:01

Kormánytagok, diplomaták és üzletemberek is részt vettek szerda este azon a díszvacsorán, amelyet Schmitt Pál államfő adott a magyarországra érkezett amerikai delegációnak a Transzatlanti Hét alkalmából. Az eseményen az is kiderült például, hogy Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter otthon őrzi a lebontott vasfüggöny egy darabját.

Ronald Reagan budapesti szobrának felavatása után néhány órával szerda este díszvacsorát adott Schmitt Pál államfő a Szépművészeti Múzeumban az ide érkező amerikai delegációnak. A "Szabadság-vacsorának" hívott esemény első, nyilvános részén elhangzott, hogy hagyományteremtő céllal tartják és minden évben meg akarják ismételni.

A vacsorán jelen volt a kormány több tagja, közük Martonyi János külügy- és Réthelyi Miklós nemezeti erőforrás miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök azonban nem. Megjelent még Kovács László egykori szocialista külügyminiszter és Balogh András korábbi MSZP-s diplomata, valamint a politikusok mellett Erdő Péter bíboros, Demján Sándor üzletember és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgazója is.

A házigazda Schmitt Pál köszöntő beszédében azt mondta: a vacsora üzenete az, hogy szabadságunkat ne vegyük természetesnek, hanem olyannak, amiért mindig meg kell küzdeni. Az államfő hozzátette: az Egyesült Államok mindig is a szabadság szimbóluma volt szerte a világban.

Az est másik szónóka, Condoleezza Rice, korábbi amerikai külügyminiszter azt mondta: Magyarországot sokszor azonosították a szabadságért vívott harccal. A politikus utalt az 1956-os forradalomra és felidézte, amikor 1989 nyarán Magyarországon járt idősebb George Bush akkor amerikai elnökkel. Mint hozzátette: azóta is őriz egy szimbólumot, a vasfüggöny egy darabját abból az időből.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter. További képeinkért és az étlapért kattintson!

"1989-ben ki gondolta volna, hogy Magyarország az Egyesült Államokkal együtt a NATO tagja lesz?" - tette fel a kérdést a volt külügyminiszter, aki szerin a történet tanulsága, hogy "a történelem íve hosszú és mindig az igazság felé hajlik."

A díszvacsora és a Reagan szobor állítás a magyar-amerikai kapcsolatok erősítését szolgáló úgynevezett Transzatlanti Hét részeként került megrendezésre. A kapcsolat szoros voltának bizonyítására a vacsorán levetítettek egy összeállítást, amelyben kétszer is feltűnt Orbán Viktor. Egyszer beidézték a politikus 1989-es Nagy Imre újratemetésén mondott beszédét, majd egy későbbi jelenetet, amelyen már kormányfőként fogadta idősebb George Busht.

A szocialista kormányok időszakára csak annyiban utalt az összeállítás, hogy felidézte Bill Clinton 1996-os látogatását a taszári katonai bázison. Ifjabb George Bush 2006-os budapesti látogatása azonban kimaradt a filmből.

Az est menüsora egyébként magyaros vegyes ízelítőből, fácán erőlevesből, Budapest-ragus szűzpecsenyéből, somlói toronyból és dobos tortából állt.

A vacsoráról hiányzó Orbán Viktor kormányfő előzőleg megbeszélést folytatott Condoleezza Rice-szal, és fogadta az amerikai törvényhozás delegációját is. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormányzás továbbra is konzultációkon alapszik, a magyar gazdaságpolitika középpontjában pedig a munkahelyteremtés áll.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének közleménye szerint Orbán Viktor a találkozókon azt is elmondta, hogy Magyarország háborút folytat az államadósság ellen és ismertette vendégeivel a június végén lezáruló soros magyar EU-elnökség eredményeit, külön kiemelve a horvát csatlakozás, a gazdasági kormányzás, valamint az energiabiztonság érdekében tett lépéseket.

A szóvivő tájékoztatása szerint az amerikai képviselők köszönetet mondtak Magyarország afganisztáni szerepvállalásáért és a líbiai magyar nagykövetség munkájáért.