Kódfejtő gép, fogamzásgátló, görkorcsolya - mivel kereskednek a magyarok Óceániában?

2011.07.02. 8:40

Egy ötven ember által lakott, mindentől több ezer kilométerre elterülő szigetről görkorcsolyákat, más óceániai országokból pedig repülőgép-turbinát, rizst és vibrátoros masszírozógépet is importáltak Magyarországra az elmúlt évtizedben. A kormány májusban döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a Föld túloldalán található szigetekkel, de leleményes magyarok már betették a lábukat Óceániába, és vittek magukkal magyar műanyaghabot és fogamzásgátlót is.

Amikor május közepén a magyar kormány úgy döntött, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Föld túloldalán, jó 20 ezer kilométer és 11-12 időzóna távolságban lévő óceániai szigetállamokkal, Nauru és Kiribati Brüsszelben élő tiszteletbeli konzulján kívül valószínűleg senki sem gondolta, hogy a lépésnek gazdasági vonatkozásai lennének. Matolcsy György gazdasági miniszter pár nappal korábban egy, az óceániai Naururól szóló parlamenti kérdést megválaszolva ki is fejtette, hogy "országaink között nincs szignifikáns gazdasági kapcsolat", és arra a távolság miatt "a belátható jövőben nincs is reális kilátás".

A kapcsolat keresése a szigetországokkal a Külügyminisztérium és az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint arról szól, hogy azzal Magyarország "erősítse külpolitikai érdekérvényesítő képességét": a kis szigetek is szavazattal rendelkeznek az ENSZ közgyűlésében, amely ősszel dönt arról, hogy Magyarország a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává váljon-e, ami pedig jelentős befolyáshoz juttatná a magyar diplomatákat.

Bár az [origo]-nak volt nagykövetek és egy, a térségbe utakat szervező utazási iroda vezetője is azt mondta, hogy a turizmuson kívül semmilyen gazdasági lehetőséget nem látnak az "üzemképtelen" szigetországokban, az [origo] mégis talált több tízmilliós, olykor százmilliós gazdasági kapcsolatokat, amelyek az elmúlt évtizedben Magyarországot és az apró korallszigeteket összekötötték. Az áruforgalom alapján valószínűnek tűnik, hogy néhány szigetről csak egy-egy turista által behozott szőttes vagy műalkotás, ruha, vagy a vámnál megfogott videokamera teszi ki a kereskedelmi statisztikában szereplő adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisait 2003-ig visszakeresve kiderül, hogy egy-egy szigetcsoportra komoly tételben exportáltak Magyarországról, vagy épp importáltak ezekről különböző gépeket, mezőgazdasági, vegyipari termékeket vagy használati cikkeket.

A KSH statisztikájából az nem derül ki, hogy kik vagy milyen cégek, szervezetek bonyolították az áruforgalmat, ezért az sem azonosítható, hogy valós üzleti együttműködésről, esetleg a harmadik világba küldött segélyszállítmányokról vagy offshore cégek tevékenységéről van-e szó. Mivel üzletelt Magyarország az elmúlt évtizedben az óceániai szigetekkel?


Magyarország új barátai

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK