Szigorúan védi állampolgárságuk a kiadatástól a magyarokat

Magyar állampolgárt Magyarország csak kivételes esetben ad ki külföldre, és a kérelmeket elbíráló minisztérium politikai okból is elkaszálhatja a kiadatási kérelmeket - állítja az [origo]-nak nyilatkozó kiadatásjogi szakértő. Magyarország még a kiadatásokról szóló nemzetközi egyezmény aláírásakor is jelezte, hogy védeni akarja állampolgárait.

Teljesen valószínűtlen, hogy Magyarország kiadná Horvátországnak Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót egy esetleges kiadatási kérelemre, mivel a két ország közötti kiadatási egyezmények ezt nem teszik lehetővé - mondta az [origo] által megkérdezett nemzetközi kiadatásjogi szakértő. Nyitrai Péter, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara bűnügyi tudományok tanszékének vezetője szerint sokkal valószínűbb, hogy Hernádi ellen eljárási jogsegély alapján a magyar hatóságok folytatnának le vizsgálatot, de ehhez is számos jogi feltételnek kell teljesülnie.

A Népszabadság kedden írt arról, hogy információi szerint a horvát hatóságok Hernádi kiadatását kérték egy vesztegetési üggyel összefüggésben a horvát ügyészség. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága később tagadta, hogy ilyen kérelem érkezett volna Magyarországra, és a horvát igazságügyi minisztérium is tagadta a kérelemről szóló híreket (erről itt olvashat).

Nyitrai Péter szerint a Magyarország és Horvátország közötti kiadatási szabályokat a Magyarország által is ratifikált Európai Kiadatási Egyezmény, valamint egy 1996-os törvény határozza meg. Ezek szerint kiadatási kérelemmel a horvát igazságügyi minisztériumnak a magyar igazságügyi tárcát kell közvetlenül megkeresnie. Az ilyen kérelmeket a minisztérium a Fővárosi Bírósághoz utalja, ahol megvizsgálják, hogy adottak-e a kiadatás jogi feltételei.

A bíróság többek között azt ellenőrzi, hogy az illető ellen felhozott gyanú mindkét országban bűncselekménynek minősül-e, nem évült-e el, vizsgálta-e már valamilyen bíróság. Ha a kiadatáshoz szükséges jogi feltételek nem adottak, a kiadatást megtagadják, ha viszont kiadható az illető, akkor ismét a minisztériumhoz kerül az ügy. Az igazságügyi minisztérium még ekkor is megakadályozhatja a kiadatást, ha úgy ítéli meg, hogy az politikai vagy nemzetgazdasági érdeket sért, veszélyezteti Magyarország "felségjogát, biztonságát vagy közrendjét" - magyarázta Nyitrai Péter.

Mivel Hernádi Zsolt magyar állampolgár, egy esetleges kiadatási kérelmet vélhetően "élből elutasítana a bíróság" - mondta a kiadatásjogi szakértő. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy magyar állampolgár kiadatásának "csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel" (Hernádi vélhetően nem horvát állampolgár, és van Magyarországi lakhelye is). A magyar állampolgárok kiadatása ellen Magyarország az Európai Kiadatási Egyezményhez is fenntartást csatolt, amelyben jelezte, hogy teljes mértékben fenntartja a jogot a kiadások elutasítására.

Ha a bíróság megtagadja a kiadatást, a minisztérium köteles megfontolni, hogy hazai eljárás lefolytatásával továbbviszi-e az ügyet, és esetleg Magyarországon indít-e büntetőeljárást. Ezt kérhetik a horvát hatóságok is, ha nem kiadatásért, hanem eljárási jogsegélyért, nyomozati cselekmények lefolytatásáért fordulnak Magyarországhoz. Ezt a kérelmet a Legfőbb Ügyészség bírálja el jogi és politikai szempontból, és itt már nem kizáró körülmény a gyanúsított magyar állampolgársága. Ha a feltételek rendelkezésre állnak, akkor az ügyészség felkéri a Nemzeti Nyomozó Irodát, amely a horvátokkal együttműködve például kihallgathatja a gyanúsítottat.

Kiadatási kérelemnél a gyanúsítottat a bíróság akár azonnal 72 órás kiadatási őrizetbe helyezheti, ha fennáll a szökés veszélye, és adott esetben hat hónapos kiadatási letartóztatást is elrendelhet. Eljárási jogsegély kérelmezése esetén azonban nincs lehetőség a gyanúsított őrizetbe vételére, egy ilyen eljárásban a legkomolyabb kényszerintézkedés az lehet, hogy a gyanúsítottat elővezetik kihallgatásra, ha önként nem jelenik meg a nyomozóhatóságok előtt.