Az utolsó pillanatban szigorított egy törvényjavaslatot Lázár János fideszes frakcióvezető, amely így lehetővé teszi, hogy 24 helyett 48 órán keresztül mindenkitől, még ügyvédjétől is távol tartsák egy ügy gyanúsítottját. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok és nyomozók szerint a szabályok szigorítása arra jó, hogy megpuhítsák, beismerő vallomásra vagy valamilyen alkura kényszerítsék a gyanúsítottakat. Ez azonban veszélyes taktika, a büntetéstől túlságosan félő gyanúsítottak vallomása ugyanis nem mindig megbízható.

A kormánypárti képviselők közül sem tetszett mindenkinek az a hétfőn elfogadott törvényjavaslat, amely az úgynevezett kiemelt ügyekben több ponton korlátozza a gyanúsítottak és a védőügyvédek jogait, és lehetőséget ad az ügyészségnek, hogy ne a területileg illetékes, hanem az általa választott bíróságon emeljen vádat.

A hétfői zárószavazás előtt Lázár János fideszes frakcióvezető benyújtott egy módosító indítványt a javaslathoz, amely szerint - a korábbi viták során kialakul kompromisszummal szemben - az ügyészség mégis 48 órán át tilthatja meg a gyanúsítottak és védőik találkozását. A Lázár-féle módosítást megszavazta a kormánypárti többség, de kilenc fideszes nemmel voksolt, egy tartózkodott, hat kormánypárti képviselő nem szavazott, bár jelen volt.

Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott, de Balsai István, a testület leköszönő - hétfőn alkotmánybíróvá választott - elnöke szerint a Legfőbb Ügyészség elképzelései alapján készült előterjesztés indoklása csak annyit ír: a védők korlátozni kívánt jogai "lehetővé teszik az eljárás indokolatlan és rosszhiszemű elhúzását illetve ellehetetlenítését". A hivatalos kormánypárti álláspont szerint tehát az eljárások felgyorsítását szolgálja a törvénymódosítás.

Eltüntetni a gyanúsítottat

Egy, a rendőrtiszti főiskolán használt, a kihallgatási technikákról szóló tankönyv azzal magyarázza a leendő nyomozóknak, hogy a gyanúsítottakat a lehető leghamarabb kell kihallgatni, mert idővel az emberek felejtenek, egyes részletek később nem biztos, hogy az eszükbe jutnak. Ehhez képest a hétfőn elfogadott törvénymódosítás arra ad lehetőséget, hogy a gyanúsítottakat két napon keresztül fogva tartsák a nélkül, hogy bárkivel is találkozhatnának.

Kihallgatni ugyanakkor a törvénymódosítás értelmében is csak védő jelenlétében lehet a gyanúsítottakat, a jogszabály tehát csak azt teszi lehetővé, hogy ha az ügyészek akarják, akkor két napra mindenkitől - még maguktól is - elzárva tarthatják a gyanúsítottakat. A módosítás egy vezető beosztású nyomozó szerint - aki kérte, hogy se a nevét, se a munkahelyét ne írjuk le - ennek ellenére hasznos lehet, így ugyanis az ügyvédek a jövőben csak a kihallgatáson találkozhatnak a védencükkel, így pedig nem tudnak előre felkészülni a kihallgatásra.

A többszereplős, bonyolult ügyekben a védők hozzák-viszik a híreket a gyanúsítottak közt - állította a nyomozó, aki szerint így a terheltek egyeztetni tudják vallomásaikat, meghiusítva ezzel a nyomozók taktikáját, leleplezve esetleges blöffjeiket. Az ügyvédek a forrás szerint néha kifejezetten agresszíven lépnek fel, vele is előfordult má például, hogy hivatali visszaéléssel vádolta meg egy védő a katonai ügyészségnél.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Fogda a Gyorskocsi utcában - képünk illusztráció

"Ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs" - mondta az [origo]-nak a törvénymódosításról egy korábban ügyészként, majd ügyvédként dolgozó forrás, aki szerint a gyakorlat eddig is hasonlóan működött. A rendőrségi fogdák és a bv-intézetek közt szerinte jelenleg is több mint egy napig lehet utaztatni a gyanúsítottat. A jogász szerint arra is megvannak a bevált módszerek, hogy az ügyvédek minél később jelenjenek meg a kihallgatáson. Ilyen módszer például, hogy a délután előállított terheltet nem veszik azonnal őrizetbe, csak ültetik a fogda folyosóján. Késő este veszik őrizetbe, akkor rakják be egy cellába, és ekkor faxon értesítik az ügyvédje irodáját. A védő ezt jó esetben is csak másnap reggel láthatja, de lehet, hogy még később.

Bócz Endre nyugalmazott budapesti főügyész szerint ugyanakkor a módosítás ellentétes azzal az 1896-ben kimondott alapelvvel is, hogy a terheltnek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. Bócz szerint a hétfőn elfogadott módosításhoz hasonló ötletekkel már az 1980-as évek végén is előállt a Belügyminisztérium, amikor először jelentek meg Magyarországon szervezett betörőbandák vagy pénzbehajtó verőlegények. Akkor is voltak olyanok, akik a nyomozó hatóság előnyét akarták biztosítani a védelemmel szemben - mondta a korábbi főügyész, aki szerint a hétfői és a korábbi törvénymódosításokból az látszik, hogy a kormány ügyészség által uralt igazságszolgáltatási rendszert szeretne.

Megpuhítani a gyanúsítottat

A korábbi 72 órással szemben a 120 órásra meghosszabbított őrizet a korábbi ügyész és a jelenleg aktív nyomozó szerint is csak "sima puhítás", vagyis a gyanúsított megtörését segítheti, hogy az beismerő, vagy társaira nézve terhelő vallomást tegyen. Szerintük ez különösen hatásos lehet olyan emberek esetében, akik nincsenek hozzászokva a fogdákon uralkodó körülményekhez, és bármi áron szabadulni szeretnének.

"A kihallgatás tiszta pszichológia, rá kell hangolódni a gyanúsított lelkére" - mondta a korábbi ügyész, aki szerint a tapasztalt nyomozóknak jól bevált módszereik vannak erre. Szikinger István ügyvéd a pszichológiai nyomásra azt említette példaként, hogy volt olyan ügyfele, aki beismert egy emberölést, de később, az objektív bizonyítékok alapján kiderült, hogy ezt egyszerűen nem követhette el. Az Egyesült Államokban DNS-vizsgálattal tisztázott, korábban életfogytiglanra vagy halálra ítélt emberek 20 százalékát is hamis beismerő vallomás alapján ítélték el - állította az [origo]-nak Szikinger.

A gyanúsítottak megdolgozásának módszere lehet a köznyelvben vádalkunak nevezett eljárás. Ennek lényege, hogy az egyik gyanúsított büntetlenség vagy enyhébb büntetés reményében terhelő vallomást tesz a társaira. Erre jelenleg is van lehetőség, a büntetőeljárási törvényben egyrészt nyomozati alku néven szerepel, a hétfőn elfogadott törvénymódosítás ugyanakkor egy újabb lehetőséget ad az ügyészeknek: "különös méltánylást érdemlő esetben" akár ötéves büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetében is lehetővé teszi a vádemelés elhalasztását.
A vádemelés elhalasztása eredetileg nem a vádalku céljára szolgál, hanem az először megtévedő, kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetők esetében ad lehetőséget egyfajta felfüggesztett büntetésre, de fontos, hogy a gyanúsított olyan bűncselekményben szolgáltasson adartot, ami súlyosabb annál, amit ő maga elkövetett.

Vádlottból tanú

"Ha betesznek valakit két napra egy cellába, majd azt mondják neki, hogy mi tudunk segíteni, akkor könnyen meg lehet törni" - mondta Szikinger István, aki maga is eljár védőként olyan ügyben, ahol a vád koronatanúja az egyik elkövető. A Budaházy György és társai ellen terrorizmus vádjával folyó eljárás vádiratában rendszeresen felbukkan egy S. Tibor nevű ember, aki részt vett a feltételezett bűncselekmények elkövetésében, de az eljárásban csak tanúként van jelen. Szikinger szerint a Budaházy-ügyben is úgy járt el az ügyészség, hogy S. Tibor ügyét először elkülönítette a többiekétől, majd később megszüntette.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Budaházy György és társainak tárgyalása

Hasonló a helyzet az erzébetvárosi ingatlanügyben, amelynek egyik kulcsfigurája Nagy György egykori ingatlanvállalkozó. Nagy nem szerepel a vádlottak közt, ügyét ugyanis elkülönítették a többiektől. Ennek oka államtitkok, és az ügyészség erre hivatkozva nem is erősítette meg a vádalkuról szóló feltételezéseket. A tárgyaláson is csak úgy hivatkoztak rá, mint arra a tanúra, akit az ügyészség "külön ismertetett okból nem vádolt meg" (Nagy Györgyről szóló portrénkat itt olvashatja).

Szikinger szerint a vádalku nemzetközi szinten is bevett, racionális eljárás lehet, de Magyarországon elég "darabosan" szabályozza a jog. Igazságtalan, túl nagy különbség lehet például, hogy valaki életfogytiglani büntetést kap, a rá valló bűntársa viszont nem csak kedvezményt kap, hanem egyszerűen megszüntetik az eljárást. Ezért az ügyvéd szerint részletesen ki kellene dolgozni a vádalku szabályait.

Több, az [origo]-nak nyilatkozó jogász szerint az alkudozás hátránya lehet, hogy a szorult helyzetben lévő gyanúsítottak esetleg hajlamosak "rádolgozni" az ügyre, vagyis akár többet is vallanak, mint amit valójában tudnak. A legsúlyosabb ilyen esetként Szikinger és Bárándy György ügyvéd is azt említette, hogy a móri mészárlással vádolt, és életfogytiglanra ítélt Kaiser Edét és társát, Hajdú Lászlót egyik korábbi bűntársuk, Kiglics Attila adta fel, aki már az első kihallgatásán azt mondta: vallomásáért cserébe büntetlenséget akar. Végül mind a 25 millió forintos nyomravezetői díjat, mind az elnöki kegyelmet megkapta, és a tárgyaláson határozottan állította, hogy Kaiser és Hajdú volt az elkövető, amiről később kiderült, hogy nem igaz.

Bócz Endre szerint régóta vita tárgya, hogy mennyire megbízható az a vallomás, amit a gyanúsítottak egymásra tesznek. Úgy fogalmazott: megkérdőjelezhető az eljárás tisztessége, ha maga a nyomozó vagy az ügyész ajánlja fel az alku lehetőségét. Szerinte csak a lehetőségekről kellene kioktatni a terheltet, akinek magának kellene alkut ajánlania. Bárándy György az utóbbira is tud példát: ő képviselte például Balogh Zsoltot,a  BKV korábbi vezérigazgatóját, akinek ügyében azonnal fel is ajánlotta az alkut, így megúszta az előzetes letartóztatást is.