"Népszokás", de nem kényszer a nagyszülőkre bízni a vakációzó gyerekeket

2011.06.30. 15:16

Minden önkormányzatnak kötelező olyan ügyeletes intézményt kijelölni a gyermekvédelmi törvény szerint, ahol a nyári szünetüket töltő gyerekekre vigyáznak. A lehetőségről sokan nem tudnak, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint így népszokás a gyerekeket a nagyszülőkre hagyni. Sok családban csak nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári elhelyezését, de az [origo]-nak nyilatkozó szülők nem bánják, hogy van idejük pihenni a gyerekeknek.

"Rosszul is lettem, amikor hallottam" - reagált Pokorni Zoltán ötletére az [origo]-nak egy óvodás és egy kisiskolás fiút nevelő anyuka. A Fidesz alelnöke szerdán az MTI-nek azt nyilatkozta, meg kell fontolni, hogy a jövőben rövidebb legyen az iskolai nyári szünet, mert szerinte a jelenlegi, tízhetes nyári szünet számos családnak gond, mivel meg kell oldaniuk a gyerekek elhelyezését.  Az [origo] többgyerekes szülőket, családi egyesületeket és önkormányzatokat kérdezett arról, hogyan oldják meg ezt a helyzetet.

Az [origo]-nak nyilatkozó kétgyerekes édesanya szerint a magyar gyerekek sokkal többet tanulnak, mint a más országokban élők, mert az oktatási rendszer szigorú. Szerinte kell nekik ennyi pihenés, és nehezebb lenne megoldani az ezzel feltehetően szükségszerűen járó hosszabb őszi, téli, tavaszi szünetekben a gyerekek elhelyezését - mondta. Sógora Németországban él, az ő gyerekei június végéig járnak iskolába, de szerinte nagyon kevés a német gyerekeknek járó két hónap pihenés.

A nagyszülőkre próbál támaszkodni az a kétgyerekes apuka is, aki néhány munka nélkül töltött hónap alatt dolgozó felesége helyett vigyázott a gyerekeikre, de épp nyárra sikerült elhelyezkednie. A nagyszülőkön kívül marad a táboroztatás és a közös szabadság - mondta. Ahol laknak, lehetőség van nyári oviba íratni az óvodáskorú gyermeket, de erről a munkaügyből fakadó bizonytalanság miatt lemaradtak, mivel már korábban be kellett volna fizetni az ebédet. Ha megszorulnak, egy-két napra magánóvodát vesznek igénybe.

Az [origo]-nak nyilatkozó másik kétgyermekes anyuka egész éves szabadságát (4 hét) nyáron fogja kivenni, azt viszont még nem tudja, hogy a téli szünetet hogyan oldják meg. A család helyzetét legfőképp az nehezíti, hogy a gyermekei még túl kicsik: az iskolásoknak sokféle nyári tábort szerveznek, de az óvodás, bölcsődés korosztálynak szinte semmilyen hasonló programot nem kínálnak.

"Népszokás" a nagyszülőkre bízni a gyerekeket

A nyári szünet idején is be lehet íratni a gyerekeket az ügyeletes óvodákba. A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy meg kell szervezni azoknak a gyermekeknek a nappali felügyeletét és ellátását, akikről a szüleik munkavégzésük miatt nem tudnak nap közben gondoskodni.

"Ez a legcsúnyább dolog a világon, a fiatalság elleni bűntett" - mondta az [origo]-nak az ügyeletes tanintézmények rendszeréről Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. "Messze lévő intézményekbe, ismeretlen, zsúfolt közösségekbe kényszeríteni a gyerekeket? A munkáltatónak kellene gondoskodnia a helyettesítés megoldásáról. Ez megoldható lenne a nyugdíjas vagy munkahely nélküli pedagógusok időszakos alkalmazásával" - jelentette ki.

Keszei szerint a törvény nem csupán az iskolai tanévre vonatkozik: "Magyarországon szinte népszokás, hogy mindenki úgy gondolja, nyáron kizárólag a családnak (szülőnek, nagymamának) kell gondoskodnia a gyerekről. Az önkormányzatok feladata viszont az lenne, hogy lehetővé tegyék az önkormányzati napközik működését."

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Keszei szerint gondot okoz, hogy a gyermekvédelmi törvény nem írja elő, hogy a szülőket kötelező tájékoztatni a nyári ügyeleti rendszerről. "Bár évek óta próbálunk aktív médiakampányt folytatni, még mindig kevés szülő van tisztában az őt és gyermekeit megillető jogokkal. Sem az iskolák, sem az önkormányzatok nem szolgálnak elégséges információval" - állította. "Az ingyenes táboroztatás helyett az önkormányzatok, iskolák gyakran a turisztikai cégekhez hasonlóan működnek" - mondta Keszei Sándor. Szerinte az önkormányzatok gyakran arra hivatkozva nem szerveznek ingyenes táborokat, hogy a szülők nem jelzik erre vonatkozó igényüket.

A szúrópróbaszerűen felhívott önkormányzatok közül a miskolci két tábort üzemeltet, ezek közül a perecesi tábor ingyenes, csupán a napi háromszori étkezés díját kell a szülőknek kifizetniük. A tábor június 20-án indult, és a tanévkezdés előtt néhány nappal zár. Az első turnusba a tavalyinál több, összesen 330 gyerek jelentkezett.

Bélapátfalván csak a felújítás idejére, két hétre zár be az óvoda. Az iskola július 4-től augusztus végéig tart nyári napközit, egy ott tanító pedagógus vállalta el a gyerekek felügyeletét. Tiszaújvárosban viszont nem lesz hasonló lehetőségük a diákoknak, az iskola csak fizetős táborokat szervez. A polgármesteri hivatal arra hivatkozott az [origo]-nak, hogy a közoktatási törvény csak a tanév idejére vonatkozik, ez nem kötelezi az iskolát nyári napközi tartására.

Tanulni a kánikulában

Bálesné Elekes Rita, a székesfehérvári Széna Egyesület a Családokért szervezet elnöke szerint a gazdasági válság sajátos megoldást jelent a gyerekek nyári elhelyezésére. "Székesfehérvár környékén sokan vannak, akiknek nem kell a gyermekük nyári elhelyezésén gondolkodniuk: munkanélküliként kénytelenek otthon maradni" - mondta Bálesné. Az egyesület idén tartja ötödik családi táborát, ahol a költségek nagy részét az Alcoa Alapítvány fedezi, de sokan vannak, akik a pár ezer forintos részvételi díjat sem tudják kifizetni. Az önkormányzat által fenntartott ingyenes Bregyó-közi Napközis Táborban viszont jelenleg közel 350-en vesznek részt. "A táborban minden nap néptáncot, sportprogramokat szerveznek. Itt legalább pár száz forintért biztosan meleg ételt kaphatnak a gyerekek" - mondta.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Székely Hajnalka szerencsésnek tartja magát, amiért lehetősége van otthon végezni a munkáját. Szerinte nem a nyári szünet hosszúsága, hanem a családok pénzügyi gondjai jelentik a legnagyobb problémát.

Forrás: AFP

Becslése szerint a NOE tagjainak kb. nyolcvan százaléka nem engedheti meg magának a közös családi nyaralást. "Ezen az arányon az sem változtatna, ha nem nyáron, hanem a változékony tavaszi időben lenne hosszabb a nyaralásra fordítható szünidő. Másrészt nem hiszem, hogy júliusban, a harmincfokos kánikulában bárkit hatékony tanulásra lehetne ösztönözni" - mondta Székely Hajnalka.

Az egyesület elnöke inkább a kis közösségek összefogásában látja a megoldást: "Az ún. Nyitott Kapuk programja keretében több általános iskola lehetővé teszi, hogy sportpályáit, sporteszközeit nyáron is használják a diákok. Ez persze csak kellő felügyelettel biztonságos, így az iskolák egy-egy napon szülői segítséget kérnek. Hallottam olyan esetről is, ahol a szülők még zsíros kenyeret is vittek a sportoló gyerekeknek". Székely Hajnalka szerint érdemes a különböző egyesületek, civil szervezetek által szervezett táborokat látogatni, hiszen az önkéntesek munkája jelentősen csökkenti ezek költségét. Ajánlatos tájékozódni az önkormányzatoknál is, hiszen azok - a helyi rendelettől függően - akár 25 ezer forint táboroztatási támogatással is hozzájárulhatnak a család szünidei programjához.

Az orosz gyerekek pihennek a legtöbbet

Pokorni Zoltán szerint Magyarországon valamivel több mint 600 tanórát biztosítanak a gyerekeknek közpénzből. A többit a magán- és a különórapiacon "vásárolják meg" nekik a szülők. Egy amerikai gyerek ennek majdnem a kétszeresét, 1097 órát "kap" egy évben - mondta.

A Nationmaster.com statisztikai honlap összeállítása szerint ugyanakkor Magyarország a középmezőnyben foglal helyet a 12 éves gyerekek éves óraszámát tekintve 971 órával. A lap szerint ugyanennyit tanulnak a gyerekek Oroszországban. Az Unesco statisztikáira hivatkozó kimutatásban nem szerepel az USA. A legtöbb tanórát a Fülöp-szigeteki gyerekeknek kell végigülniük, akiknek 1467 órát számoltak, míg a legkevesebbet - az összesen 38 országot felsoroló táblázat szerint - a finn diákok töltik a padok között: 713 órát.

Más interneten elérhető adatok szerint Európában Magyarország valóban azok közé az országok közé tartozik, ahol a többinél hosszabb ideig - körülbelül két és fél hónapig - tart a nyári szünet, de a balti országokban vagy Finnországban is hasonlóan hosszú a vakáció. Körülbelül két hónapos a nyári szünet Írországban, Portugáliában, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában. A példaként említett Egyesült Államokban csupán körülbelül egy héttel rövidebb a nyári szünet, mint itthon. A legszerencsésebbek az orosz diákok, akik három hónapos nyári szünetre mehetnek.



KAPCSOLÓDÓ CIKK